Ez most rosszabb, sokkal rosszabb!
2024-11-25 17:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Sokan attól tartottak, hogy megismétlődik a 2000-es forgatókönyv
Egészen biztosan sokan emlékeznek még az évezred első romániai államfőválasztásának második fordulójára, amikor is Ion Iliescu és Corneliu-Vadim Tudor mérkőzött meg, ez volt az a pillanat, amikor a magyarság „két kézzel” szavazott Iliescura, hogy ne egy szélsőséges politikus legyen az ország első embere. Sokan tartottak attól, hogy ez a forgatókönyv idén is megismétlődik, sokan féltek attól, hogy ott lesz a második fordulóban a nyíltan magyarellenes George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje, és mindenki készpénznek vette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje, Marcel Ciolacu lesz az ellenfél, ő fog nagyobb szavazati aránnyal bejutni a második fordulóba. Aztán jött a kiábrándító igazság hétfő reggel, jelen állás szerint egyikük sem lesz ott a második fordulóban, de ennek nem lehet feltétlenül örvendeni.
Románia területén 7.430.313 ember adta le a szavazatát, ehhez társult külföldről, a diaszpórából még 821.703 szavazat. Maros megyében 469.221 szavazásra jogosult személy közül 217.630 élt a jogával, és járult az urnákhoz, ami 46,38%-os részvételi arányt jelent. Országos szinten 52,55%-os volt a részvétel. Ezen adatok értelmében pedig a független Călin Georgescu és a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) államfőjelöltje, Elena Lasconi jutott be a második fordulóba. A meglepetés sokkoló: ez az első alkalom a rendszerváltás óta, hogy nincs ott a második fordulóban sem a Szociáldemokrata Párt, sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje. Ennek akár még örvendeni is lehet, csakhogy az államelnök-választás első fordulójának az eredményei olyan fekete forgatókönyveket is előrevetítenek, amilyen még soha nem volt Romániában!
Első helyen végzett Călin Georgescu, egy független jelölt, és most lehetne arra gondolni, hogy lám-lám, lehet nyerni, lehet első helyen végezni anélkül is, hogy a jelölt háta mögött ott legyen egy komoly pártapparátus, egy politikai párt jelentette ismertség, esetleg egy, a végrehajtó hatalomban, a kormányban szerzett tapasztalat. Georgescu volt az a jelölt, akit egyértelműen a „futottak még” kategóriába sorolt mindenki, sem politikus, sem elemző nem számolt vele. Aki pedig most azon gondolkozik, hogy kicsoda ez a személy, az nem kell szégyellje magát. Ha röviden kellene bemutatni: egy időben tagja volt a PSD-nek, a PD-L-nek és az AUR-nak is. Utóbbiból szélsőséges nézetei miatt kellett távozzon. Igen, még az AUR gyomra sem bírta Georgescut, ami még rémisztőbbé teszi. Nyíltan oroszbarát, Nyugat-ellenes, szemben áll azon szövetségi rendszerekkel, amelyeknek Románia a tagja és amelyeknek Románia sokat köszönhet.
Az, hogy Călin Georgescu hogy tudott ilyen eredményt elérni, még most is kérdés. Sokan állítják azt, hogy egyrészt az SOS Románia párt vezetőjének, Diana Șoșoacănak – akinek az Állandó Választási Hatóság nem engedélyezte, hogy induljon a választáson – a szavazótábora Georgescura tette a pecsétet, de az EP-választások idején láthattuk, hogy ez a tábor mindössze 6%. Az is gyanítható, hogy sikerült átvennie szavazatokat az AUR-tól, illetve a rendszerellenesség, a PSD- és PNL-ellenesség is hajtott vizet a malmára. Ott volt még a TikTok, ahol közzétett néhány videót, de nem többet, mint néhány ellenjelöltje. Voltak kommentek, hozzászólások az ő videói és az ellenfelei videói alatt, méghozzá nagy számban, ezek arról szóltak, hogy a hozzászólások írói Georgescura fognak szavazni. Nem egy olyan személy volt, aki azt állította, hogy ezen hozzászólások írói az orosz trollfarmokról származnak, vagyis fizetett orosz beavatkozási kísérletről van szó, szinte biztos, hogy ez is benne volt, de az eredmények egyértelműen kimondják, hogy hús-vér román állampolgárok is ott voltak a kommentelők között. Ez juttatta a szélsőséges, legionárius Călin Georgescut a második fordulóba! Georgescu kapcsán azt is meg kell jegyezni, hogy Corneliu Zelea Codreanut és Ion Antonescut nemzeti hősként méltatta. A legionárius mozgalom, más néven Mihály Arkangyal Légiója, a Vasgárda, később pedig a Minden a Nemzetért néven ismert szervezet 1927-ben jött létre Corneliu Zelea Codreanu vezetésével. Nacionalista-fasiszta, misztikus-vallásos jellegű, kommunista-, kapitalista- és szabadkőművesség-ellenes ideológiát képviselt, továbbá kimondottan élvezte a náci SS támogatását. Ion Antonescut háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért végezték ki 1946. május 17-én a jilavai erőd börtönében. A diktátort 280.000–380.000 zsidó haláláért tartják felelősnek. Továbbá az sem elhanyagolható tény vele kapcsolatban, hogy a zsidókon túl más kisebbségekkel sem szimpatizált. Călin Georgescu pedig ezt a két politikai vezetőt tartja példaképének. Finoman szólva is hátborzongató!
Az államelnök-választás másik nagy érdekessége az, hogy a két nagy román párt jelöltjei közül végül egyik sem jutott be a második fordulóba. Elena Lasconi a bukaresti és a külföldi szavazatokkal végül megelőzte Marcel Ciolacut, legalábbis a szavazatok 99,98%-os feldolgozottságánál. Belföldön a két jelölt között valamivel több mint 2000 szavazat a különbség, nem túlzás azt mondani, hogy ennyire szoros államelnök-választás még nem volt Romániában. A PNL jelöltje, Nicolae Ciucă pedig leszerepelt, a szavazatok 9%-át sem tudta megszerezni. Ez is mutatja, hogy a PNL egyrészt elkopott a kormányzásban, másrészt a párt elismertségének sokat ártott Klaus Iohannis kvázi semmittevése. Nicolae Ciucă még vasárnap este bejelentette, hogy távozik a párt elnöki székéből, hiába volt „katona az ország szolgálatában”, hiába volt miniszterelnök, és hiába írt könyvet, ez nem volt elég. Mondjuk, azért annyira nem kell sajnálni.
Elena Lasconi a Mentsétek Meg Romániát Szövetség vezetését a nyár folyamán vette át, miután Cătălin Drulă lemondott az önkormányzati és az EP-választásokat követően. Akár úgy is lehetne jellemezni, hogy a progresszív politikus, akinek kereszt van a nyakában. Elena Lasconi kapcsán még a tavasszal volt egy vita, amikor is kiderült, hogy igennel válaszolt a népszavazáson a hagyományos család kérdése tekintetében. Vagyis arra voksolt, hogy csak az eltérő neműek házasodhassanak össze. Ezt követően a lánya elítélte, és ő lemondott az USR EP-listavezető helyéről. Aztán pártelnök lett, államfőjelölt, tartottak neki egy két-három hónapos gyorstalpalót, és bejutott a második fordulóba. Nem mellesleg Câmpulung polgármestere, és a várost valóban szépen fellendítette. Csakhogy látjuk Klaus Iohannist, jó volt Szebenben, államelnöknek pedig csapnivaló. Továbbá az USR-hez kötődik az a tervezet, hogy Romániát újra kell megyésíteni, meg kell történjen a közigazgatási reform, ami a Mentsétek Meg Romániát Szövetség elképzelései szerint azt is jelentené, hogy 8 nagy régió jön létre a jelenlegi megyékből, de ezekben a magyarság részaránya lényegében jelentéktelenné válik. Ezzel a lépéssel akarják csökkenteni az állami alkalmazottak számát, ami nem biztos, hogy egyenesen következik az átszervezésből, az viszont biztosan következik, hogy az állampolgárok az ügyintézés miatt jóval hosszabb utat kell majd megtegyenek. Már legalábbis abban az esetben, hogyha tényleg komolyan és tényleg ebben a formában gondolja az USR a reformot, és ez át is megy a parlamenten. Lehet aggódni, de egyelőre ez még messze van, és rengeteg a kérdőjel. Lasconi kapcsán azt is meg kell jegyezni, hogy nem magyarellenes. A szociáldemokraták után elsőként mondta azt, hogy számít az RMDSZ-re a kormányzásban, ez pedig román szavazatokat aligha generált számára, mégis kimondta. Persze a kormányalakítás egy teljesen más kérdés, az azzal kapcsolatos tervekről csak egy hét múlva, a parlamenti választásokat követően érdemes beszélni. Már csak azért is, mert Lasconi minden bizonnyal egy USR–PNL–RMDSZ-koalíciót képzelt el, de látva a mostani eredményeket, szinte semmi esély nincs arra, hogy ezen három pártnak meglegyen a többsége, ami szükséges a kormányalakításhoz. Az USR pedig az AUR-ral nem fog összeállni, ennek legalább örvendhetünk!
A magyarság szempontjából egyik jelölt sem túl kedvező, ezt be kell látni. A választás a következőképpen fest: egy magyargyűlölő, Nyugat-ellenes legionárius vagy egy jobboldali beállítottságú női jelölt egy, a magyarság számára jelenlegi állapotában kedvezőtlen közigazgatási reform gondolatával? A döntés, azt hiszem, egyértelmű, a helyzet pedig feketébb, mint 2000-ban, ha úgy tetszik, egy még szélsőségesebb jelölt jutott be elsőként a második fordulóba, a magyarság pedig ismét össze kell szedje minden tartalékát, és két kézzel kell szavazzon Elena Lasconira, mert ellenkező esetben nagyon sötét évek jönnek! Az első forduló eredményére semmiképpen nem lehet azt mondani, hogy győzött a józan ész.
Ami pedig a december 1-jei parlamenti választásokat illeti, tényleg el kell menni, őszintén vagy a békát lenyelve a magyar érdekképviseletre kell szavazni, mert a román mozgósítás ezután hatalmas lesz minden párt részéről, és egyre erősödik a szélsőségesség, ami szörnyű következménnyel járhat a magyarság és a kisebbségek számára is. Ne felejtsük el, hogy Szlovákiában Robert Fico kormánya éppen arra készül, hogy bizonyos helyeken betiltja a magyar nyelv használatának jogát, a romániai szélsőségesek pedig még ennél is rosszabbakat szoktak mondani. Ez nem riogatás, ezek a riasztó tények!
