Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Szászbonyha község Maros megyében, Dicsőszentmártontól keletre, a Szovátára vezető úton, a Kis-Küküllőhöz közel fekszik. A faluban áll a 16. századi eredetű, többször is átalakított, téglalap alaprajzú, egyemeletes, sarkain egy-egy hengeres bástyával megerősített várkastély. A 18. század végén emelték a homlokzat elé az oszlopos tornácot és a kettős manzárdtetőt, barokk homlokdísszel. A kis méretű várkastély bástyáinak kőkeretes ablakai valószínűleg a 17. század elején készültek. Mai alakját 1860 körül nyerte el. Ezen a héten, befejezésül, még erről az erődítményről és a település középkori templomáról írunk olvasóinknak.
Bonyha a Bethlen család kedvenc tartózkodási helye volt, melynek teljes átalakítása 1545-ben Bethlen Farkas nevéhez fűződik.
Már említettük, hogy a földszinti nagyterem ajtója fölötti kőtábla Bethlen Farkas, Izabella királynő tanácsosa nevét és a kastély alapkőletételének idejét –1545 – örökíti meg, bár Kővárynak az a véleménye, hogy ez az elképzelés téves, mivel szerinte a várkastély már a korábbi időben is állt.
Tinódi Lantos Sebestyén 1551 körül fordult meg itt. Írott dokumentumokból derül ki, hogy a gazdatisztek barátságtalanul bántak vele, hiszen mint mondja:
,,...nem úr hírével büdös bort adának...”.
Ebben az időben a bonyhai birodalom a Bethlen Antal birtoka volt.
Az egyetlen hadi esemény, ami a várkastély falain belül történt
Kiss Gábor az Erdélyi várak, várkastélyok című munkájában ír arról, hogy az 1673. július tizenkettedikén megtartott osztáskor:
,,…Tekintetes nemzetes Bethlen Sámuel uramnak őkegyelmének...”
egyebek között a:
,,...Küküllő vármegyében bonyhai, bernáldi, szászszentlászlói, szászcsávási egész porciót… jövendőbeli osztás szerint birodalmában engedtettek…”
1679-ben már Bethlen Elek birtoka, aki kisebb javításokat és bővítéseket végeztetett a várkastélyon.
Egyetlen hadi esemény történt az erődítmény falai között. 1709-ben Acton császári ezredes menekült ide a kurucok elől. A várkastélyt ugyan megerősítették, de végül kénytelen volt ezt feladni.
Az ostrom során megsérült falakat Bethlen Elek építtette újjá.
A várkastély homlokzati része, kaputornya és a védőfalai 1944 után erősen omladozni kezdtek, mire a falu vezetőségének engedélyével a lakosság a nagy részét lebontotta, és az így szerzett építőanyagból házakat épített magának.
Az államosítás után a kastélyt az akkori Néptanács, majd a posta használta, és ott működött a falusi könyvtár és klub – művelődési ház –, de sok helyiséget a mezőgazdasági vállalat bérelt.
B. Nagy Margit Stílusok, művek, mesterek című könyve 117. számú fényképmelléklete – K. Sebestyén József rajzának reprodukciója – az átalakított kastély gótizáló homlokzatát mutatja be, valamint az ahhoz csatlakozóan épített kocsiáthajtós összekötő részt és a különálló kupolás lefedésű épületet.
A romantikusnak mondható timpanonos középső részt, a két sarkot kis kiülésű pillér, a főpárkány magasságában ívsoros fríz, valamint félköríves ablakok – a középső mérműves kiképzésű – keretei díszítik.
Nem hiányzott a timpanonos homlokzatról a család kettős címere sem.
A főhomlokzat elé, az épület tengelyébe, árkádívekre helyezett emeleti terasz az 1930-as években készülhetett.
Keresztes Gyula a Maros megyei kastélyok és udvarházak című könyvében még arról is ír, hogy a száz–százhúsz centiméter vastag téglafalú kastély pince- és földszinti helyiségei változatos téglaboltozatúak, az emeletiek síkmennyezetűek.
A reprezentációs termek ajtóinak és ablakainak bélés és peremborításai, valamint betétei már a barokk jegyében készültek.
A kétkarú impozáns lépcsőt szép és nehéz kovácsoltvas korlátjával az épületbelsőben, a hallban helyezték el.
Ebben a kastélyban született 1700-ban Árva Bethlen Kata írónő.
A 19. századi átalakítások a politikusként is ismert Bethlen Farkasnak köszönhetőek, akit az 1848-as forradalmat követően politikai tevékenysége miatt perbe fogtak, majd bonyhai birtokára húzódott vissza. Ekkor kezdhetett neki kastélya átalakításához.
Az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár közlése szerint ezt igazolják a család levéltárában fennmaradt számlái is, melyek közül három köthető az építkezésekhez.
Egy 1850. június 27-i kolozsvári számla zsalugáterek kifizetéséről szól, egy 1854. áprilisi elismervény szerint gyümölcsfákat és növénykülönlegességeket vásárolt Bethlen Farkas, míg ugyanezen év végén berendezési tárgyak kifizetéséről értesülhetünk.
E számlák tartalma arra enged következtetni, hogy 1850-ben már a kastély készen lehetett, valamint 1854 folyamán a kastélyt berendezik, és annak környezetét kezdi kialakítani a kiváló pomológus hírében álló Bethlen Farkas.
Az ő építkezései során jött létre a ma is látható kastély, melynek legjellemzőbb részletei a reneszánsz formavilágából inspirálódó romantikus építészeti irányzatot követik.
Az átalakítások csak magára a lakóépületre terjedtek ki, a várfalat nem érintették. A homlokzat jóval díszesebb volt, mint ma.
A rizalit oromzatának párkánya alatt neogótikus stílusú csúcsíves, vakmérműves fríz futott végig.
Szintén neogótikus stílusú asztalosmunkával volt ellátva az emeleti ajtó, mely felett a Bethlen és a Teleki család címere volt látható.
Az Adatbank ír arról, hogy a kastély előtt valamikor intim kert húzódott, parkkal és üvegházzal rendelkezett.
Egy 19. századi archív felvétel és a Cserna Károly-féle rajzról derül ki, hogy a mai kastély előtt látható erkély későbbi hozzáadás, valamikor 1899 előtt építhették. Ekkor alakították át az emeleti nagy ablakot ajtóvá, azonban ennek gótizáló díszítését megőrizték.
Keresztes Gyula külön megjegyzi azt, hogy az új kastélyt lebontották ugyan, a szakkönyvek mégis előszeretettel közlik annak a fényképét, de a kép alatti szöveg nem nevezi meg pontosan, hogy a két bonyhai kastély közül melyiket ábrázolja.
A fent említett szerző pont ezért közöl az új kastélyról is néhány mondatot: Európában a 17. században vezető szerepet játszó francia szellemi áramlat térhódítása Erdélybe is eljutott, és a főurak több francia barokk, négy saroktornyos kastélyt építettek. Így Maros megye területén Ózdon és Bonyhán épült hasonló megoldású kastély.
Az 1679-ben épített bonyhai kastélyon Bethlen Elek a 18. század közepén végzett átalakításokat, és építette a homlokzat elé a kiugró árkádos-pilléres tornácot és a barokk vonalas oromfalat.
Ez a kastély a régivel szemben lévő helyen az országút jobb oldalán állt. Sajnos, az első világháború utáni nehéz gazdasági helyzetben a családnak nem állt módjában Bonyhán mindkét kastélyt fenntartani, és ezért került sor az új kastély lebontására.
Bonyha már a középkorban önálló egyházközség volt, István nevű plébánosa 1332-ben, nyolcvan dénárt fizetett pápai tized fejében (Stephanus sacerdos de Vahnya solvit LXXX denarios).
Amint azt már részben említettük, a falu nevét egy 1291-ben keltezett oklevél Bahna, míg egy 1319-es Bohna formában jegyzi. A templomot a Bethlenek ősei emelték a tatárjárás után.
Építészeti kialakítása a román és a gótikus stílus átmeneti korszakára vall. A templomot Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. 1480-tól kezdve parochiális egyházként gyűjtötte híveit.
Keresztes szakvéleményezése szerint az egyhajós templom és a hozzá kapcsolódó sokszögű szentély falait támpillérekkel erősítették meg.
A boltívek gótikus gyámkövekre támaszkodnak. Szentségtartó fülkéje is gótikus jellegű, béletes kőkeretes ajtaja egyenes záródású.
A nyugati oromfal előtti háromszintes torony félköríves ablakaival, valamint alacsony toronysisakjával a román korra enged következtetni, akkor is, ha utólag magasították egy csonka és egy gúla idomú csúcsos résszel.
A reformációt követően a templom a lutheránusok használatába került, majd a többségben lévő reformátusoké lett.
Befejezésül még megjegyzendő, hogy 1962-ben Keresztes Gyula a helyszínen talált egy faragott kőkeret- vagy élbordatöredéket, amelyen vésett írásjelek – mesterjegyek – voltak.
A szerző kérte meg az akkori tiszteletest, hogy őrizze meg és értesítse a múzeum szakértőit.
A talált feliratok kiegészítése, érthetővé tétele – nevek, a tízparancsolat töredékes szövege – további templomtörténeti adatokat szolgáltathat, ám ez már muzeológusi munkát feltételez.