Felmelegített ötlet: szeméttelep a volt téglagyár helyén

A hét elején a helyi román nyelvű sajtóban vetette fel Maros megye prefektusa, Corneliu Grosu, hogy a megyeszékhelyen, a volt téglagyár területén ideiglenes jelleggel hulladéktelepet kellene létesíteni.

Fotó: archív

A hét elején a helyi román nyelvű sajtóban vetette fel Maros megye prefektusa, Corneliu Grosu, hogy a megyeszékhelyen, a volt téglagyár területén ideiglenes jelleggel hulladéktelepet kellene létesíteni. A Népújság érdeklődésére a prefektúra szóvivője, Cosmin Blaga közölte, e témában már tárgyaltak a város polgármesteri hivatalának vezetőségével, jövő héten a főispán a szaktárcához folyamodik környezetvédelmi engedélyért.

A prefektus szerint a megyében a hulladékkezelés az egyik legsúlyosabb, megoldatlan gond, ezért úgy véli, kiemelten kell a témával foglalkozni és megoldást kell találni.

– Jelenleg Maros megyében egyetlen környezetkímélő hulladéktelep működik, mégpedig Segesváron, egy másik pedig épülőben van Kerelőszentpálon. A maroskeresztúri gyűjtőközpont nem felel meg az európai normáknak és emiatt be kellett zárni. A prefektus és a marosvásárhelyi önkormányzat képviselői közötti tárgyalások során a tárgyalófelek arra a következtetésre jutottak, hogy rövid távon megoldható lenne a hulladékkezelés ügye, pontosabban mindaddig, amíg Kerelőszentpálon befejeződnek az építési munkálatok – jelentette ki a prefektúra szóvivője, Cosmin Blaga.

A téglagyári hulladékátrakóállomás ötlete nem új keletű, hiszen Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere már 2011 decemberében felvetette, hogy a meggyesfalvi lakónegyedbeli volt téglagyár mellett építhetnék meg. Akkor helyszínelést is szerveztek, amelyen ott volt Kolozsváry Zoltán volt városi tanácsos, aki nem tartotta megfelelőnek a területet, arra hivatkozva, hogy „a város szívében van”, és inkább szabadidőpark létrehozására lenne alkalmas. Peti András közgyűlési képviselő akkor azt nyilatkozta lapunknak, hogy a polgármester kezdeményezése alaptalan, indokolatlan és a közpénzek felelőtlen elköltését jelentené, úgy vélve, hogy nagyon nehéz lenne a környezetvédelmi engedélyt megszerezni a szóban forgó területre, a téglagyár helyébe telepített átrakóállomás megkeserítené a meggyesfalviak életét, és teljesen felborítaná a Dózsa György utca forgalmát, mindamellett, hogy nem lenne olcsó tranzakció.

Kérdésünkre, hogy milyen gazdasági elemzésekre alapozza kijelentéseit a prefektus, a sajtószóvivő közölte, „a helyszíni tanulmányok nyomán arra a következtetésre jutottak, hogy az agyagkitermelésre használt terület egy része, amit a téglagyárnak engedtek át használatra a tulajdonosok, felhasználható a hulladék begyűjtésére, azzal a feltétellel, hogy a maroskeresztúri válogatórészlegen előzőleg csomagolják a szemetet”. Cosmin Blaga szerkesztőségünknek elmondta, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal vállalta, hogy a kerelőszentpáli hulladéktelep befejezését követően – ugyanis csupán addig működne a téglagyári szeméttelep – bezárja a meggyesfalvi szemétgyűjtőt és termőföldnek megfelelő körülményeket alakít ki a helyszínen.

A Népújság megkeresésére Radu Spinei, a Maros Megyei Tanács szakembere, az 54 millió eurós regionális környezetkímélő hulladéktelep megépítését célzó projekt menedzsere először azt mondta, nem kommentálja a prefektusi nyilatkozatokat, de a későbbiekben kijelentette, kétségei vannak az ötlet hatékonyságát illetően. Hangsúlyozta, a megyében zajlik egy 54 millió eurós uniós projekt, mindazonáltal vele nem konzultált senki hulladékkezelés-ügyben, a sajtóból értesült a főispán kijelentéseiről.
„A környezetvédelmi törvénykezés értelmében a megyében egyetlen övezeti környezetkímélő hulladéktelep létesíthető, az átmeneti jelleggel működtethető telepekre pedig újabb normák vannak érvényben, engedélyek sora szükséges”. Radu Spinei hangsúlyozta, a kerelőszentpáli hulladéktelep jelenleg mintegy 65 százalékos arányban van készen, áprilisban átadásra kerül az építmény. Az uniós projekt másik pillére, a székelykakasdi átrakó-válogató telep hasonló arányban van készen. Míg az előbbinél, mivel a terület a megyei tanács tulajdonát képezi, a megyei önkormányzat már gondoskodott a közművesítésről, a székelykakasdi esetében a marosvásárhelyi önkormányzatra mint a terület tulajdonosára hárul e kötelezettség. „Az építkezés befejezése és a munkálatok átadása után megszervezzük a versenytárgyalást a hulladékszállítást lebonyolító szolgáltató kiválasztására, ha pedig a közművesítés a székelykakasdi telepen is megvalósul, a zonális hulladéktároló üzemképes lesz” – jelentette ki Radu Spinei.

A kérdés a továbbiakban az, hogy néhány hónapnyi idő áthidalására érdemes-e elkezdeni egy új beruházást a megyeszékhelyen, aminek természetesen a gazdasági vetülete sem elhanyagolandó. Tény, hogy mind a tárgyalásokról, mind a létesítményről mindeddig kevés szivárgott ki a sajtóba, és talán a lakosságot is meg kellene kérdezni: mit szól a város szívében létesítendő szeméttelephez?