Erdélyi Nők a Szülésért

Az újszülöttek kórházi fertőzéseinek kockázata csökkenthető és megelőzhető

Számos orvosi szakirodalmi forrás és szakmai világszervezet egybehangzóan állítja, hogy az újszülöttek nozokomiális fertőzéseinek kockázatát jelentősen csökkenteni lehet az olyan nemzetközi jó gyakorlatok alkalmazásával, mint a kengurumódszer, az „aranyóra”, a zéró szeparáció, a szoptatástámogatás. 

A kolozsvárihoz hasonló tragédiák nagy része megelőzhető lenne, ha a járvány- és fertőzésmegelőzési alapvető higiéniai protokollok betartása mellett a kisbabákat nem választanák el édesanyjuktól, támogatnák a szoptatást, az anya és baba háborítatlan bőrkontaktusát és állandó együttlétét, csökkentenék a fertőzési forrásként szolgáló felületek, eszközök szükségtelen használatát (például nem hordoznák folyton helyiségből helyiségbe a kisbabákat, hanem az édesanyjukkal közös szobában vizsgálnák meg, mellőznék a cumisüvegek szükségtelen használatát stb.), valamint a szükséges minimálisra csökkentenék azon dolgozók körét, akik az egyes kisbabákkal közvetlen kontaktusba kerülnek. 

A kórházi fertőzések (nozokomiális fertőzések, a nemzetközi szakirodalomban nosocomial infections vagy Healthcare-Associated Infection – HAI/HCAI) megnevezés az egészségügyi intézményben és/vagy egészségügyi ellátás során elkapott fertőzéseket fedi, amelyek tünetei beutalás után egy-két nappal vagy azután jelentkeznek. A nozokomiális fertőzés kockázata egyenes arányban nő a kórházban eltöltött napok számával: minél hosszabb időt tölt valaki beutalva, annál nagyobb valószínűséggel kaphat el valamilyen fertőzést az intézményben. Növeli a kórházi fertőzés kockázatát minden eszközös beavatkozás (műtét, altatás, a különböző katéterek alkalmazása, gépi lélegeztetés stb.), valamint a különböző gyógyszeres kezelések és terápiák. 

A nemzetközi szakirodalom egyöntetűen megelőzhető jelenségként ír a nozokomiális fertőzésekről és az ezek okozta elhalálozásról. Romániában hivatalosan nincs sok eset, ám az, hogy milyen súlyos és elterjedt jelenségről van szó, a Colectiv-tragédia után és az utóbbi években sajtónyilvánosságot kapott esetek nyomán teljesen világossá vált. 

Október 30-án volt a Colectiv-tragédia hetedik évfordulója, és a civil jogvédő szervezetek évek óta kérik, hogy a nozokomiális fertőzések elleni küzdelem váljon prioritássá a romániai illetékes hatóságok számára. Ne csak gyászoló hozzátartozók, civilek, lelkiismeretes egészségügyi dolgozók, túlélők harcoljanak magukra hagyva annak érdekében, hogy soha többé ne fordulhassanak elő ilyen tragédiák, hanem legyenek végre nálunk is konkrét intézkedések, ellenőrzések, eljárások és gyakorlatok, amelyek máshol eredményesen csökkentették a kórházi fertőzések és az azok miatti elhalálozások kockázatát és gyakoriságát. A Declic közösség petícióban kéri a kormányfőtől és az egészségügyi minisztertől, hogy a romániai kórházak átlátható és reális módon kövessék nyomon és jelentsék központi szinten ezeket az eseteket, hiszen az első lépés a hatékony, konkrét, mérhető eredményekkel járó intézkedésekhez a helyzetismeret, hogy tudjuk, honnan indulunk ki, melyek a gondok, milyen osztályokon milyen típusú fertőzések okozzák a legsúlyosabb problémákat.

 Újszülöttek: a legsérülékenyebb betegek

A nozokomiális fertőzések – amelyekért az esetek többségében multirezisztens baktériumtörzsek felelősek – vezető elhalálozási okként szerepelnek az újszülötteknél globális szinten: a neonatális periódusban (a kisbaba életének első négy hetében) bekövetkező elhalálozásoknak becslések szerint 4-56%-át okozhatják, régiótól függően. 

Túl azon, hogy a kórházi környezetre általánosan érvényes intézkedéseket alkalmazni kell – például az antibiotikumos kezeléseket, invazív beavatkozásokat csak szükség esetén használni, felületeket, eszközöket, ruházatot, kezet stb. alaposan és előírásszerűen fertőtleníteni stb. –, a hatékony kockázatcsökkentés az újszülöttek kórházi fertőzésének elkerülésére bizonyítottan magában foglalja a szoptatást és a kengurumódszert is. 

Ezek „egyszerű, alacsony költségű, tudományos bizonyíték alapú intézkedések”, amelyek bizonyítottan csökkentik a kórházi fertőzéseket – áll a The Lancet neves tudományos orvosi szaklapban megjelent átfogó elemzésben.

Mi a kengurumódszer?

A WHO a stabilizálódott állapotú koraszülött kisbabák esetében „erősen ajánlja” a kengurumódszert: eddigi kutatások szerint a koraszülött babák szoptatása és az állandó bőr-bőr kontaktus 40%-kal növeli a túlélési esélyüket. A kengurumódszer lényege, hogy a koraszülött babákat szülés után azonnal, de legkésőbb a baba állapotának stabilizálása után az anya mellkasára helyezik. 

Aranyóra, rooming-in, szoptatástámogatás: anya- és bababarát „csodamódszerek”

Az összes, a témában érintett nemzetközi szakmai szervezet egyetért abban, hogy szülés után az anya és újszülöttje háborítatlan és megszakítatlan bőr-bőr kontaktusa, az aranyóra és annak folyatása, a 24 órás rooming-in, azaz állandó együttlét biztosított kellene legyen mindenki számára. 

Az aranyóra, a szoptatás megkezdése közvetlenül szülés után csökkenti a fertőzések, a betegségek és a gyermekhalandóság kockázatát; a baba gyorsan megnyugszik édesanyja mellkasán, szívverése, vércukorszintje, légzése hamar normalizálódik; a szopási reflex ilyenkor nagyon erős, a közvetlenül szülés után anyjuk mellére került csecsemőknek (és anyjuknak) valószínűbb, hogy később sem lesz problémájuk a helyes szopási technikával; az anya szempontjából kulcsfontosságú a tejtermelés beindulásában, sőt a placenta távozását is megkönnyíti.

Dr. Mureşan Márta nyugalmazott kolozsvári neonatológus, IBCLC laktációs szaktanácsadó több évtizedes szakmai tapasztalattal a háta mögött megerősíti, hogy azok a kisbabák, akiket nem választanak el édesanyjuktól, hanem együtt lehetnek velük állandó jelleggel a kórházi tartózkodás alatt, és akiket születésüktől szoptatnak, ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben. A szakember szerint nagyon kár, hogy a romániai kórházakban még mindig nem alkalmazzák általánosan az aranyóra, a 24 órás rooming-in, a zéró szeparáció és a kengurumódszer gyakorlatát, pedig ezek bevezetése nem jelent pluszköltségeket, és nem igényel drága berendezéseket. Tájékoztatásra, képzésekre és továbbképzőkre lenne szükség, elsősorban az egészségügyi dolgozók számára, hiszen sajnos legtöbben nem rendelkeznek tudományos evidencia alapú, korszerű szoptatási ismeretekkel, így nem is tudják hatékonyan támogatni az anyákat szoptatási céljaik elérésében.

A nozokomiális fertőzések kockázata egyébként a koraszülött kisbabáknál a legmagasabb – nemcsak Romániában, hanem mindenhol a világban. Mivel egy koraszülött kisbaba esetleg hosszas kórházi ellátásra szorul, aminek része az életmentő célú intenzív ellátás is, valamint a nagyobb számú egészségügyi személyzettel való kontaktus, óhatatlanul megnő ez a kockázat. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idén márciusban szervezett egyik szakértői találkozóján dr. Rudi Eggers, a WHO integrált egészségügyi rendszerekért felelős osztályának igazgatója megdöbbentő adatokat idézett: az újszülöttek körében 7,5-szer nagyobb a kórházban szerzett fertőzés miatt kialakuló szepszis előfordulási gyakorisága, mint felnőttek körében. 

Az Erdélyi Nők a Szülésért Mozgalom