Fogyatkozó emlékezők

A második világháború alatt, 1941. október 9-én Antonescu marsall parancsára megkezdték a zsidók deportálását az akkori Románia területéről. Néhány éve – a kormány döntése alapján – ezt a napot a holokauszt napjának nyilvánították.

A második világháború alatt, 1941. október 9-én Antonescu marsall parancsára megkezdték a zsidók deportálását az akkori Románia területéről. Néhány éve – a kormány döntése alapján – ezt a napot a holokauszt napjának nyilvánították. Tegnap Marosvásárhelyen Izsák Mártonnak a szomorú eseményt idéző köztéri szobránál alig néhány tucat megemlékező gyűlt össze, köztük az Al. Papiu Ilarian főgimnázium egyik kilencedik osztálya.

Az izraelita egyházközség nevében Schwartz Tódor köszöntötte az egybegyűlteket, majd Şandor Alexandru, az Al. Papiu Ilarian főgimnázium történelemtanára emlékezett a több mint 60 évvel ezelőtt történtekre. Többek között elmondta, a nácibarát román kormány elsősorban a bukovinai és transznisztriai zsidókat deportáltatta. S bár az akkori Magyarországhoz tartozó Marosvásárhelyen érvénybe lépett ugyan a „zsidótörvény”, 1944. március 19-ig a közösség elkerülte a táborokba hurcolást. Marosvásárhelyen 1944. március 14-ét követően gyűjtötték össze a zsidókat a hajdani téglagyár udvarára (jelenleg a Dimitrie Cantemir egyetem campusa), ahonnan júniusig mintegy 6000 zsidót küldtek az auschwitzi haláltáborba. Kevesen élték túl a háborút, aki meg hazajött, az a kommunista időszak alatt kitelepedett Izraelbe, az Amerikai Egyesült Államokba vagy Nyugat-Európába. S bár nagyon kevesen maradtak, fontosnak tartják a megemlékezést, hogy többet ilyen megrázó világesemény ne forduljon elő.

– Sajnos, a válság egyes politikusok racionális gondolkodását is érinti, emiatt vannak, akik nyilatkozataikban olyan retorikát használnak, amely annak idején hatalomra segítette a náci pártot. És ez ma is veszélyes lehet – mondta a történelemtanár. A hivatalos intézményeket Marius Paşcan prefektus és Claudiu Maior alpolgármester képviselték. Mindketten a tolerancia, az etnikumok közötti békés együttélés fontosságára hívták fel a figyelmet. S ez különös erővel bír Marosvásárhelyen, ahol 1990 márciusában egymásnak feszültek az intolerancia indulatai – hangzott el többek között a két politikus rövid felszólalásában, akik együttérzésüket fejezték ki a zsidó néppel szenvedésükben.

Az idén elmaradt a kádis, a közös ima, mivel Ausch Sándor, a marosvásárhelyi közösség lelki vezetője betegség miatt nem lehetett jelen a megemlékezésen. Schwartz Tódor elmondta, a túlélők is olyan idősek, hogy nem jöhettek el a rendezvényre. A hitközségnek 187 tagja van, közülük 81-en zsidók – létszámuk évről évre drasztikusan apad. Ez annál inkább kötelezi őket, hogy felhívják a figyelmet arra a történelemben példa nélküli mészárlásra, amely soha be nem gyógyuló sebeket ejtve megtizedelte közösségüket.

Az emlékmű talapzatánál a prefektúra és a polgármesteri hivatal, valamint a szomszédban levő temetkezési vállalat képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit.