Erősödő gazdatársadalom

Nem véletlenül szervezett második alkalommal a Bethlen Gábor Alap támogatásával Mikházán gazdanapot a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete, mivel az egyesület tevékenységével – bár meghaladja megyénk területét – hangsúlyozottan támogatja a nyárádmenti földműveseket, hogy minél előbb zárkózzanak fel az uniós piacon is fennmaradni képes európai gazdák közé.  

Fotó: Vajda György

Nem véletlenül szervezett második alkalommal a Bethlen Gábor Alap támogatásával Mikházán gazdanapot a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete, mivel az egyesület tevékenységével – bár meghaladja megyénk területét – hangsúlyozottan támogatja a nyárádmenti földműveseket, hogy minél előbb zárkózzanak fel az uniós piacon is fennmaradni képes európai gazdák közé. A mikházi Csűrszínház több szempontból is megfelelő helyszínnek bizonyult: a színpadon és a nézőtéren zajló szakmai tanácskozás mellett az udvaron kézműves- és mezőgazdasági termékeket, gépeket, vetőmagokat, alkatrészeket stb. felvonultató szabadtéri kiállítás nyílt, az iskolában Kozma Ödön ny. agrármérnök festészeti kiállítását tekinthették meg az érdeklődők.

A rendezvény a festészeti kiállítás megnyitásával kezdődött, ahol a házigazdák nevében Szélyes Ferenc, a Csűrszínházi Egyesület elnöke beszélt, majd Vajda György méltatta a festményeket, illetve Kozma Ödön is bemutatkozott.

A szakmai tanácskozást Szász Zoltán, az RMGE Maros Regionális Oktatási Központjának vezetője konferálta. Az előadásokat megelőzően immár a helyi önkormányzat nevében is felszólalt Szélyes Ferenc, majd Nagy Zsigmond alispán a Nyárádmente identitásáról, az értékmegőrzés fontosságáról, az itt meghonosodott toleráns világszemléletről beszélt. Nagy Péter Tamás, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, majd Bordi Kacsó Zsolt, az APIA képviselője arra biztatta a jelenlevőket, hogy használják ki a támogatási lehetőségeket, amelyeket a későbbiekben részletesen kifejtettek. Dr. Torda Márta, a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője elmondta, a magyar kormány szorgalmazza a határon túli magyar gazdatársadalom összefogását azért, hogy megerősödjenek és visszatérjenek a 1940-es években képviselt eszméikhez, ahhoz, hogy a jövő biztosítékai lehetnek munkájuk által. Dr. Péter Mihály, a magyar Nemzeti Agrárkamara országos elnökségi tagja tolmácsolta Györffy Balázs elnök üdvözletét, majd elmondta, a szakmai összefonódást az elkövetkezendő években az EU költségvetése is biztosítja, ezt ki kell használni, ehhez nyújt konkrét fogódzókat a kamara. Erre lehetőséget teremt a Kárpát-medencei Gazdák Egyeztető Fóruma, amelyet a kamara szervez.

Dr. Somogyi György kutatómérnök, fűszerpaprika-nemesítő a kapcsolatok erősítését a gazdasági együttműködésben látja, s ennek jó példája, ahogyan ez a mezőgazdasági ágazat is gyökeret vert Erdélyben.

Az üdvözlőbeszédeket követően – az említettek szellemében – előadásokat hallgattak meg a teremben levő gazdák. Nagy Péter Tamás a minisztérium vidékfejlesztési programját ismertette, amelyet elfogadott az unió, s amelynek célja a kis- és közepes családi gazdálkodások megerősítése. Felhívta a veszélyt azokra a csapdákra is, amelyeket az uniós tagság jelent a mezőgazdaság terén: nagy a versenyhelyzet, jövőben megszűnik a tejkvótarendszer stb. Hogy ezeket a negatív hatásokat kivédjék, a gazdáknak tagosítaniuk kell földjeiket, össze kell fogniuk azért, hogy minőségi termékeket állítsanak elő, kihasználva minden – hazai és az unió által biztosított – támogatási lehetőséget. „Van jövője a mezőgazdaságnak, de ahhoz, hogy piacképesek legyünk, pályázni kell és befektetni a technológiába és a genetikába” – mondta az államtitkár, és ajánlotta, hogy minél többen társuljanak a LEADER csoportokhoz, ahol könnyebben hozzájuthatnak ezekhez a felkínált lehetőségekhez. Bordi Kacsó Zsolt, az APIA képviselője felkérte a polgármesteri hivatalok képviselőit, hogy segítsenek a gazdáknak az ügyintézésben, hogy ne legyenek hibás dokumentumok, mert ezáltal eleshetnek a támogatásoktól. S azt javasolta a gazdáknak, hogy tájékozódjanak, hiszen a szakértők azért vannak, hogy reális segítséget nyújtsanak az új rendszerről is. Dr. Péter Mihály bemutatta az agrárkamarát, és arra ösztönözte a gazdatársadalmat, hogy hasonló önszerveződő struktúrákat alakítsanak ki, mert enélkül nehezen tudják majd felvenni a piaci versenyt más, uniós országokbeli termelőkkel. Egy ilyen forma lehet a falugazdász-hálózat is, amely igen jól kiépült Magyarországon. Dr. Torda Márta a konkrét lehetőségeket taglalta tovább, és kifejtette, Magyarország kormánya nyitott bármilyen együttműködési lehetőségre, ennek megvannak az intézményes keretei is, és ezeket a lehetőségeket használják ki mind a határon túli szervezetek, mind maguk a gazdák. Hogy mennyire fontos, hogy a fiatal gazdák sikeresek legyenek és hogy ez mitől függ, erről Somogyi Norbert vezető főtanácsos, a magyar Földművelésügyi Minisztérium Fejlesztési és Innovációs Osztályának kutatója beszélt. Előadásában konkrét franciaországi példával bizonyította, hogy az egyre zsugorodó mezőgazdasági szektorban miként tudnak eladható terméket termelni és hogyan értékesítik azt. Az amúgy deficites franciaországi gazdaságnak egyetlen nyereséges ágazata van, és ez a mezőgazdaság – mondta, amely talán megmentheti a nemzetgazdaságot. A hazai példákat Borbély Emma, a Kis-Küküllő–Balavásár–Sóvárad helyi akciócsoport, Balássy András, a nyárádmenti LEADER csoport, valamint Orbán Lehel, a Maros Menti Partnerség LEADER Egyesület képviselői mutatták be. Mindhárman a saját térségükben elért eredményekről, kudarcokról és tervekről beszéltek, s ahogy Balássy András előadásából kiderült, a LEADER csoportok az „akarat diadalát” jelentik, hiszen ahol vannak ötletek, van akarat, kitartás, türelem, ott sikerült pályázatokat megnyerni és jelentős összegeket beruházni a térségek fejlesztése céljából. A sikerekről nem csak térségenként beszéltek, hanem olyan vállalkozások képviselői is meséltek cégeikről, munkájukról, mint az egrestői Eldi pékség, amely ezúttal is partnerként és támogatóként is a gazdaszervezet mellé állt. De érdekes és tanulságos előadást hallhattak az érdeklődők a fűszerpaprika, a fekete berkenye termesztéséről és értékesítéséről, s a szatymazi gazdakör képviselője is megosztotta tapasztalatait a tanácskozáson résztvevőkkel. (Sz. m.: egyes előadásokra még visszatérünk lapunkban.)

A kiállító gazdák, kézművesek és cégek különböző ajándéktárgyakat is felkínáltak, amelyeket kisorsoltak a résztvevők között, majd ezt követően tartalmas művészi műsor következett a Csűrszínház színpadán. Fellépett a sóváradi Szuszékdöngetők, a marosszentannai Táncos Talpak néptánccsoport, a héjjasfalvi Patkó néptáncegyüttes, szavalt Nagy Ágnes, Nagy Attila és Vajda Krisztina. És meg kell említenünk a fehéregyházi fúvószenekart is, amely falutoborzót is tartott.

A gazdák rendezvényét a BoGastro Projekt, a Csűrszínházi Egyesület és az Artecotur Egyesület által kezdeményezett gasztronómiai bemutató egészítette ki, amelynek a célja az volt, hogy a falusi turizmussal foglalkozó gazdákat, vendégfogadósokat arra ösztönözzék, hogy helyi, vagy akár különleges ízekkel is próbálják megnyerni a turistákat, és az is elhangzott, hogy akár a Nyárádmentén is ki lehetne fejleszteni a gasztroturizmust, ami az idegenforgalom egyik igen kedvelt ága más országokban.

Csomós Attila, az RMGE Maros elnöke kifejtette, szervezetük igen alkalmas helyet talált évi nagy rendezvényüknek, amelyből ezúttal hagyomány lesz, azt remélve, hogy minél többen bekapcsolódnak tevékenységeikbe. Az elhangzott előadások tanulsága mellett a gazdanap lehetőséget teremt arra is, hogy a termelők bemutassák termékeiket, ugyanakkor tapasztalatot cseréljenek, s miért ne, akár üzleti szerződéseket kössenek. Az idén a nyárádremetei napok egyik kiemelt rendezvénye volt a gazdanap, ezzel is jelezve, hogy a Nyárádmente van amit kínáljon, nyújtson az idelátogatóknak, és érdemes itt, Erdélyben gazdálkodni, mert kitartással, megfontolt gazdasági lépésekkel élhetőbb otthont teremthetünk magunknak.