Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
– Célba ért-e a szándék? – kérdeztem a betegségek pszichoszociális hátteréről szóló, nagyon sikeres Rejtett dimenziók konferencia végén dr. Szabó Mónika főorvosnőtől, a rendezvényt szervező Szent Balázs alapítvány elnökétől. A konferencia azért is különleges, mert nem fogyott el a közönség, az utolsó előadásokra is maradt néző, nemcsak a földszinten, a páholyokban is.
– Azt gondolom, hogy sikerült tényleg körbejárni a főbb elemeit a pszichoszociális (a beteget és a betegség mögött az embert is figyelembe vevő) betegellátás problémáinak. Szó volt az élettani háttérről, sőt a stresszhatás molekuláris szintjeiről is, több előadásban körvonalazódott, ahogy „a stressz betegséggé válik”. A különböző betegségek szintjén nagyon értékes képet nyertünk arról, hogy mind a betegség kialakulásában, mind pedig a kezelés folyamatában milyen szerepe lehet a különböző külső tényezőknek. Többször hallottunk arról is, hogy az egészségügy, az orvos is sokszor a külső tényező része, és az adott kultúrák hogyan befolyásolják a betegségekhez való viszonyulást. A kimondottan generált pszichés betegségekről is hallottunk, illetve arról, hogy a lelki gondozó, pszichiáter, pszichoterapeuta hogyan tud a betegeken segíteni.
– Mi volt meglepetés, mit emelne ki a főorvosnő az előadások kapcsán?
– Számomra nagyon érdekes volt látni azt, hogy az előadások, anélkül hogy előre meg lett volna beszélve a sorrend, szinte gyöngysorként fűződtek fel, úgy adták át egymásnak a szót az előadók. Hihetetlenül érdekes megközelítéseket hallottunk például arról, hogy a bélflóránk hogyan befolyásolja a pszichoszomatikus betegségek kialakulását, vagy arról, hogy a mitokondriumok működése hogyan tud anyagcsere-állapotok változtatásán keresztül „pszichés elcsúszásokat” okozni. Azt is láttuk, hogy a humor vagy az egyéni megközelítés hogyan tudja feloldani a szomatizáló beteget*.
Azt gondolom, hogy a műhelymunkák során is sikerült gyakorlati helyzeteket körüljárni, és azt is, hogy ne hangsúlyozzuk túlságosan a pszichoszociális hátteret.
– Gondolom, hogy jó érzéssel töltötte el a szervezőket a sok fiatal orvos, orvostanhallgató jelenléte.
– Körülbelül 500-an jelentkeztek be a konferenciára, közülük több mint 350-en diákok és fiatal orvosok voltak jelen.
– Jövőre milyen témára számíthatunk?
– Egyelőre még nem tudjuk.
*A szomatizációs betegségben a páciens nem fogadja el betegségének a pszichés természetét, ezért azt várja el orvosától, hogy fizikális vizsgálatokat és kezeléseket végezzen el rajta.