Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2012-05-30 16:32:25
Az euróövezet adósságválsága közepette Németország a legtiszteletreméltóbb, Görögország pedig a legkevésbé tisztelt nemzet az Európai Unióban (EU) – derül ki az amerikai Pew Research Center agytröszt által frissen közzétett közvélemény-kutatásból.
A nyolc uniós tagállamban végzett felmérés szerint a megkérdezettek Németország vezetőit tisztelik a leginkább, őket tekintik a legkevésbé korruptnak, és a német társadalmat tekintik a legdolgosabb nemzetnek.
Görögország ezzel szemben kíméletlen bírálatban részesült, a görögök ráadásul a német vezetés legkeményebb kritikusai. A megkérdezett hellének 60 százaléka mindemellett a legszorgalmasabb európai nemzetnek tartja magát.
A felmérés rávilágított a Brüsszelben egyre nagyobb aggodalmat keltő észak-dél irányú megosztottságra. Egyetlen északi tagállam sincs jó véleménnyel a görögökről, jóllehet Nagy-Britannia, Franciaország és Németország még mindig pozitívan tekint az olaszokra és a spanyolokra. Görögországban tapasztalható a legerősebb Berlin-ellenesség, a válaszadók 78 százaléka nyilatkozott kedvezőtlenül a német vezetésről.
A kutatás arra is rámutatott, hogy 2009 óta romlott a gazdasági integráció megítélése; Csehországban a megkérdezettek 22, Olaszországban 20, Spanyolországban pedig 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az európai egyesülés gyengítette a nemzetgazdaságot. Egyedül a németek körében emelkedett azok aránya, akik szerint az integráció „gazdasági áldást”, az EU-tagság pedig pozitívumokat eredményezett. A válaszadók mindössze 37 százaléka vélte úgy, hogy az euró bevezetése jó dolog volt, míg a valutaövezeten kívüli országok állampolgárai – például a britek 73 százaléka – meglehetősen örülnek, hogy megtarthatták nemzeti valutájukat.
A megkérdezettek az egységes Európa jelképeit ugyanakkor továbbra is támogatják: a felmérésben részt vevő eurózóna-tagállamok polgárai – például a görögök 71, a franciák 69, és a németek 66 százaléka – meg szeretnék tartani a közös valutát ahelyett, hogy visszatérnének nemzeti fizetőeszközeikhez.