2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Az egérárpa kalászának veszélyei

Májustól a teljes nyári idényben útszélen, közterületen a házi kedvencek egyik veszélyforrása az egérárpa kalásza, a toklász. A gyomnövény termése az elszáradás után válik kimondottan veszélyessé, amikor a kalász szétesik, és alattomosan támad, a létfontosságú szervekig hatolhat, ez pedig az állat életébe is kerülhet. Szájba, fülbe, leggyakrabban a lábujjak közötti bőrbe, orrüregbe, hónaljba fúródva hatolhat a mellüregig, és végzetes lehet a kutyák és macskák számára a parányi, hegyes, érett, széthulló kalász.

Fotó: Szer Pálosy Piroska

Nemcsak vidéken, városon is megtalálható, a közterületeket nem győzik nyírni, így gyorsan terjedhet a májustól októberig megtalálható veszélyes gyomnövény. Ahol pedig lenyírják vagy lekaszálják, legtöbb esetben otthagyják a nyesedéket, nem szállítják el, így a szél terjeszti a megszáradt, tűhegyes kalászokat.

Az egérárpa, népiesen cigánybúza vagy csak toklászként emlegetett igen gyakori gyomnövény a kalászvirágzata miatt veszélyes kutyákra, macskákra. A zöld egérárpa még nem okoz gondot, azonban amikor megszárad, és sárgás színűvé válik, a legtöbb állat gazdája tarthat tőle. A magas fűvel borított területeket, ahol toklász is van, jobb elkerülni. A közterületeken lehetetlen kikerülni a toklászt, ezért sétáltatás közben oda kell figyelni, hogy veszélyes helyen ne hemperegjen a négylábú, a fű rágcsálását pedig meg kell tiltani neki. A növény termésének a vége szúrós, könnyen bekerül a kutya bőrébe, annak mozgásával halad egyre beljebb. Leggyakrabban a fülbe, orrba, szájba, a lábujjak közé és a kutya fenekénél vagy nemi szerveinél fúródhat be. A növény a felépítésénél fogva nem tud távozni, kijönni, a kutya sem tudja kiszedni – habár sok esetben nyalja –, sőt még a gazdi sem. A toklász nyílként fúródik be, és hegyes kis sörtéi úgy állnak, akárcsak a halszálkák, kifelé nem távozik. 

– Mi történik, ha felszippantja az állat a hegyes kalászt? – kérdeztük dr. Pálosi Csabát, a Noé Bárkája kisállatklinika vezetőjét.

– Ha az állat toklászt szippant fel, egy éjszakán át tartó tüsszögéssel jó esetben távozhat a veszélyes kalász, de sajnos, ez ritka. Az orrjáratok vékony labirintusaiban a tüskeszerű toklász megtapadhat és tályog alakul ki, de megesik, hogy továbbhaladva a gégefedőnél, légcsőnél akad meg. Volt olyan súlyos esetünk is, amikor az orrüregből a tüdőbe jutott, amit átlyukasztva behatolt a mellüregbe, és a szívburok mellé kerülve vérzést okozott. Míg sikerül a baj forrását megtalálni, sokszor már késő. A szervezet fehér vérsejtjei és enzimjei megpróbálnak harcolni, az idegen testet lebontani, de ha rossz irányba halad a toklász, a szervezet nem tudja legyőzni. Az orrból endoszkóppal altatásban el lehet távolítani, de fontos, hogy az első 24–48 órában végezzék el az endoszkópos vizsgálatot.

– Milyen jel utalhat az orrüregben levő toklászra?

– Az orrüregben található idegen testre utaló jel, ha féloldalas az orrfolyás, csak egyik üregből csorog a váladék, és megállíthatatlan a tüsszögés. Az orrba jutott toklászra rögtön heves és szűnni nem akaró tüsszögéssel reagálnak a kutyák, esetenként véres orrfolyás jelentkezik. Eltávolítása hosszú szárú csipesszel, esetenként endoszkóppal, de mindenképp altatásban történik. Amennyiben azonban a toklász eljut a légcsőig vagy a tüdőig, már komolyabb beavatkozásra van szükség. Sokszor altatásban sem egyszerű megtalálni, százból egy esetben eljuthat a mellüregig, és mellüreggyulladást okozhat. Az orrüregből, szájból, hónaljból is bejuthat a mellüregbe és hasüregbe, ahol végzetes sérülések keletkezhetnek.

– Szemsérülést is okoz a toklász…

– Szemgolyó mögé beágyazódott toklászt is távolítottunk el. A szemhéj alá kerülve vándorolt a szemgolyó mögé. Féloldali kötőhártya-gyulladással kezeltük az állatot, mivel semmi jel nem utalt idegen testre. Az antibiotikumos kezelés során a szemgolyó kezdett elődudorodni, mint amikor valami mögötte van, és kifelé tolja. Bódításban a szemgolyó mögé nyúlva sikerült a feszülő tályogot megpattintani, és így a betokosodott toklász kilökődött. Szerencsés beavatkozás volt, az állat látása nem sérült. 

A tüdőig vándorolhat

A toklász leggyakrabban a lábujjak közé fúródik be, így a kutya hirtelen sántítani kezd, nyalja a mancsát, duzzanat, majd gennyes tályog jelenik meg rajta. Ha sétáltatás közben hirtelen rázni kezdi a fejét, a földhöz dörzsöli, oldalt tartja, esetleg romló egyensúly jeleit mutatja, a füleit vakarja, folyamatosan egy irányba dönti a fejét, valószínű, hogy toklász került abba a fülbe, amerre a fejét dönti. Azonnal állatorvoshoz kell fordulni, aki speciális csipesszel el tudja távolítani a kalászt, amennyiben nem fúródott túl mélyre. Ha nyalogatja a lábát, sántít, akkor a lábujján keresztül hatolt be a toklász. Sok esetben a talp felől ki is bújik, de olyan is előfordulhat, hogy betokosodik, duzzanat képződik, amit helyi érzéstelenítéssel az állatorvos felnyit, eltávolítja a toklászt és a felgyülemlett gennyet, majd kezeli a fertőzött területet. Ha a kutyában séta után még nem teljesen befúródott toklászt látunk, vagy a fenti panaszok közül bármelyik fennáll, mielőbb állatorvos segítségét kell kérni. A mélyre fúródott, bőr alatt vagy orrba, netán szembe került toklászt nagy valószínűséggel csak bódításban, sebészeti úton lehet eltávolítani. Ha az állat szemébe kerül a toklász, a pislogással egyre mélyebbre fúródik, és sokszor az alsó vagy a felső kötőhártya alá kerül. A kötőhártya megduzzad, kivörösödik, és súlyos szaruhártya-sérülés keletkezhet, amely nagyon fájdalmas, az állat hunyorít, mellső mancsával dörzsöli a szemét, és ezáltal tovább ront a helyzeten. Az állat hónaljába is könnyen befúródhat a kalász, főleg, ha azt ritkán ápolják, csomós vagy piszkos a szőr. Ilyen esetekben nehezebb észrevenni, ezért a májustól októberig terjedő időszakban fokozottan kell figyelni az állat ápolására, bőrének épségére. 

Általában a hosszú fülű, hosszabb szőrű kutyák veszélyeztetettebbek. Ezért minden séta után ajánlatos átnézni a kutyát, és a szabadon álló, szőrön lévő toklászokat eltávolítani, a mancsokon, illetve a fülek belső részén rövidebbre vágni a szőrt, naponta érdemes átvizsgálni a kutya lábujjait és fülét, hónalj- és hastájékát. A lábujjak, a talppárnák közötti és a fülek belső részén található szőrt nyáron ajánlatos rövidre nyírni, a hallójáratokból kitépkedni, mivel a toklász így kevésbé tud beleakadni. Legbiztosabb azonban a toklászos, elhanyagolt területek kerülése, a saját kert rendben tartása – hangsúlyozta a szakember.



Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató