Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Akkor most hőhullám vagy fagyosszentek? Tegnap délben kókadoztunk a melegtől, és nedvesre izzadt arcunkon a maszk, miközben a hagyomány szerint ma Pongrácék miatt kellene dideregnünk. Persze nem szabály ez, csak a sok évszázados népi megfigyelés terjesztette el a május közepére vonatkozó hiedelmet. Sőt ezt sem egyértelműen, mert olyan magyarázatról is tudunk, miszerint Pongrác kánikulában subában fagyott meg, ezért hozza névnapján a hideget, ahogy Szervác és Bonifác is haragjában cselekszik, más legenda szerint viszont azért fagytak meg annak idején a szokatlan tavaszi hidegben, mert szegény betegeket takartak be ruhájukkal. Szóval minden dolog és esemény viszonylagos, így is, úgy is értelmezhető. Kinek melyik beállítás tetszik, azt fogadja el. Leginkább nyilván a közéletben, politikában működik a manipuláció, legeredményesebben ilyen téren lehet hülyíteni a népet. Emiatt a közzétett statisztikákban, felmérésekben sem igen bízunk. A választási eredményeket is kétkedve fogadják szinte mindenütt a világon, nem beszélve a járványügyi adatokról, amelyekről az emberek nagy hányada azt mondja, hogy hamisak. A fertőzöttek, a koronavírus következtében elhunytak, a beoltottak, a teszteltek számát tekintve folyton rendellenességről hallani. És alighanem ez áll közelebb a valósághoz. Ezt a vélekedést közvélemény-kutatások is megerősítik. De az is tapasztalható, hogy ezekben a kutatási eredményekben sem bízhatunk feltétel nélkül. Gyakran bebizonyosodott, hogy egyazon jelenségről más-mást mutatnak a felmérések, aszerint, hogy kik rendelik meg és készítik el azokat. Minden fontosabb pártnak, politikai alakulatnak megvan a maga közvélemény-kutatója, a felmérések pedig furcsamód többnyire azt tükrözik, amit a megrendelők látni szeretnének. Mert az adatok, az abból származtatható következtetések is befolyásolhatják a közvéleményt. Ha egy pártra, politikusra azt mondják, hogy nő a népszerűsége, az további híveket is szerezhet neki, és fordítva. A napokban két olyan közvélemény-kutatási eredményhalmazt is megismerhettünk, amely azt mutatja, hogy mind nagyobb a román társadalomban a parlamentbe újonnan bejutott szélsőséges párt támogatottsága. A törvényeket és az együttélés szabályait mindegyre felrúgó alakulat, a hírhedten magyarellenes AUR az egyik felmérésben már feltornázta magát a potenciális választási sikerlistán a 3. helyre. A megkérdezettek több mint 15 százaléka szavazna rá. Ami még meglepőbb, az egykori legionárius mozgalmat dicsőítő, szélsőjobb párt elnöke is már harmadik azoknak a névsorában, akik mint lehetséges államelnökjelöltek szóba jöttek. Ez az igazi veszélyhelyzet az országra nézve, hosszú távon több kárt okozhat, mint a remélhetőleg mihamarabb végleg elcsituló pandémia. A koronavírus ugyanis vakcinával elkerülhetővé, elháríthatóvá válik, a gyűlölködő, tudatmérgező, xenofób politikával elködösített agyak azonban nem tisztíthatók ki semmilyen védőoltással. Egyesek, pontosabban túl sokan, mostanában Marosvásárhelyen is újra szítani szeretnék a magyarellenességet. Jó lenne ennek a szándéknak valahogy elejét venni. A lemaradást, amit ennek a városnak az eltelt utóbbi évtizedekben kellett elszenvednie, nem széthúzással, nem a különböző etnikumok összeugrasztásával lehet felszámolni. Úgy semmiképp, hogy azok lehessenek hangadók, akik immár mind bátrabban hangoztatják, hogy visszahoznák a kivégzett diktátor teremtette „arany” korszakot.