Erős várunk nékünk Petőfi Sándor

Az Ispán-kútnál kezdődött tegnap, Fehéregyháza fennállásának 781. évében, a Petőfi-ünnepségek 116. évfordulóján szervezett emlékünnepély, amely a fehéregyházi Múzeumkertben folytatódott.

Fotó: Nagy Tibor

Az Ispán-kútnál kezdődött tegnap, Fehéregyháza fennállásának 781. évében, a Petőfi-ünnepségek 116. évfordulóján szervezett emlékünnepély, amely a fehéregyházi Múzeumkertben folytatódott. – Sorsunk meghatározott, meg kell óvnunk mindazt, amit ránk hagytak a századok, méltók kell legyünk Petőfi emlékéhez, a székely feladatot kell teljesítenünk: védeni végső határainkat – jelentette ki felszólalásában Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács alelnöke.

Az ünneplőket az Ispán-kútnál Nagy Judit, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület kulturális alelnöke köszöntötte. Az 1848–49-es szabadságharc, a fehéregyházi csata és nagy költőnk, Petőfi Sándor halála 163. évfordulójának emlékére szervezett rövid megemlékezésen Székely Tünde és Kövecsi Mónika szavalt, Imecs Lajos nagybúni lelkész igét olvasott fel. A koszorúzást református istentisztelet követte, a templomból az ünneplők – az elmúlt évekhez képest meglehetősen szerény számban – a Múzeumkertbe vonultak át. Az európai, román és magyar himnuszokat Kövecsi Csaba karmester irányításával a fehéregyházi fúvószenekar adta elő, ezt követően Nagy Judit üdvözölte a meghívottakat, ünneplőket. „Ma újból erős várunk nékünk Petőfi Sándor. Ma arra a költőóriásra emlékezünk, aki népe társadalmi szabadságáért küzdve az elsők közé emelkedett a magyar nemzeti függetlenségért harcolók sorában. Az 1849. július 31-i csata hős halottai hittek a jólét lehetőségében, az egyenlőség elvében, s így váltak Petőfivel együtt a szabadság iránti elkötelezett elvhűség szimbólumaivá” – hangsúlyozta a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület kulturális alelnöke. „Ma itt, Fehéregyházán, ezen a helyen, amit örökre áthatott Petőfi szelleme, a tisztelet és kegyelet koszorúit helyezzük el” – mondta a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, Szabó József, majd a koszorúk elhelyezését követően Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács alelnöke tartotta meg díszbeszédét, hangsúlyozva: az emlékezésnek, a tiszteletadásnak, annak a jegyében jött el koszorúzni, hogy mi itt, Erdélyben itthon vagyunk, mi itt számítunk és méltónak kell lennünk Petőfi emlékéhez. Beszédében többször utalt a jelenlegi politikai helyzetre, a nemrég lezajlott népszavazásra, a közelgő parlamenti választásokra, amelynek az erdélyi magyarság számára nagy a tétje. „Céltudatos képviseletünkért kell majd kiállni a választásokon, hiszen ha nem tesszük, amit az elmúlt két évtizedben kis lépésekkel elértünk, nagy lépésekkel elveszíthetjük. Négy év védtelenség önkormányzataink számára csődöt jelenthet” – tette hozzá Lokodi Edit. Az ünnepség Kövecsi Mónika és Székely Tünde diáklányok szavalataival folytatódott, majd Kiskőrös város alpolgármestere, Horváth János emlékezett Petőfire, „akinek élete és alakja legendák forrásává vált, akire tisztelettel emlékezünk, aki nevével ma is útba igazítja a világ lakosságát, ha ezt hallják: magyarok”. Máthé Loránd Alföldi Gézának Csak a gyökér kitartson című verse elszavalása után Kiskunfélegyháza képviseletében Tarján József beszélt Petőfiről, a költő személye körül keringő legendákról, ezt a sárpataki 8kor Színház zenés előadása követte. A fúvószenekar kíséretében felcsendült székely himnusz eléneklése után az ünnepséget a Pál Attila fiatfalvi ref. lelkész vezette székelykeresztúri Jézuskiáltó Székely Barantaközösség látványos harcművészeti játéka zárta.

Az idei ünnepség fényét kissé elhomályosította, hogy a segesvári RMDSZ többéves erőfeszítése ellenére sem került ki még Petőfi Sándor mellszobra a középkori várba, a katolikus templom mellé tervezett Petőfi parkba. A helyszínen jelenleg is javítási munkálatok folynak, a parkrendezés csak éppen elkezdődött. Gáll Ernő, a segesvári RMDSZ elnöke azonban reméli, az ősz folyamán mégiscsak sikerül felavatni a sok vihart kavart Petőfi parkot, a szabadságharcos költő szobrával egyetemben.