Falunk jövője

Mindig azt mondjuk, hogy gyermekeinkben van a jövő. És ez így is van. Ahhoz viszont, hogy jövőt építhessenek, ismerniük, tisztelniük kell múltjukat, azt a generációt, amely szüleiknek és nekik felépítették a jelent. Erre pedig meg kell őket tanítani. Amíg még van akit! Általános jelenség, főleg vidéken – kisközségekben, falvakban –, hogy a gyereklétszám egyre csökken. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy Kibéd ez alól kivétel. Bár vannak sajátságos problémái a szaporulatnak, de erről nem tehet senki, és a megváltoztatása sem lehetséges. Tehát nálunk van kiért, és kivel dolgozni. Idei hagyományőrző táborunkba ismét túljelentkezés volt, aminek szívből örültünk. És annak is, hogy akik jelen voltak, nagyon komolyan vették a feladatokat, szorgalmasan dolgoztak és teljesítették a kitűzött célokat, pedig nem voltak könnyűek. Az elégtétel közös, oktatók és tanulók számára egyaránt. Számunkra nagyon fontos teljesíteni a nemes feladatot, melyet felvállaltunk: hagyományaink őrzése és átadása a következő nemzedéknek. Az a tény, hogy minden évben partnereink a szülők, és gyermekeiket bizalommal küldik táborunkba tanulni, azt mutatja, hogy munkánk közösségünk számára is fontos. 

Hagyományőrző táborunk ez évi mottója: „Ha tiszteled, amit rád hagytak elődeid, ha megérted gyakorlati értékét, a te hasznodra is válhat!” (B. E.) 

Ehhez igazodva próbáltuk összeállítani a program tevékenységeit, és hangsúlyozni a hagyományos mesterségek továbbfejlesztésének szükségességét, megélhetési forrásként való felhasználását. Minden résztvevő a gyakorolt hagyományos mesterségekről elméleti ismereteket is szerezhetett, az alkalmazott népi motívumokról, jelentőségükről és a mesterségek jeles helyi képviselőiről. 

A fafaragást két régi tanítványunk közreműködésével tanulhatták az újak és gyakorolhatták a jártasabb táborozók, főleg a fiúk. Orbán Gergő és Majlát Madaras Emil mindenkire figyelve vezették a foglalkozásokat. Több mint 30 faragott munka született. 

A népdalok tanításában – mint mindig – Korondi Zsófia volt az oktató, aki évek óta táborunk fontos szereplője. 

A fiatalok igazolják, hogy eddig sem dolgoztunk hiába.

A népi bútorfestés nagyon kedvelt tevékenység, melyet szívesen gyakorolnak fiúk és lányok egyaránt. A pedagógusok, a régebbi táborozóink tanítják a kisebbeket, az újoncokat. Igyekszünk jó minőségű festékeket biztosítani, felkutatjuk a szép és szebb népi motívumokat, melyeket szívesen rajzolnak és festenek. Az alkotások száma meghaladta az ötvenet. Többen is elmesélték a régebbiek közül, hogy a táborban tanultak alapján ajándéktárgyakat szoktak készíteni családtagjaik számára jeles évfordulóik alkalmából. 

A kézi varrást/hímzést és szövést az évek óta rendelkezésünkre álló két hozzáértő mesternő, Suba Irma (varrónő) és Marton Gizella (szövőnő) bonyolították le. A varrásban nagy segítségünkre volt még Szabó Zsuzsánna ny. tanítónő mint oktató. A tevékenységek eredményei: 10 darab terítő, melyekre a lányok a Küküllőmente jellegzetes népi motívumát, a tulipánt hímezték töltött varrásmintával, és 7 méter leszőtt rongyszőnyeg, amely a múzeumban kap helyet. Megjegyzendő, hogy a szövésből a fiúk is derekasan kivették a részüket. 

A tábor egy napja a működő kézművesműhelyek látogatására volt szánva. Nagykenden Nagy Margit és családja vállalkozását látogattuk meg, ahol a résztvevők betekintést nyerhettek a csuhéfonás mesterségébe, sőt ki is próbálták a karácsonyi angyalkák készítését. Nagy Margittól megtudtuk, hogy 26 éve készíti a szebbnél szebb dísz- és használati tárgyakat, melyek értékesítése fontos pénzforrás a család számára. A vállalkozásban dolgozik a menye és az unokája is. Margit nagy türelemmel oktatta a táborozókat a csuhéfonásra. 

A másik meglátogatott műhely a kibédi Szilveszter család szövőműhelye volt, ahol László és Anna beszámoltak a vállalkozás sikeres, 100 éves múltjáról, amikor is ez a vállalkozás – akkor egyetlenként több megyére vetítve – valósított meg komplex gyapjúfeldolgozást. A végterméke a jó minőségű posztó és természetes vagy tetszés szerinti festett szövet volt. Ma már az igény megcsappant, de kisebb mennyiségben a posztó most is kelendő. 

Péterfi Ilona pékmester vezetésével Dósa Rozália, Mátyus Ilona, Nagy Judit, Orbán Ilona, Péterfi Katalin és Dénes Katalin segítőink, önkénteseink pánkót (közel 200 darabot) és csörögét (több mint 250 darabot) sütöttek, amit felszolgálhattunk uzsonnára a résztvevőknek. Ők más feladatokat is felvállaltak, nagyban segítve ezzel a tevékenységeket koordináló-felügyelő Kálmán Ildikó és Péterfi Piroska pedagógusok és a programvezető munkáját. Meg kell jegyeznünk, hogy a pánkó és a csöröge készítésénél a táborozóknak (főleg lányoknak) felajánlottuk a részvételt, és sokan éltek is vele. Így ebben is tapasztalattal gazdagodhattak. 

A tábor utolsó napja a jól végzett csapatmunka örömének átéléséről és a kiértékelésről szólt. A tevékenységek gyakorlati részét megmutatták az elkészített munkák, a közösen énekelt népdalok. Az alkotásokat kiállítottuk, és több szülő is eljött megnézni a kiállítást. A hét folyamán gyűjtött ismeretek felmérése játék keretében történt meg. A játék Kálmán Ildikó és Péterfi Piroska találmánya volt, akik három csapatra osztva a 38 táborozót, elrejtettek 9 (csapatonként) tesztkérdéses megoldást, amelyhez idő függvényében helyes, szintén elrejtett feladatot kellett megtalálni és mellérendelni. Holtversenyben két I. díjas győztes csapatunk lett. Kiosztásra kerültek a díjak és az oklevelek. A tábor igazi csapatmunka volt, jó hangulatban és szívélyes légkörben zajlott mindannyiunk megelégedésére. 

Vannak, akik munkájukkal vagy anyagiakkal segítik tevékenységeinket. A fentebb említett személyeken kívül köszönet illeti még mindazokat, akik (jó szokásukhoz híven) támogatással járultak hozzá a program sikeréhez: Borbély György Árpád, Korondi János Attila, Mihály Árpád, Máthé Gyöngyvér, Seprődi Zoltán, Kovács Emma, Orbán Mihály. A Kis-Küküllő Térségi Társulás biztosította a fejünk fölé a sátrakat, az ülőalkalmatosságokat pedig Kibéd Polgármesteri Hivatala. A programot pályázat útján támogatta a Maros Megyei Tanács. Támogatást nyertünk még a Magyar Kormánytól a Bethlen Gábor Alapon keresztül. A megítélt összeget még nem utalták át, ezért saját alapból finanszíroztuk.

Borbély Emma, a Kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület elnöke