Euróba lépnénk
2011-11-15 16:54:16
- Karácsonyi Zsigmond
Basescu a minap a német kancellár társaságában Berlinben azt jelentette ki, hogy négy év múlva mi is belépünk az eurózónába. Miközben a franciák regnáló elnöke a kétsebességes unióról beszél, és mind többen az elüszkösödött hellén gazdaság euróról való leválasztását szorgalmazzák.
Túl bő a mellény az államfőn. A tőle megszokott módon, felfuvalkodott kakasként próbál beleszólni a nagyfiúk játékába. A minap a német kancellár társaságában Berlinben azt jelentette ki, hogy négy év múlva mi is belépünk az eurózónába. Miközben a franciák regnáló elnöke a kétsebességes unióról beszél, és mind többen az elüszkösödött hellén gazdaság euróról való leválasztását szorgalmazzák.
És itt vannak a nálunk jobban teljesítő csehek. Prága nem számol az euró gyors bevezetésével. Semmiféle céldátumot nem tűztek ki a közös pénznemhez való csatlakozásra. Ellenben részt akarnak venni az euróövezet tárgyalásain, mivel az ott születő döntések minden uniós tagállamot érintenek.
Jogos igényüket támasztja alá Christine Lagarde – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója – Pekingben tett kijelentése az európai hitelválság kapcsán: „A világ gazdaságainak számolniuk kell azzal a veszéllyel, amit a bizonytalanság spirálja, a pénzügyi egyensúly hiánya és a globális kereslet esetleges összeomlása jelent”. Magyarán: alacsony növekedésre és magas munkanélküliségre számíthatunk az eljövendő „elvesztegetett évtizedben”. Ilyen körülmények között kicsi a valószínűsége, hogy a bukdácsoló román gazdaság hirtelen megtáltosodva olyan termelékenységet produkál, hogy maga mögé utasítja az unió sereghajtóit és felzárkózik legalább a középmezőnybe, netán bekerül az első ligába.
Mert el kell felejteni a 27 egyenrangú uniós tagállamot – mondják sokan, köztük Joshka Fischer, az egykori német külügyminiszter. A Die Zeitnak adott interjúban azt mondta: „Sajnálatos, de nem látom, hogy ez a 27 ország együtt bármilyen érdemi reformot véghez tudna vinni.” Jobb lenne a schengeni szerződés mintájára egyfajta „előőrsöt” kialakítani, ez lenne az eurózóna.
Mi pedig ebbe az előőrsbe tartoznánk. Hát álomnak is túl szép lenne. Nemhogy két évtizede azt tapasztalva, hogy az átkosban a nélkülözéssel-szenvedéssel felépített állami vagyon kiárusításán tengődő gazdaság németesedne. Termelékenységben, munkaerő-gazdálkodásban, infrastruktúrában négy év alatt a Duna forrásvidé-kének állapotát teremtenénk meg itthon és nem érintene minket az olaszokat ágynak döntő görögnátha, amely már a franciákat is kerülgeti.
Ilyen széljárásban tette azt a fogadalmat a román államfő, hogy négy év múlva mi is belépünk az eurózónába.
„Ne mosolyogjanak, kérem, komolyan mondom” – nyilatkozta a meglepett újságíróknak.
Erről eszembe jut egy régi vicc: a kótyagosnak tartott matróz egy kikötői lebujban akadozó nyelvvel kijelenti: Rólam mindenki azt állítja, hülye vagyok! A tengeri medvékből kitör a röhögés. Erre foghegyről odaveti: Ne nevessetek, mert igaz.
