Erkel István királya a Margitszigeten
Erkel Ferenc utolsó befejezett operáját, az István királyt tűzik műsorra a budapesti nyári fesztiválon augusztus 20-án abból az alkalomból, hogy idén van az uralkodó halálának 975. és szentté avatásának 930. évfordulója.
Erkel Ferenc utolsó befejezett operáját, az István királyt tűzik műsorra a budapesti nyári fesztiválon augusztus 20-án abból az alkalomból, hogy idén van az uralkodó halálának 975. és szentté avatásának 930. évfordulója.
Az előadáshoz a különböző gyűjteményekben fellelhető kéziratokból egységes, játszható zenekari partitúrát kellett szerkeszteni, szinte újjáteremteni az operát – mondta a rekonstrukciós munkát végző Gurmai Éva zenetörténész az MTI-nek, aki előzőleg is foglalkozott Erkel-kéziratokkal.
„Kolozsváron 1996-ban már bemutatták az István királyt, sajnos nagyon erősen meghúzták, egy kicsit bele is írtak. A mostani bemutatóhoz legközelebb álló zenei anyagot Kassai István zongoraművész és kutató készítette el 2010-re, a mű több koncertszerű előadáson meg is szólalt ebben a verzióban” – idézte fel a zenetörténész.
Most a színpadon kel életre a négyfelvonásos darab Erkel László Kentaur díszletével és jelmezeivel. „Ehhez a teljes nagyzenekari apparátus számára alkalmas, nyomtatható zenekari partitúrát kellett létrehozni. Közforgalomba nem kerül és nem része a kritikai Erkel-összkiadásnak, de jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy a későbbiekben kiegészítésekkel bekerülhessen a sorozatba” – részletezte Gurmai Éva. Szent Istvánról már 1846-ban operaszöveget akart írni Erkelnek Gaal József, ez a terv akkor nem valósult meg. Később Dobsa Lajos szomorújátéka alapján Molnár György írta meg a librettót. Erkel elkészült két felvonás zenéjével, de megakadt a munkában, ezért 1880-ban Váradi Antallal átdolgoztatta a szövegkönyvet.
„Az, hogy a komponálást 1882-ben befejezte volna, csupán feltételezés. A kéziratokon látszik, hogy a hangszerelést Erkel Gyula, kisebb részt Erkel Sándor készítette el édesapjuk ellenőrzése mellett” – fűzte hozzá.
A hangzás sokkal gazdagabb, mint a korábbi műveké, szerepel basszus klarinét, kontra fagott, helyenként négy trombita.
Nem a legkönnyebben színre vihető darab – ismerte el a zenetörténész, aki szerint jócskán van benne énekelni és játszani való, ezért indokolt a felfedezése. A margitszigeti előadáshoz valamelyest tömöríteni kellett a zenei anyagot. Kiemelte: szeretné, ha az Erkel Színházban is látható lenne az opera.
Az István királyt a Királyi Operaház megnyitására komponálta Erkel, de a színrevitellel nem készültek el, így csak egy évvel később, 1885. március 14-én mutatták be elsöprő közönségsikerrel.
