2024. july 6., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

EP-plenáris Strasbourgban

Ma Európa jövőjéről, holnap a Facebook európai visszaéléseiről, a klímaváltozásról és az erdősítésről vitázik az Európai Parlament Strasbourgban.

Ma Európa jövőjéről, holnap a Facebook európai visszaéléseiről, a klímaváltozásról és az erdősítésről vitázik az Európai Parlament Strasbourgban, de napirenden szerepel az újságírók európai szintű védelme, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni törvény, az európai pártok finanszírozása, Szíria, Oroszország, Észak-Korea, illetve a női esélyegyenlőség a médiában is. 
A francia elnök a negyedik európai vezető, aki a Bizottság elnökének társaságában ma (kedd) reggel Európa jövőjéről vitázik a képviselőkkel. Emmanuel Macron 2014 és 2016 között gazdasági miniszter volt. Az általa indított En Marche! mozgalom vezetőjeként nyerte meg a választásokat, és tavaly májusban Franciaország nyolcadik elnöke lett. Ez lesz idén a negyedik vita az unió legégetőbb problémáiról: januárban az ír, februárban a horvát, márciusban a portugál miniszterelnök szólalt fel a plenárison. Májusban Charles Michel belga kormányfőt várják az EP-be.
Facebook – vita az uniós polgárok adataival történő visszaélésekről
A szerdai vitán az európai felhasználói adatok védelme lesz a középpontban a Facebook-Cambridge Analytica botrány nyomán. A képviselők várhatóan újra felszólítják a Facebook vezetőségét, hogy jelenjen meg az Európai Parlament ülésén, és felhívják a figyelmet, hogy a választások befolyásolásának elkerüléséhez elengedhetetlen a megfelelő adatvédelem. A Cambridge Analytica nevű céget azzal vádolják, hogy több millió felhasználó adatait engedély nélkül szerezte meg, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztás alatt célzott üzenetekkel bombázza őket. Az adatlopás mintegy 87 millió felhasználót, köztük 2,7 millió európait érinthet. Antonio Tajani, a Parlament elnöke a botrány kipattanásakor meghívta a céget vezető Mark Zuckerberget, hogy a plenáris ülésen válaszoljon a felmerülő kérdésekre.
Több újrahasznosítás, kevesebb szemétlerakó
A szerdán szavazásra kerülő jogszabálytervezet szerint 2025-re az újrahasznosításnak 44%-ról 55%-ra kell nőnie. A szemét jobb kezelésének komoly környezeti, egészségügyi és gazdasági haszna lenne. Az európai gazdaságot az úgynevezett körkörös gazdaság irányába elmozdító négy törvényjavaslatból álló csomag eredményeként az alapanyagok és termékek sokkal tovább maradnának a termelési és fogyasztási ciklusban. 2025-re a települési hulladéknak legalább 55%-át újra kell hasznosítani, a cél 2030-ra 60%, 2035-re 65% lesz; a csomagolóanyagoknál pedig 2030-ra 70%-os arányt kell elérni. A tervezet egyúttal 10%-ban korlátozná a szemétlerakókba kerülő hulladék mennyiségét. Míg Ausztria, Belgium, Dánia, Németország, Hollandia és Svédország lényegében egyáltalán nem küld lerakóba szemetet, Ciprus, Horvátország, Görögország, Lettország és Málta a keletkező települési hulladék háromnegyedét lerakókba szállítja. Magyarországon 2016-ban a települési hulladék fele került lerakókba. Szavazás szerdán.
Nemzeti klímavédelem és erdősítés 
2030-ra a közlekedési, mezőgazdasági, épületekből és hulladékgazdálkodásból származó szén-dioxid-kibocsátást 30%-kal kell csökkenteni, és a kivágott erdők helyébe mindig újat kell ültetni. Ez a célja annak a két jogszabályjavaslatnak, amelyekről ma szavaz az Európai Parlament. Az EU-s célokat az emissziókereskedelem által le nem fedett szektorokban – ilyen az összes kibocsátás 60%-át jelentő mezőgazdaság, közlekedés, hulladékgazdálkodás és épületi kibocsátás – kötelező érvényű nemzeti célokon keresztül kell megvalósítani. Ezek a lépések a Párizsban vállalt 40%-os (1990-hez viszonyított) csökkentési cél eléréséhez járulnak hozzá.
Erdőtelepítéssel a klímaváltozás ellen
Egy másik jogszabály a klímavédelem és az erdők kapcsolatát szabályozza – a szén-dioxid-kibocsátást eszerint erdők, rétek telepítése által történő szén-dioxid-elnyeléssel kell ellensúlyozni. A képviselők azt akarják, hogy 2030-ra az így elnyelt szén-dioxid mennyisége megelőzze a kibocsátottét.
2050-re az európai épületeknek maximális energiahatékonysággal kell működniük 
Az új szabályok értelmében a tagállamoknak hosszú távú stratégiát kell készíteniük a középületek és lakóházak felújítására. Ennek sok egyéb mellett magában kell foglalnia az elektromos járművek töltését lehetővé tevő infrastruktúra kialakítását is a középületeknél és az addigra 80-95%-os európai kibocsátás csökkentésének elérésére tett lépéseket. Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010-es irányelv módosítása az egyike annak a nyolc elemből álló és 2016. novemberben útjára indított törvénycsomagnak, amely a tiszta energia európai térnyerését szolgálja. 
Ján Kuciak meggyilkolása: meg kell védeni az újságírókat
Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságíró és menyasszonya, Martina Kušnírová meggyilkolása nyomán európai szintű védelmet sürgetnek a képviselők az újságírók számára csütörtökön. Egy március 14-i plenáris vitában a képviselők alapos és független vizsgálatot, a bűnösök kézre kerítését és hatékonyabb nemzeti, valamint uniós szabályokat követeltek az újságírók, bloggerek és whistle-blowerek védelmében. Az állásfoglalás a márciusi szlovákiai EP-delegáció által tapasztaltakat is magában foglalja. A februári plenáris egy perc csenddel emlékezett a meggyilkolt újságíróra.
Új szabályok a bioélelmiszer-ágazat megerősítésére 
A tanúsítványok és a címkézés új rendszere révén nőhet a bioélelmiszerek termelése – vita kedden, szavazás szerdán. Az EP és a tagállamok között tavaly júniusban létrejött megállapodás értelmében szigorodik ez ellenőrzés az egész élelmiszerláncban, az importtermékeknek pedig mindenben meg kell felelniük az uniós szabványoknak. Ezenfelül a kistermelőknek lehetőségük nyílik arra, hogy pénzt és időt kímélve csoportos tanúsítványt szerezzenek. A termelőknek, ha nem akarják elveszíteni a bio minősítést, új megelőző intézkedések révén kell gondoskodniuk arról, hogy áruikba ne kerüljön kémiai növényvédő szer vagy műtrágya, a vegyes gazdaságokban pedig világosan el kell különíteni a hagyományos és ökotermelést. 
Az európai értékek védelmében támogatni kell a civil szervezeteket
A képviselők az európai értékek védelmén dolgozó civil szervezetek támogatására szolgáló eszközt szeretnének létrehozni. Erről ma lesz szavazás. A pénzügyi eszköz célja elsősorban a demokrácia, jogállamiság, alapjogok európai térnyerésének támogatása, és a képviselők szerint célszerű lenne ennek a feladatnak külön címkét szentelni a következő hétéves uniós költségvetésben. Emellett fontos, hogy friss pénz érkezzen az alapba, vagyis a támogatás kiegészítő legyen. Az Európai Unió eddig is nyújtott közvetlen támogatást az unión kívüli civil szervezeteknek az európai értékek védelmére, de az EU-n belül erre csak nagyon korlátozott lehetőség van. 
(Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon)

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató