Emléktáblát avattak gróf Bethlen Istvánnak

Az igazi erdélyi ember emlékére

Bethleni gróf Bethlen István 1874. október 8-án született a gernyeszegi Teleki-kastélyban. Élettörténete számos érdekességet tartalmaz. Kiváló diplomata volt, nem vizionálta túl Magyarország képességeit. 1921 és 1931 között, miniszterelnökként az I. világháború utáni romokból talpraállította Magyarországot, és a fellendülés útjára terelte. 1945-ben a Szovjetunióba deportálták, mert attól tartottak, hogy megkíséreli a kommunistaellenes összefogást. 1946. október 5-én hunyt el egy moszkvai börtönkórházban. A gernyeszegi Teleki-kastélyban már régebb is volt kiállítva emléktáblája, abban a szobában, ahol született, ez a tábla azonban elveszett. November 12-én, a Castellum Alapítványnak köszönhetően, egy új emléktáblát helyeztek el a kastély bejáratához.

Az emléktábla-avatás kapcsán Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke elmondta, hogy a projekt az ifjúság kezdeményezésére született, akik mellé az alapítvány vezetősége teljes mellszélességgel odaállt. Haller Béla úgy vélekedett, hogy szükség van a történelmi helyszínek megjelölésére, hiszen az adott helyen a megemlékezés mindig sokkal mélyebb, mint általánosságban emlékezni egy személyiségre, illetve az illető hagyatékára. Az elnök azt is elmondta, hogy pillanatnyilag nincs tervben más emléktábla állítása, de reménykednek, hogy a leleményes fiatalok újabb ötletekkel állnak elő, más korosztályok részéről is várják a kezdeményezéseket. Haller Béla úgy fogalmazott, hogy mindenképpen támogatják az ötletek megvalósítását. 

Teleki Kálmán, a gernyeszegi Teleki-kastély tulajdonosa beszámolt arról, hogy korábban volt Bethlen Istvánnak táblája a kastélyban, abban a szobában, ahol született, azonban nyoma veszett. Így a szombati emléktábla-avatás a történelmi tény visszaállítása. Gróf Teleki Kálmán úgy fogalmazott, hogy az emléktábla egy olyan személynek állít emléket, aki mintapéldája volt az erdélyi magyar emberek gondolkozásmódjának.

Az avatóünnepséget követően gróf Bethlen István életútjáról tartott előadást Romsics Ignác történész, aki könyvet is írt Magyarország egykori miniszterelnökéről. A történész szerint a XX. századi magyar politikusok közül Bethlen István a legkiemelkedőbb. Számos olyan döntést hozott, amelyek ma is példaértékűek. Azonban voltak olyan lépései is, amelyek egy demokráciában nem elfogadottak, mint például a választójog és a földreform kérdésében, mutatott rá Romsics Ignác. Bethlen István egyik legnagyobb érdeme, hogy jól fel tudta mérni, a Trianon utáni Magyarországnak milyen mozgáslehetőségei vannak. Ezeken a lehetőségeken belül számos esetben a maximumot tudta elérni. Többek között az ő diplomáciai érzékének köszönhető, hogy Sopron és környéke visszakerült Magyarországhoz. A történész rámutatott, hogy Bethlen Istvánt nemzetközi szinten komoly politikusnak tartották, aki nem ment fejjel a falnak.

Romsics Ignác aláhúzta, Bethlen Istvánnak nemcsak Budapesten van szobra, hanem Erdélyben is, ahonnan származott, és ahova visszajött az 1940-es visszacsatolás után, hiszen a földbirtokai és a kastélya is Mezősámsond környékén voltak. A történész úgy véli, az emléktábla jele annak, hogy mind Gernyeszeg, mind a környéke számon tartja, hogy Bethlen István innen származott, és a magáénak tekinti őt mint kiemelkedő történelmi személyt. 

A történész arra is kitért, hogy először az 1970-es években írt Bethlen Istvánról, azonban az akkori rendszer ezt negatívan fogta fel, és a publikáció majdnem az állásába került. A nyolcvanas években egyre inkább kezdett elfogadottá válni Bethlen István munkássága, a rendszerváltás után pedig Antall József példaképként hivatkozott az egykori miniszterelnökre. Romsics Ignác úgy fogalmazott, hogy bár az Orbán-kormány számos döntésével nem ért egyet, azzal igen, hogy ápolja Bethlen István emlékét.