Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
a bukaresti törvényszék a Hexi Pharma ügyében. Az egyik legnagyobb, legbotrányosabb korrupciós ügyben, ami az elmúlt 30 évben történt. A hígított fertőtlenítőszereket forgalmazó Hexi Pharma által okozott kár nehezen mérhető fel pénzben, annyira bonyolult anyagi, erkölcsi vonatkozásban. Mérhetetlen a veszélybe sodort életek miatt, a szerződésektől elesett, vagyis a versenyből „kiiktatott” konkurens cégek szempontjából, amelyek lehet, hogy olcsóbb és jobb terméket adtak volna el a nagy kórházaknak. E károk egy része felbecsülhető, azonban az már nehezen, hogy mekkora veszélyt jelentett az életre, az egészségre a csalás, olyan fertőtlenítő- (baktérium-, vírus-, gombaölő) szerek forgalmazása, amelyek a vádak szerint sokszorosan, a média szerint százszorosan is hígítottak voltak. Miközben komoly gondot jelentenek a kórházi fertőzések, ez engedélyezett, agresszíven nyomuló cég ellátja a romániai nagy kórházakat hígított fertőtlenítőszerekkel. És így megy ez ki tudja mióta? Az ügyészek szerint 2010 és 2016 között 340 egészségügyi intézményt csapott be a Hexi Pharma, a vádirat szerint „meghiúsítva ezzel a kórházi fertőzés megelőzését célzó intézkedések eredményességét”, a forgalmazási engedély megszerzéséhez 61 esetben valótlanságokat tartalmazó iratokat mutatott be. A legfőbb ügyészség csupán 2017 márciusában emelt vádat a cég ellen.
Mindezek után kevésnek tűnik az első fokon meghozott ítélet, amely 3 év letöltendő büntetésre ítélte a Hexi Pharma vezérigazgatóját, 3 év és 8 hónapra a termelési igazgatót, a céget 2,6 millió lejes bírság kifizetésére kötelezték, és elrendelték feloszlatását. Minekutána az ítélet nem jogerős, mindkét fél fellebbezhet. A per tehát még zajlik, elvileg a további részében enyhe vagy akár súlyosbított ítélet is születhet, attól függően, hogy a bíróság hogyan értékeli a vádlottak vagy a vádhatóság álláspontját, a bizonyítékokat. A pénzbírságon túl jogos lenne a vagyonelkobzás, és főleg annak a vizsgálata, hogy hogyan volt lehetséges ennyi éven át csalni, hamisítani, kiknek a segédletével történhetett az engedélyek beszerzése, a licitek megnyerése, hogyan lehetett elhallgattatni a versenytársakat, hogy ne óvják meg a közbeszerzési eredményeket, hogyan lehetséges, hogy az időszakos közegészségügyi ellenőrzések nem figyelmeztettek idejében a bajra, mennyire hitelesek a kórházi fertőzésekre vonatkozó hivatalos jelentések stb. Mindaddig, amíg az egész Hexi-ügyet nem göngyölítik fel és nem kap teljes nyilvánosságot, nem beszélhetünk igazságszolgáltatásról.
Mert holnap egy másik „hexicég” ugyanezt teheti…