Euro-transzszilván szekérhúzás

Maratoni tanácskozás színhelye volt szombaton a népi együttes marosvásárhelyi székháza.

Maratoni tanácskozás színhelye volt szombaton a népi együttes marosvásárhelyi székháza. Délelőtt az Erdélyi Magyar Néppárt tartotta programalkotó fórumát, délután az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos tisztújító küldöttgyűlése zajlott.

 A tanácskozáson jelen volt Kubatov Gábor, a FIDESZ országos pártigazgatója, Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség elnöke, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Brezovics Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja.

Alacsony költségvetés, sok munka

Tőkés László az Erdélyi Magyar Néppárt védnökeként szólalt fel és néhány alapelvet fogalmazott meg. Kijelentette: egy párt alapítása nem öncél, eszköz, egy pártnak alázattal kell szolgálnia azokat, akik rá szavaznak, akiket képviselni hivatott. Ilyen értelemben szólt arról, hogy Erdély az erdélyieké, vagyis erdélyi politikát kell folytatniuk. Euro-transzszilvanizmusról beszélt, amely szerinte egyet jelent az európai modernitás és a transzszilván értékek, hagyományok ötvözésével, tekintve, hogy Erdély európai régiónak számít, sokszínűsége, értékeinek gazdagsága egyesíti a különféle nációkat, felekezeteket, vidékeket, és ilyen értelemben a szubszidiaritás jegyében kell arról dönteni, hogy „mit akarunk”. Hozzátette: – A bukaresti vezérlésű gyarmatosító típusú politika európai értelemben idejétmúlt, mint ahogy a korrupció elleni alapelv is azt üzeni nekünk, hogy ne a bukaresti nagypolitika korruptgyanús és anyagi érdekek által megosztott irányvonalát kövessük, hanem becsületes emberek egy tiszta pártot alapítsanak, amely alacsony költségvetéssel, nagy hatékonysággal működik. Alacsony költségvetés, sok munka, így foglalhatnánk össze a célunkat, és olyan tiszta embereket, szakembereket, elkötelezett embereket szükséges összegyűjteni, akik az önkormányzatiság elve alapján odafigyelnek választóikra, tagságukra és azoknak az érdekét képviselik, akikért vannak tulajdonképpen.

Az RMDSZ magyarul beszélő román pártként kezdett viselkedni

A kérdésre, hogy hogyan látja az EMNP helyét egy olyan választási évben, amikor az RMDSZ-szel és az MPP-vel is meg kell mérkőznie a magyar szavazatokért, kijelentette: – A romániai magyar politikai palettán meghatároztuk az egyes politikai szereplők helyét. Gyakran az volt az érzésünk, hogy a politikai monopóliumát foggal-körömmel megőrizni akaró és egységbontás demagógiájával riogató legnagyobb hivatalos párt és szervezet éppen azáltal veszített értékéből és kezdeti hőskori jellegéből, hogy magyarul beszélő román pártként kezdett viselkedni, értelemszerűen eltávolodott Erdélytől, és Bukarest-központú magatartást tanúsított. Az MPP viszont nem tudta teljesíteni azt a maga támasztotta igényt, hogy alternatívát kínáljon az előbbiekben bírált legnagyobb érdekképviseleti szervezetnek. Ez a helyzet a demokratikus pluralizmus hiányában alakulhatott ki, és a román politikai közeg manipulációs hatásaira és kisebbségünkből fakadó hátrányként jelent meg. Ezen a helyzeten akarunk változtatni, ezt akarjuk a demokratikus pluralizmus jegyében korrigálni. Úgy gondoljuk, az a zuhanás, ami az RMDSZ támogatottsága terén mutatkozik húsz év alatt – az egykori egymillió magyar szavazatról kb. négyszázezer körülire csökkent a szavazótábora –, csak akkor változtatható meg, ha az egész magyar népesség iránti politikai igényünket kifejezzük és megvalósítjuk. Ez egyfelől az egész magyar nemzeti közösségnek jó, másfelől viszont jó az MPP-nek és az RMDSZ-nek is, mert együttes erővel, a szekeret egy irányba húzva, messzebbre jutunk és több eredményt érünk el, különösen ami az önkormányzat megvalósítását illeti. Másképp nem is tudnánk a magyar kulturális, gazdasági és területi autonómiát kivívni, csak ha minden erőnket összeszedjük.

Az EMNP a választási arányosság elvének híve

A választásokon való összefogást technikai kérdésnek nevezte, amely nagymértékben függ a választási törvénytől. Az EMNP elkötelezett híve a választási arányosság elvének, nem kell 5%-os küszöb, mert ez kizárólag pártpolitikai meggondoláson alapul, márpedig egy igazi demokráciában a pártok címén nem zárhatnak ki nemzeti közösségeket. – Nagyon fontos volna egy olyan arányossági elvet bevezetni, hogy a magyarokat minden körülmények között megillesse a számarányuknak megfelelő képviselet a parlamentben. Ebben az esetben a zsarolhatóságunk megszűnne, nem lehetne annyira manipulálni bennünket, és végképpen nem kellene félnünk a demokratikus pluralizmustól. Kezdetben volt egy plurális belső struktúrája,de a későbbiekben viszont pártosodott az RMDSZ.

Vásárhelyt mintapéldaként említette. – Ne kiáltsam el magam, de kialakulóban van egy magyar nemzeti összefogás a polgármesterjelölt és az önkormányzati választások tekintetében, és ebben az esetben a vásárhelyi csata az egész politikai háború sorsát eldöntheti metaforikus értelemben.

Népújság: – Azt jelenti, hogy most már, a korábbi nyilatkozataival ellentétben, ön is támogatja Vass Levente jelölését?

T. L. – A félreértések ellenére is én mindig csak elvi szinten szóltam hozzá ehhez a kérdéshez, soha nem Vass Leventét elleneztem, hanem azt mondtam, hogy a lehető legjobb megoldást kell megtalálnunk. Ha Vass Levente mellé állíthatjuk a magyarságot, az a jó megoldás, ha Smaranda Enache mellé állíthatjuk a magyar választókat és a román választók egy részét, akkor az. Sőt, a helyi döntéshozóknak a véleményét is maximálisan tiszteletben tartom, de úgy érzem, hogy főképpen a kommunikáció terén és főképpen a helyi és az országos polgári erők közötti egyeztetés terén csúsztak be hibák, amelyeket mostanra korrigáltunk.

Ha lehet más népeknek autonómiájuk Európában, akkor lehet a magyarságnak is

Délután 4 óra körül kezdődött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos küldöttgyűlése. Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes videoüzenetben köszöntötte a tanácskozást, hangsúlyozva, hogy „Magyarország nemzeti kormánya az elmúlt másfél évben többet tett, mint ami eddig évtizedek alatt történt”. Egybek mellett kijelentette: „Az erdélyi magyarok az érdekeiket akkor tudják sikeresen képviselni, ha az etnikai alapú magyar politika jelen van a bukaresti parlamentben, ezt pedig minél szélesebb összefogással valósíthatják meg. (…) Ha lehet más népeknek autonómiájuk Európában, akkor lehet a magyarságnak is. Ennek a soha fel nem adása az egyik fundamentuma a politikánknak” – mondta Semjén.

Tőkés László az EMNT és az EMNP viszonyáról elmondta: az együttműködés nagyban hasonlít a magyarországi polgári körök-mozgalom és a FIDESZ-KDNP kettőséhez. Az EMNT egy széles körű polgári mozgalom kereteit biztosítja, a kezdeményezésére létrehozott EMNP pedig „egy olyan politikai eszköz, ami célba viszi az utasát”. Hangsúlyozta: 2003-ra az autonómia ügye majdnem feledésbe merült, erre szánt megoldás volt az EMNT akkori megalapítása.
„Az EMNT és az Székely Nemzeti Tanács ma is ezen a pályán vannak, de a Néppárt létrehozásával jelentőset léptünk előre”.

„Marosvásárhely magyar volt és magyar marad”

Az EMNT-tanácskozáson Vass Levente, az RMDSZ és az EMNT közös marosvásárhelyi polgármesterjelöltje is felszólalt. „Az összefogás szép példája a jelöltségem, egy számon kérhető és valós kiutat mutató megoldás a válság felé sodródó politikai diskurzusban” – jelentette ki, megköszönve a támogatást, majd az „RMDSZ ellenzékéből” választott szereplőként határozta meg magát. „Nem vagyok politikus még, a civil világból jövök. Ennél fontosabb azonban, hogy a marosvásárhelyi magyarok közös polgármesterjelöltjeként állok itt” – mondta. Kijelentette:
– Az EMNT marosszéki szervezete, az RMDSZ Maros megyei szervezete, a civil szféra és az egyházak támogatásával biztos vagyok benne, hogy megnyerem a 2012-es választásokat.

Véleménye szerint a polgármesteri szék eszközként szolgál majd, segíti a közösséget, hogy a Székelyföld peremén is meg lehessen maradni magyarnak. „Maros-vásárhely magyar volt és magyar marad, nem csak a gondolat szintjén, hanem tetteinkben is” – mondta egyebek mellett Vass Levente.

A küldöttgyűlés 189 igen szavazattal és 6 tartózkodással megerősítette elnöki tisztségében Tőkés Lászlót. Ügyvezető elnök Sándor Krisztina lett, régióelnökök: Szabó László (Közép-Erdély), Bardócz Csaba (Székelyföld), Nagy József Barna (Partium). Elfogadták az EMNT új alapszabályzatát. A tanácskozás a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.