2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Új rendeltetést kap a megújult bonyhai Bethlen-kastély

Szombaton történelmi élményben volt része az újjáépített bonyhai Bethlen-kastély avatóünnepsége közel ötezer résztvevőjének. Csillagórának nevezte Kató Béla református püspök az emberöltőként alig egyszer előforduló eseményt, melyet az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége szervezett. Az erdélyi magyar épített örökség egyik gyöngyszeme újból a közösséget szolgálja. 

Fotók: Nagy Tibor

Kényszerlakhely és emigráció

Négyszázötven éves történelmük folyamán az erdélyi reformátusok, honfitársaikhoz hasonlóan, sok megpróbáltatásnak voltak kitéve. Volt, amikor építkeztek, és volt, amikor földönfutókká váltak. Nemcsak a múlt század véres ideológiáktól fertőzött évtizedei, hanem az Erdélyi Fejedelemség megszűnését követő osztrák iga is gerincpróbáló volt, még a nemesi családok számára is. A hitükhöz ragaszkodó Bethlen grófoknak különösen. De ennél is nagyobb megpróbáltatás volt a 75 évvel ezelőtti vagyonelkobzás és a teleormani kényszerlakhely. A szombati eseményen hiteles tanúként beszélt erről a család élő leszármazottja, gróf Bethlen Julianna: – A kommunizmus éveiben a családunkat elüldözték innen, és 1949-től Teleorman megyébe telepítették kényszerlakhelyre. 1964-ben emigráltunk Angliába, ez úgy sikerült, hogy nagyanyám, aki angol volt, fizetett a román államnak, hogy megkapjuk a kiutazási útlevelet. Fruzsina testvérem vállalta fel, hogy a restitúciós törvény adta lehetőséggel élve visszaszerezzük elkobzott vagyonunkat. Nagyon remélem, hogy a nőszövetség hasznát fogja venni ennek a kastélynak, és hirdetni fogja a Bethlen család hazaszeretetét. 

– Romlott falakat építettünk újjá itt Bonyhán is – mondta beszédében Kató Béla püspök. – Kegyetlen, istentelen világ tette gazdátlanná, a sakálok tanyájává ezt az épületet. De elérkezett az építés ideje, amikor együtt tervezhettünk, álmodhattunk és dolgoztunk. A falak újjáépültek: a Bethlenek bonyhai kastélya ismét a régi pompáját idézi. 


Egyházi és világi összefonódás

Itt Bonyhán a templom és a kastély szimbiózisban élt évszázadokon át – hangsúlyozta a püspök. 

– A méltóságos udvar nélkül Bonyhán az eklézsia nem létezhet – írta 1735-ben a falu szülötte, Bonyhai Simon György küküllői esperes, későbbi erdélyi püspök, aki maga is a Bethlen családnak köszönhette továbbtanulását. Az udvar jelentős támogatása járult hozzá az igehirdetés, az iskola, a szeretetszolgálat fenntartásához. Templomot, parókiát javítottak, iskolát építettek, ösztöndíjakat alapítottak. A kastély nagytermei gyakran voltak istentiszteleti színhelyek. A Bethlen család művelt tagjainak ismereteit a bonyhai lelkészek és tanítók alapozták meg, némelyikük külföldi útjára is elkísérte patrónusait. A nehéz időkben, amikor a berendezkedő idegen (sz.m.: osztrák) hatalom a hitük elhagyásáért ranggal és hivatallal kecsegtette az ország leggazdagabbjait, a Bethlenek a templom árnyékában leltek erőt, kitartást a megmaradásért. Ennek az ellenállásnak szép példáját mutatta Bonyha szülötte, Árva Bethlen Kata, aki Erdély története nagy változásainak idején élt. 

Nem ő az egyetlen példa, ugyanis a reformációnak köszönhetően a világiak is bekapcsolódtak az egyház vezetésébe. A XVII. századi erdélyi református egyház fő patrónusa a fejedelem volt. Gyülekezeteket alapított, diákokat támogatott, szegényeket emelt fel. Bethlen Gábor és Apafi Mihály törekedtek arra, hogy példájukat környezetük nemesei is kövessék. Az Erdélyi Fejedelemség megszűnése után az országos adományok elapadtak. A Habsburg-kormányzat és annak holdudvara inkább elvenni akart. Akkor mozdult meg példásán a templomok árnyékéban rejtőzködő kastélyok népe. A Bethlen családnak állít emléket a most átadott épület földszintjén megtekinthető háromtermes kiállítás, ahol megelevenedik a család és a kastély története. 


Kétmilliárd forint a magyar államtól 

Tíz éve, 2013-ban kapta használatba a nőszövetség az akkor még romos bonyhai kastélyt a körülötte levő parkkal és a hozzá tartozó birtokokkal együtt – emlékezett vissza Borsos Melinda, az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének elnöke. 

A következő évben megszervezték az első nyílt kastélynapot. Az önkéntesek törmeléket hordtak, kastélyt takarítottak, bozótot irtottak, hogy helyet készítsenek az Erdély minden szegletéből összesereglett kétezer embernek. A későbbiekben még több nyílt napot tartottak. A reformáció 500. évfordulójának évében, 2017-ben adatott meg a kastély megújulásának lehetősége. Kató Béla püspök kezdeményezésére a nőszövetség aláírás-gyűjtésbe kezdett, két hét alatt 6500 aláírást gyűjtött össze a tagság. Ezt eljuttatták Kató Béla püspök segítségével a magyar kormányhoz, személyesen Orbán Viktor miniszterelnökhöz, anyagi támogatást kérve, hogy gróf Bethlen Fruzsina és Ádám hagyatéka új életre kelhessen. 

A magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét tolmácsolva Nagy János államtitkár csodálatát fejezte ki az erdélyi reformátusok összefogásáért és konok kitartásáért, ahogyan megszerezték a kétmilliárd forintnyi támogatást, és megmentettek egy darab történelmet itt, Erdélyben. Munkájukkal, elsősorban a nőszövetség nem csüggedő lelkesedésével rászolgáltak a támogató bizalmára. A csodával határos módon két hét alatt összegyűjtött 6 ezer aláírás volt a záloga annak, hogy jól sáfárkodnak majd a rájuk bízott vagyonnal – vélte az államtitkár. 

Transzilván identitás 

Nemzeti identitásunk része az épített örökségünk is; ez magyar és transzilván egy időben, hisz az erdélyi kastélyok azt a történelmi időt mutatják meg, amely az őseinket formálta közösségként, nemzetként, és meghatározott bennünket is – mondta ünnepi beszédében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. 

– A 16. században, Erdély aranykorában épült szászbonyhai Bethlen-kastélyt 1948-ban államosították, hasonló sorsra jutott, mint más nemesi kastélyok Erdélyben. A kommunista rezsim elkobozta, de nevezzük nyugodtan a nevén: elrabolta jogos tulajdonosaitól, őket száműzte, elüldözte a szülőföldjükről, az épített örökséget pusztulásra ítélte, nem gondozta, és folyamatosan romlott ennek a kastélynak is az állapota.

Ezzel nyilvánvalóan az volt a cél, hogy eltöröljék a kollektív emlékezetből a mi történelmünket. A kommunisták a történelem hamisításából ideológiát gyártottak, és sok esetben a mai napig isszuk ennek a levét.

Fél évszázad után, 2008-ban elfogadta a parlament a restitúciós törvényt. Az volt a szándék, hogy minden olyan ingatlant és ingóságot, amit elkoboztak, elraboltak a kommunisták az egykori tulajdonosaiktól, visszaadják – mondta Kelemen Hunor, aki csalódottságának is hangot adott: – És itt állunk 2023-ban, még mindig nem sikerült mindent visszaadni a jogos tulajdonosoknak, ezért időnként fölteszem én magamnak is a kérdést, hogy milyen pusztítást végzett a kommunista diktatúra? Milyen pusztítást végzett a kollektív tudatban, a mentalitásban, és hogy milyen nehezen változik ez meg, milyen nehéz örökség. 


Példamutató nemesi cselekedet 

2008-ban visszaszerezte az örökséget a Bethlen család. Az Erdélyi Református Egyházkerületnek ajándékozta, és ez egy óriási emberi gesztus volt. Az egyházkerület eddig már számtalanszor bebizonyította, hogy jó gazdája a ráhagyott épített örökségnek. Templomok tucatjait restaurálta az elmúlt években, most pedig ezt a gazdag történelmi múlttal rendelkező, református jelentőséggel is bíró kastélyt mentette meg az utókor számára, amely közösségi térként fog működni, ahogy hallottuk, de az állandó kiállítással az erdélyi református nemesi családoknak és az ikonikus nőalaknak, a kastélyban született Árva Bethlen Katának is emléket állít.

Külön öröm volt hallani, hogy a kastély gondozásában és felújításában milyen közösségi összefogás volt, és ebben milyen szerepük volt a nőknek – mondta az RMDSZ-elnök. – Az, hogy több mint ötezer nő aláírást gyűjt, hallatja a hangját egy közös célért, példamutató. Megvolt a közös cél, megvolt az összefogás, és meglett a szükséges támogatás is a felújításra. Köszönet a magyar kormánynak, amely immár nem is tudom hányadszor bebizonyította, hogy az a paradigmaváltás, amelyet a nemzetpolitikában 2010 után elindított, eredményes. 

Kató Béla, gróf Bethlen Julianna, Nagy János és Borsos Melinda  

Közösségépítés Erdélyben 

Sokszor elmondtuk és elmondjuk, hogy szükség van a közösségre, mert a 21. század kihívásaira csak az tud jó választ adni, aki közösséget épít – folytatta gondolatait Kelemen Hunor. – Aki a hagyományos közösségekbe befektet azáltal, hogy azokat megerősíti, hitet és reményt ad, hogy a 21. században is lehet jó úton haladni. Az erős közösség nemcsak identitást ad és megőrzi azt, nemcsak normát és irányt mutat, hanem az erős közösség megvéd és befogad. Mi ilyen erős közösséget akarunk építeni itt, Erdélyben.

Az elmúlt két esztendőben elindítottunk egy olyan nagy örökségvédelmi projektet, amely a kormányzati munkánk talán egyik fontos eredménye lesz évek múltán. Elindítottunk egy olyan programot, amely templomok, számos műemlék, kúriák, kastélyok megújítását tűzte ki célul európai uniós forrásokból, mert igen, nekünk erre is oda kell figyelnünk.

Bevételre is szükség van 

Több kastélyt sikerült megmenteni az enyészettől a Partiumban és a Székelyföldön egyaránt. Ezeket a helyi közösségek szolgálatába állították. Az oltszemi Mikó-kastély, a gernyeszegi Teleki-kastély, a szilágynagyfalui Bánffy-kastély csak néhány példa. 

A szombaton átadott bonyhai Bethlen-kastély nemcsak az erdélyi magyar történelem egyik fontos épülete, hanem páratlan közösségi tér lehet a Kis-Küküllő mentén. A rendezvényen osztogatott szórólap szerint a kiállítóközpont mellett mind a kulturális, mind a konferenciaturizmus és üzleti központ számára számos lehetőség adott. Néhány szobában kastélyszállót is létrehoznak. Erre a gazdasági háttérre szükség van azért is, hogy a hosszú távú működtetés és állagmegőrzés biztosítva legyen.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató