Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2019-08-22 15:32:02
Már négy éve augusztus 26-án annak a szomorú napnak, amikor magamra hagyott egyetlen gyermekem, a
marosugrai FENISER BÜKKÖSI ANNAMÁRIA.
Örök a mosolyod, még most is látom, idézem szavaid, tetteid, hogy belépj az ajtón, még most is várom. Érzem, vigyázol rám onnan fentről, lelkemhez szólsz a végtelenből.
Elvesztettem egy igazi gyémántot, egy csiszoltat, a legillatosabb fehér rózsát, a felejthetetlen jó gyermeket.
Nem múlik el nap nélküle, szívemben örökre ott marad az ő helye. Sírva gondolok mosolygó arcodra, hisz mindig a szeretetet mutatta. Megmarad a pillanat, melyet átélni nehéz, megmarad a perc, melyet feledni nehéz.
Virágoskertek minden szál virága legyen örök álmod nyugtató világa. Legyen oly csendes pihenésed, amilyen áldott marad számomra emléked.
Édesanyád. (11/4009-I)