Érdemes megvenni az új iPhone-t?
Szeptember 12-én mutatta be az Apple az új iPhone-okat, a 15-ös szériát, az előrendelések 15-én indultak, és az első példányokat 22-én vehették át a tulajdonosok. Így mostanra már számos tapasztalattal rendelkeznek azzal kapcsolatban, hogy megéri-e megvásárolni az új iPhone-t, megéri-e váltani, és ha igen, milyen szintről. Az elmúlt napokban számos videó és véleményanyag jelent meg a világhálón, amelyek egytől egyig ezekre a kérdésekre próbálnak választ adni.
Azonban egyértelmű igenlő vagy tagadó választ lehetetlen adni. Hiszen négy különböző telefonról beszélhetünk: a sima 15, a 15 Plus, a 15 Pro és a 15 Pro Max típusokról. Az első kettőt lényegében csak a méret és az ára különbözteti meg. A sima 15 egy 6,1 hüvelykes képernyőt kapott, míg a 15 Plusban egy 6,7 hüvelykes foglal helyet. Mindkettő megkapta a Dynamic Islandet – azaz a képernyő felső részén levő ovális kivágás, ahol az előlapi kamera is helyet kap – és az USB-C csatlakozót, továbbá mindkettőben az Apple A16-os processzora teljesít szolgálatot, ugyanazzal a kétlencsés kamerarendszerrel. Szóval itt főként a méret dönt, ha valakinek szüksége van a nagyobb készülékre, mert jobban elboldogul egy méretesebb kijelzőn, vagy sok videótartalmat fogyaszt, akkor jobb választás lehet a 15 Plus. Amennyiben csak egy új telefont szeretne, amivel kényelmesen lehet együtt élni, jó képeket és videókat készít, valamint sok évig a társa lehet, akkor megfelelő az iPhone 15, a sima.
A Pro modellek esetében viszont már bonyolultabb a kérdés. Méretekben itt is ugyanaz a felhozatal, 6,1 és 6,7 hüvelyk, Dynamic Island, USB-C csatlakozó, ezen készülékekbe már az új Apple A17 Pro processzor került egy U2 névre keresztelt grafikai segítő egységgel, ami főként a játékélményért felel. A Pro és nem Pro modellek közötti különbség, ami a csatlakozót illeti, az, hogy a sima változatokban USB-C 2.0, a Prókban viszont USB-C 3.0 van, ezek között különbség az adatátviteli sebességben mutatkozik meg igazán. Erre adatátvitelkor vagy éppen egy játékkonzoltól származó kontroller csatlakoztatásakor van szükség. Merthogy a Pro modellek esetében a játékra is komoly hangsúlyt fektetett az Apple. Ezen túlmenően pedig van még egy hatalmas különbség, ami a kamerákban keresendő.
Ha a két zászlóshajó közül kellene választani, akkor – bármennyire is fáj anyagilag – a jó választás a legdrágább modell, az iPhone 15 Pro Max. Az Apple pedig szántszándékkal játszotta ki úgy a lapjait, hogy ez legyen a győztes, elvégre ezen van a legnagyobb profit. De miért a Pro Max? A válasz itt már egyszerű: ha valaki játszani akar, akkor kell neki a nagyobb képernyő, ez már alapból a Pro Max malmára hajtja a vizet. Ha meg valakit ez a rész hidegen hagy – az Apple-vásárlók nagy részét nem igazán érdekli, hogy milyen játék van vagy nincs a telefonján –, akkor is ott van a kamera kérdése. A kisebbik Pro modell ugyanis csak háromszoros optikai zoomot kapott, szemben a Max változat ötszörös optikai zoomjával. Ez pedig nagy különbség. A fényképezés területén jártas szakemberek mondták el, hogy egyrészt egy hatalmas előrelépésről van szó, és arról is beszéltek, hogy ilyen technológia mellett az átlagembereknek már tényleg nincs szüksége fényképezőgépre, másrészt az Apple a zoomolási képességekben hatalmasat lépett előre. Mindezt pedig belepakolta a legdrágább telefonjába, aminek az alaptárhelye is kétszer akkora, mint bármelyik más, idén bemutatott készüléknek. Azaz a lehúzás mértéke maximális, és ha valakinek fontos vagy a játék, vagy a fényképezés, videózás, akkor az illető a Pro Maxot kell válassza, ha jó döntést akar hozni.
Ha valakinek egyik tényező sem fontos, akkor fölösleges a Pro modellek háza táján keresgélni, ebben az esetben a sima 15-ös vagy a nagyobb képernyők kedvelőinek a 15 Plus a jó választás. Indokolatlan döntés nagyságrendekkel több pénzt kiadni olyan funkciókért, amelyeket amúgy sem használnának ki.
De kinek is érdemes váltania? Megvannak azok a márkahű rajongók, akik amúgy is váltanak. Ők azok, akik a címben felvetett kérdésre igennel válaszolnak, hiszen nekik ez egy életforma, egy hobbi, hogy mindenképpen megveszik a legújabbat. Ebben nincs is semmi elítélnivaló, ők erre gyűjtenek, ez teszi őket boldoggá, és ha ettől jobb lesz a kedvük, és meg tudják maguknak engedni, akkor jó döntést hoznak. Megéri váltani. Aki viszont nem ebbe a kategóriába tartozik, az gondolkodhat, hogy megéri-e? Egy biztos: a tavalyi modellekhez képest szinte semmi előrelépés nem történt, így, ha valakinek nem fontosak a Pro modellek esetében a játékosoknak szánt újítások, akkor teljesen fölösleges a váltás. A két évvel ezelőtti, vagyis a 13-as szériával is hasonló a helyzet, ehhez képest sem mutatott olyan nagyot az Apple, ami miatt rohanni kellene a boltokba. De az az igazság, hogy a 12-es szériához képest sem. A 11-es iPhone modellcsalád felhasználóinak viszont már egy értelmezhető döntés lehet a váltás. A négy évvel ezelőtti eszközökhöz képest számos újdonság van az új iPhone-okban, amit a felhasználók határozott előrelépésként fognak észlelni. Ilyen a LiDar szkenner, a jobb felbontású kamera, az always-on display, a Dynamic Island, a szögletesebb design, a klasszisokkal jobb üzemidő, és még hosszan lehetne sorolni.
Persze senkinek a döntését nem akarjuk befolyásolni, nem mi akarunk dönteni senki helyett. Ha valaki úgy érzi, hogy most jött el az idő a váltásra, akkor tegye meg. Továbbá, ha valaki 5 éves vagy annál régebbi telefont használ, de úgy érzi, hogy az teljesen kielégíti az igényeit, akkor az ő esetében semmi szükség a váltásra. Egy általános képet vázoltunk fel, hogy mi az a szint, ahonnan megéri a technikai paraméterek alapján, viszont senkinek nem kötelező sem váltani, sem megvárni azt a szintet, amikor már elég elavultnak számít az eszköze. A döntés teljes mértékben a felhasználók kezében van!
Ha meg valaki Apple Watch vagy AirPods vásárlásán töri a fejét, akkor a következő sorok neki szólnak. Utóbbi esetében a váltás mindenféle szempontból teljesen fölösleges. Az AirPods Pro első és második generációja között amúgy is minimális a különbség, most pedig csak annyi változott, hogy a vezeték nélküli fülhallgató megkapta az USB-C csatlakozót. Ezért semmiképpen nem érdemes váltani. Az óráknál pedig külön kell választani a sima és az Ultra szériát.
Az Ultra esetében a kicsivel fényesebb kijelző és a hosszabb üzemidő jelenti az újítást, ami miatt szintén nem érdemes váltani. A sima Apple Watch esetében a kilencedik generáció szintén nem hozott változást a nyolcashoz vagy a heteshez képest. A hatodik generációhoz képest ugyan beszélhetünk változásról, de ott sem eget rengető a különbség. Az igazság az, hogy az öt évvel ezelőtt bemutatott negyedik generációhoz képest lesz csak igazán észlelhető az újdonság, így, ha valaki látványos ugrást szeretne elérni, akkor ebben az esetben is az öt évvel ezelőtti modellt kell lecserélnie. Különösen annak tekintetében állja meg a helyét ez az állítás, hogy az almás vállalat hosszú ideig támogatja az okosóráit is, így azok megkapják a sportolási funkciók nagy részét szoftverfrissítés útján. Igen, a negyedik generációhoz képest például az ötös kapott always-on kijelzőt, és a hatodik generáció már képes mérni a véroxigénszintet. Ezek érdekes funkciók, de a legtöbb felhasználó néhanapján „játszik” ezekkel, utána pedig hosszú időre a létezésüket is elfelejti. Persze, ahogyan az iPhone esetében, úgy az AirPods Pro és az Apple Watchok esetében is ez nem több mint egy ajánlás, a döntés mindenkinek a saját kezében van.
