Díszpolgár léckerítésen, avagy Európa atyja a Hidegvölgy fölött. Vásárhely még mindig meg tud lepni. Most egy szép kétnyelvű utcanévtáblával a majdnem semmi közepén. A vén kontinens közgazdász díszpolgára, Jean Monnet neve köszönt rám váratlanul a Kishegyszőlő hegyoldal és a Belvedere lakónegyed közti kopár dombtetőn. Régebb gyakran kirándultunk arrafelé, még régebb, a diktatúra idején átkutyagoltunk az erdőn túlra is, amikor a foci-világbajnokságot próbáltuk vételezni a sporttévék hangyásan homályló képernyőjén. Ezúttal néhány év teltével lihegtünk fel a kaptatón, és sétáltunk a tavaszváró erdő felé a kikoptatott földúton. Szemét, szétszaggatott sövény- és drótkerítések, felégetett tarló, törött ágak, üvegek, műanyag palackok rontják el a kirándulók kedvét, rondítanak bele a távoli havas hegyeket is felvillantó, tetszetős tájképbe. A friss levegő, a játékos szél, a tavaszias napsütés s a természet közelsége némiképp kárpótolta a környezetszennyezés látványát. Majd amikor a járművek mélyítette útféleség hirtelen aszfaltútba torkollik, meg is hökken az, aki hosszú ideje nem fordult meg azon a helyen. Rövid az aszfaltos szakasz, hirtelen kétfelé válik, a döngölt út balra lekanyarodik a Tudor negyed felé, az egyenes pedig hegyes, szúrós, éles kövekkel, kaviccsal borítva emelkedik az erdő, illetve a dombtetőn magasodó relés tornyok irányába. És itt, a csomópontnál ér a meglepetés, egy idő marta, szürke deszkakerítésen a jó állapotú, zománcozott névtábla tudatja, Marosvásárhely egyik új utcáján járunk. Tényleg. A várostérképen is rajta van, műholdas térképen is felfedezhető. Felfelé menet a bal oldalon a völgybe tartó hepehupa, a távoli házakig még számos jól védett, elkerített gázkút és kútfej is található. Jobb kéz felől házszámokkal ellátott bejáratok kezdenek sűrűsödni. Sok kisebb hétvégi házacska, barakk húzódik meg mögöttük, de jó néhány takaros új épület, villa, családi ház is magára vonja a figyelmet, egyik-másik nagy, díszes fém- vagy kőkerítés mögött, kövezett, parkosított bejárat és udvar végén. Ha jobbra nézek, utca lehet ez a javából, pláne, ha ilyen ütemben nőnek ki az új építmények. De túl alaposan nem szemlélődhetek, mert szinte mindenhonnan mérges, harapós kutyák ugatnak, mordulnak, vicsorítanak rám. Szóval ez egy ilyen leszmajdutca, amin nem csodálkozom, a nevén viszont eltöprengek. Vajon ki javasolta, hogy így nevezzék el, és miért? Mi köze van Jean Monnet-nak városunkhoz? Nem volt olyan helyi személyiség, akiről elnevezhették volna? Hogyan magyarázták a névválasztást? Lehet, hogy közvélemény-kutatás előzte meg, csak a folyamat az én figyelmemet elkerülte? Persze nemigen lehet kivetnivaló abban, ha Marosvásárhely egyik utcája az európai eszme és közösség egyik úttörője nevét örökíti meg, nálunk is sok híve van az integrációnak, de abban is biztos vagyok, hogy ha elhangzik ez a név, kevés vásárhelyi tudja, kiről van szó. Az előző városvezetés különben, amelyik évekkel ezelőtt jóváhagyta a névadást, nagy előszeretettel használta az integrációs, közösségi összefogás stb. szlogenjeit. A gyakorlatot ritkán igazította hozzá. Monnet aranymondásai közül bizonyára ahhoz igazodtak, ami így hangzik: „Némi összevisszaság nélkül nincs haladás.” Összevisszaságból bő adag maradt városunkra. Haladás? Na, ezt még meglátjuk. Tény, hogy a „Monnet-strasszén” elég nagy a gépkocsiforgalom, több lovas szekérrel is találkoztunk a séta során. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy sétára ez a szakasz alkalmatlan. Filmcím jutott róla eszembe: „Nem vénnek való vidék”. Gyalogosnak sem. Vajon Európa atyja milyennek találná? Ahol az ő neve van, onnan jól rálátni a Belvedere napelemes, összkomfortos, kertes házaira. De látszik a Hidegvölgy felső fertálya is. A viskók, putrik, tákolmányok, a körülöttük tárolt rengeteg kacat meg hulladékfa, ághalmaz. Meg sok egyéb. Na, ne túlozzak, ebből a távolságból a sok egyéb már nem nagyon látszik. A fontos európai fórumokig pláne nem. Vajon az 1979-ben elhunyt Monnet ma is azt vallaná, hogy hasznos az összevisszaság? Kétlem, hogy azóta ne változtatott volna valamennyit a felfogásán. Vagy ki tudja? Ha a részletek nem is, az utcája távlatából annyi jól látszott, hogy így vagy úgy, a hírhedt lakótelep szélén Pelé itteni követői vidáman futballoznak.
