EU-s pályázatok Erdélynek

Startoljunk rá!

A 2021–2027-es időszakban Románia a korábbinál sokkal több pénzt kaphat az Európai Uniótól. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a lehetőséggel élni is kell, és nem árt már most felkészültnek lenni. Ebből a meggondolásból Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának támogatásával, valamint a munkatársaival közösen megalkotta a Startoljunk rá! – EU-s pályázatok erdélyieknek című útmutató kiadványát, továbbá erdélyi körútra is indult, amely során szakemberekkel közösen ismertették a pályázatok működését. 

A körút utolsó állomása Marosvásárhely volt, ahol július 16-án, pénteken tájékoztatták azokat a civil szervezeteket és vállalkozásokat, amelyek érdeklődnek a pályázatok iránt. Az esemény két részből tevődött össze: 10 órától a civil szervezetek, 14 órától a vállalkozások kerültek fókuszba. A marosvásárhelyi bemutatónak a Multinvest adott otthont.

A civil szervezeteknek szóló tájékoztató előtt Vincze Loránt elmondta, hogy a következő 7 évben Románia közel 80 milliárd eurót fog tudni lehívni az Európai Uniótól. Ez az összeg közel másfél évig képes lenne fedezni az ország folyó költségeit, azonban nem lehet ezekre fordítani. Ez az időszak lehet Románia számára a pénzügyi lehetőségek időszaka, de fontos, hogy éljünk is a lehetőséggel, hiszen például az útépítés szempontjából ez az „utolsó vonat”, vagyis 2027 után már nem fog az ország pénzt kapni úthálózat-építésre az uniótól. Vincze Loránt azt is közölte, hogy a tervek szerint a következő években majdnem 450 kilométer autópálya megépítése a cél. Az európai parlamenti képviselő reményét fejezte ki, hogy ebből sikerül minél többet megvalósítani.

A civil szervezetek pályázati bemutatóján felszólalt Kovács Mihály Levente, a Maros Megyei Tanács alelnöke. Megköszönte Vincze Lorántnak, hogy első kézből és időben szolgáltat információkat az erdélyi lakosoknak, és reményét fejezte ki, hogy Maros megye és a térség a nyertesek közé fog tartozni. A cél az lenne, hogy olyan otthont teremtsenek, ahol a fiatalok könnyen tudnak élni, és az idősek biztonságban érzik magukat minden szempontból, vagyis, hogy elérjék a nyugat-európai standardokat.

Lengyel Erika, a Fejlesztési, Közigazgatási és Közmunkálatokért Felelős Minisztérium vezetője részletesen beszámolt arról a negyven programról, amelyeknek a finanszírozása kilátásban van a következő 7 évben. Európai uniós szinten 750 milliárd eurót különítettek el a Next Generation programra, amely arra hivatott, hogy csökkentse a koronavírus-világjárvány okozta gazdasági károkat. A 2021–2027-es pénzügyi időszakra az EU összesen 1824,3 milliárd eurót szán, prioritás lesz a digitalizáció és a környezetvédelem, ennek kapcsán példaként felhozta a Multinvest épületét, ami az első zöldirodaház Romániában, és EU-s alapokból készült. Lengyel Erika arról is beszámolt, hogy nem lesz lehetőség a hosszabbításra, tehát 2026-ra a teljes összeg le kell legyen fedve szerződésekkel, de már a jövő év végéig el kell érni a 70%-os szintet. A pályázatok tekintetében is van újdonság, és elsődleges szempont a decentralizáció. Azt szeretnék megvalósítani, hogy ne Bukarest bírálja el 41 megye pályázatait, hanem ez a lehetőség kerüljön át az önkormányzatok kezébe. Továbbá hangsúlyozta a szakemberek képzésének a fontosságát, valamint, hogy érdemes megnézni, miként zajlanak a folyamatok Európában, és annak alapján tervezni. Lengyel Erika a bemutatója végén arra biztatott, hogy merjünk nagyot álmodni, pályázzunk fenntarthatóan és a zsebünkhöz mérten. Ezzel arra utalt, hogy egy jó pályázat közelebb vihet minket az álmainkhoz, de vegyük figyelembe a szervezetünk határait, és ne vállaljuk túl magunkat.

Szintén a civil szervezetek pályázási lehetőségeiről beszélt Farkas András, a Pont stratégiai igazgatója és társalapítója. Meglátása szerint pályázni kell, mert ha nem, akkor a lehívható összegek ottmaradnak az EU pénztárában, illetve a nagyobb pályázatok megszerzése érdekében az önkormányzatokkal kell szövetkezni. 

Farkas András beavatta a résztvevőket a pályázati folyamat lépé-seibe is. A kiindulópont az, hogy egy támogató olyan partnert keres, amely meg tudja valósítani a terveket, azonban általában már itt kialakul egy versenyhelyzet, hiszen több jelentkező van. A következő lépések az információgyűjtés, a pályázat megírása, a végrehajtás, a beszámolás és a fenntartás. Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a mértékletességről, hiszen, ha a támogatónál valami gond adódik, és megállnak a kifizetések, akkor az a civil szervezet bukását is eredményezheti. Nem szabad elfeledkezni a részletek megbeszéléséről sem, mint például, hogy mikor folyósítják a támogatást, hogyan történik a pályázat elbírálása, melyek a kötelező kritériumok. Illetve azt is szem előtt kell tartani, hogy a projekt költségvetése ne legyen nagyobb, mint a szervezet éves forgalma, hiszen azt már nem bírja meg. A projektek kapcsán Farkas András azt is elmondta, hogy jó, ha a tartalmi beszámoló felülmúlja a minimálisan elvárt szintet, ellenben a pénzügyi beszámolóban figyelni kell arra, hogy annyit könyveljen el a szervezet, amennyi a projektre volt szánva. Továbbá, ha van rá lehetőség, érdemes projektmenedzserrel dolgozni, akinek széles hatásköre van, így nincs szükség folyamatosan az elnökre. A projektmenedzser lényegében egy felhatalmazott személy az intézményen belül.

A tájékoztatón még szóba kerültek a részletek is, hiszen sok esetben ezen múlik, hogy egy adott szervezet megkapja-e a támogatást. Egy kolozsvári szervezet például azért vesztett el idén egy projektet, mert elfelejtette kifizetni az adót az önkormányzatnak.

A vállalkozásokat érintő pályázati bemutató elején Vincze Loránt elmondta, hogy most először vannak összegyűjtve az információk egy kiadványba, ami elektronikus formában elérhető a képviselő weboldalán is. Bár a konkrét számadatok még változhatnak, a tartalom kulcselemei érvényesek és hasznosíthatók.

Érdekesség, hogy az eseményen részt vevő vállalkozók negyede soha nem élt még az EU-s pályázatok lehetőségével, annak ellenére, hogy túlnyomó részük már több mint 5 éve tevékenykedik a saját ágazatában. Az eseményen jelen levő vállalkozók kis- és középvállalkozásokat vezetnek, van olyan vállalatvezető, akinek több mint 50 alkalmazottja van, de olyan is volt, aki egyetlen alkalmazottat sem foglalkoztatott.

Az eseményen Fazakas Botond, a Goodwill Consulting területi képviselője tartott előadást. Elmondta, hogy az első és egyben legfontosabb lépés a projektötlet, amit az információgyűjtés követ. Utóbbi kapcsán a tanácsadók kérdéseket tesznek fel a projekt kapcsán, illetve megvizsgálják a pályázati lehetőségeket. Ezután a pályázhatóság megvizsgálására van szükség, majd a pályázati vonal kiválasztására. Csak ezután kezdődhet a pályázat megírása. Amennyiben sikerül megnyerni a pályázatot, jön a kivitelezés, majd pedig az elszámolás, illetve a projekt működtetése. A végső pont a projekt kiértékelése, lezárása és a megszerzett források segítségével a folytatás, valamint– adott esetben – egy másik projekt elindítása.

Fazakas Botond tanácsokat is adott azzal kapcsolatban, hogy mire érdemes odafigyelni egy-egy projektnél: időben kell tájékozódni a lehetőségekről, fel kell készülni a pályázatra, ki kell jelölni a megfelelő beruházások sorrendjét, meg kell határozni a kivitelezési helyszíneket, be kell gyűjteni az árajánlatokat, és biztosítani kell az önrészt.

A Goodwill Consulting területi képviselője bemutatott néhány jelenleg is elérhető pályázati lehetőséget, több gazdasági ágazatban is. Az egyik a PNDR, azaz a mezőgazdasági szektort érintő pályázati lehetőségek, ebben a kategóriában vannak olyan pályázatok is, ahol nem szükséges az önrész. Beszélt a HG807-ről, ami a nagybefektetések csoportjába tartozik, és minimum 1 millió eurós pályázatot kell benyújtani, ellenben az önrész 50%. A vendéglátóiparban (HoReCa) 800.000 euró igényelhető, minden egység a 2019 és 2020 közötti forgalomkülönbség 20%-ára jogosult. A vállalati digitalizációt célzó program várhatóan ősszel indul. Ebben csak mikro-, kis- és középvállalatok vehetnek részt. A pályázat célja, hogy automatizálják a vállalkozást ERPM- és CRM-programok segítségével, emellett lehet digitális eszközöket is vásárolni, de nem lehet ez a pályázat fő irányvonala.