Érdekképviselet vagy tűzoltás?
2013-08-21 14:40:45
- Menyhárt Borbála
A magyarság megyei tanácsban lévő érdekképviselete tétlenül nézte, ahogyan a Kultúrpalota 100. évfordulójára tervezett rendezvénysorozatból kiszorultak a magyar események – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) vezetője, aki nyílt levelet is átadott a sajtó képviselőinek, amelyet az RMDSZ megyei tanácsosainak is eljuttattak.
A magyarság megyei tanácsban lévő érdekképviselete tétlenül nézte, ahogyan a Kultúrpalota 100. évfordulójára tervezett rendezvénysorozatból kiszorultak a magyar események – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Szigeti Enikő, a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) vezetője, aki nyílt levelet is átadott a sajtó képviselőinek, amelyet az RMDSZ megyei tanácsosainak is eljuttattak.
– A 100 éves a marosvásárhelyi Kultúrpalota programsorozat majdnem teljes mértékben nem létezőnek és mellőzhetőnek tekinti a marosvásárhelyi és a Maros megyei magyar közösséget, mindamellett, hogy a megyei és a városi magyar lakosság szavazatainak köszönhetően 12 RMDSZ-es megyei tanácsos és egy RMDSZ-es megyei tanácsi alelnök kapta meg azt a nemes felhatalmazást, hogy hatékonyan képviseljék a magyar közösség érdekeit a tanácsban. A rendezvénysorozat diszkriminál, semmibe veszi a magyar közösség nyelvi és kulturális jogait – az RMDSZ megyei tanácsosainak és a tanács alelnökének a közreműködésével. Szervezetünk áttekintette a 100 éves a marosvásárhelyi Kultúrpalota rendezvényhez kapcsolódó határozathozatal jegyzőkönyveit, valamint annak is utánajártunk, hogy a szakbizottságokban elhangzottak-e olyan felszólalások, javaslatok, amelyek a programsorozathoz kötődő magyar nyelvhasználat, magyar kultúra korrekt és a közösség szempontjából tisztességes megjelenítéséért születtek. Ennek alapján a következőket jelenthetjük ki: a programsorozat szervezése során a magyar érdekvédelmi szervezet tagjai semmit sem tettek azért, hogy ez mind tartalmilag, mind pedig nyelvileg megfelelően tükrözze az itt élő magyar közösséget. A programsorozat alig tartalmaz magyar kultúrához kapcsolódó eseményeket, emellett a promóciós anyagok 90 százaléka román nyelvű. Kelemen Márton frakcióvezető hamis nyilatkozatai – a jelenlegi program módosulására vonatkozóan – még csak tűzoltásnak sem tekinthetők, hiszen a programok szervezése már rég elkezdődött, és az egynyelvű óriásplakátok, valamint a program tartalma egyértelműen hirdeti a magyar közösség mellőzését. A frakcióvezető ott volt a rendezvénysorozatról szóló tanácsi határozat megszavazásánál, de nem tett egyetlen javaslatot sem az általa képviselt kisebbség érdekében. A megyei tanács döntése során egyetlen magyar tanácsos sem szólalt fel, és nem kérte a kétnyelvű promóciós anyagokat, a kulturális program kiegyensúlyozott megszervezését. Mi több, Pokorny László tanácsos azt kérte, hogy a rendezvénysorozat promóciós anyagait fordítsák le német nyelvre, a magyar nyelvet nem is említve. A jegyzőkönyvben rögzítettek alapján Tatár Béla tanácsos a programsorozat megszavazása előtt egész egyszerűen kisétált a teremből. A rendezvény megszervezéséhez kapcsolódó tanácsi határozat meghozatalakor több magyar választott elöljáró is hiányzott – Lokodi Edit Emőke, Csép Andrea és Gáspárik Attila –, akik a kulturális szakbizottság tagjai is egyben. E bizottságban tárgyalják meg a rendezvények tematikáját és tartalmát, elnevezéseit és helyszíneit a határozat meghozatalát megelőzően. A jegyzőkönyvekből egyértelműen kiderül, hogy a magyar nyelvhasználat, a magyar kultúra megfelelő megjelenítése sem a szakbizottságok megbeszélései során, sem a tanácsi határozat meghozatalakor nem került szóba. Az RMDSZ-es érdekérvényesítés eszköztára, amelyet a tanácsosok a programsorozat kapcsán bevetettek, a következőket tartalmazta: távolmaradás, hallgatás, a német nyelv érdekében történő felszólalás és még számos eredménytelen és semmitmondó cselekedet – fogalmazott Szigeti Enikő, idézve a tanácsosokhoz is eljuttatott nyílt levélből.
Nem utólag kell magyarázkodni
A CEMO vezetője hozzátette: – Természetesen utólag mondhatják, hogy a háttérben folynak az egyezkedések, de a tanácsülések, bizottsági gyűlések azok a helyszínek, ahol igenis fel kell szólalni. Ezekről jegyzőkönyv készül, ha itt nem, akkor a nagyközönség számára nem nyomon követhető, hogy hol is történik az érdekképviselet. Hiába ígérte Kelemen Márton, hogy változni fog a program, egyértelmű, hogy nem fog, hiszen a szerződéseket hónapokkal ezelőtt meg kellett kötni, az óriásplakátokat sem fogják kicserélni, hiszen mindez pénzbe kerül. Sok esetben nem utólag kell külső bűnbakot keresni, hanem be kell látni, hogy gyakran mi magunk ártunk a saját magyar közösségünknek – adott hangot elégedetlenségének.
