Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A gazdátlan macskák között a hűvösebb éjszakák beálltával egyre gyakoribb a megbetegedés, gyengélkednek, láthatóan betegnek, étvágytalannak tűnnek. Mindmáig megoszlik az emberek viszonyulása, egyesek kedvelik, míg mások viszolyognak tőlük, betegségek terjesztőinek tartják őket. A macskanátha rendkívül ragályos légzőszervi betegség, amely alkalmanként végzetes is lehet, különösen a nagyon fiatal, idős vagy a legyengült immunrendszerű állatok esetében.
– Mi jellemző a macskanáthára, a fertőzés veszélyes lehet-e az emberre vagy más házi kedvencre? – kérdeztük dr. Pálosi Csabát, a marosvásárhelyi Noé Bárkája kisállatklinika vezetőjét.
– A macskanátha fő kórokozói a macska herpeszvírus és a macska-calicivírus. A vírusok bármelyike is okozza a macskanáthát, a macskáknak állandó egészségi problémáik maradhatnak. A kezdeti tüsszögést láz, étvágyvesztés, levertség, szem- és orrváladékozás, szájfekélyek és kötőhártya-gyulladás követheti. A gazdi abból következtethet a betegségre, hogy a cica szeme könnyezik, az állat hunyorog, csipás lesz, esetleg beragad a szeme, az orrnyílásai eltömődnek, nehezen kap levegőt, szortyog, prüszköl, az orrváladéka nyálkás-gennyes lesz.
Az állat lázas, bágyadt, étvágytalan, sokszor még inni sem tud, és a kiszáradás veszélye fenyegeti. Súlyos esetben a felső légúti elváltozások átterjedhetnek a tüdőre, és tüdőgyulladást is okozhatnak. A másodlagos bakteriális fertőzésre a bőséges orr- és szemváladékozásból lehet következtetni, ami elzárhatja az orrot, és megakadályozhatja a szem kinyitását. A calicivírus különböző törzsei súlyos tüneteket, az állat elhullását okozhatják. A macska kötőhártya-gyulladását azonban okozhatja idegen test és herpeszvírus is. A tüsszentés sok betegség velejárója lehet, ezért a macskanátha könnyen összetéveszthető a kötőhártya-gyulladással vagy a tüdőgyulladással, de a macska-AIDS-re is utalhat a gyakori tüsszentés, ezért fontos a differenciált diagnózis. A vírusok a macska tüsszentésével cseppfertőzéssel, valamint a szem- és orrváladék útján terjednek. A legtöbb gyógyult macska hordozó lesz, mivel a tünetek megszűnése után is üríti a vírust. Azonban sem a kutya, sem az ember nem kaphatja el a macskanáthát.
– Milyen kezelés alkalmazható?
– A macskanátha elsődleges kórokozói vírusok, amelyekkel szemben törzskönyvezett gyógyszeres kezelés jelenleg nem áll rendelkezésre. Az első teendő a féregtelenítés egy teljes spektrumú féregtelenítővel, mivel egyre gyakoribbak az egzotikus betegségek, köztük a szívférgesség, tüdőférgesség. A kezelés a másodlagos bakteriális fertőzések elkerülésére és legyőzésére irányul, antibiotikumok, immunerősítők, folyadékterápia, valamint kitartó gondozás segítségével. Ha felülfertőződik, az állatot egy-két hétig antibiotikummal kell kezelni, kiegészítésként immunerősítőkkel, vitaminokkal, probiotikummal.
A fertőzés továbbterjedésének elkerülése érdekében a fertőzött macskákat el kell különíteni, meleget biztosítani számukra. A macskanátha ellen a fiatalkorban kétszer beadott, majd évente ismételt kombinált vakcinákkal ered-ményesen lehet védekezni. Ezek az oltások kiváló hatékonyságúak, és a macskák legfontosabb vírusos légző- és emésztőszervi betegségeivel szemben nyújtanak védettséget. Különösen ajánlott ezek rendszeres alkalmazása, ha egy helyen több macskát is tartanak, mert a fertőződés veszélye ott hatványozottan jelentkezik. Egy háztartásban lévő összes macskát be kell oltani, mivel a vakcinák segítenek a betegség súlyosságának csökkentésében, de nem mindig akadályozzák meg a fertőződést, ugyanakkor nem mindegy, hogy szabadban élő vagy lakásban tartott macskáról van szó, mivel a kinti, gazdátlan macskának egyszerre több betegsége lehet – hangsúlyozta a szakember.