Folytatódik Oroszország monitorizálása
2012-10-03 16:39:05
- Mózes Edith
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kedden elfogadta Frunda György RMDSZ-szenátor és Andreas Gross svájci képviselő Oroszországról szóló jelentését, amelyre korábban a monitoringbizottság rábólintott.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kedden elfogadta Frunda György RMDSZ-szenátor és Andreas Gross svájci képviselő Oroszországról szóló jelentését, amelyre korábban a monitoringbizottság rábólintott. A jelentéstevők szerint, annak ellenére, hogy történt előrelépés a demokratikus jogállamiság irányába, folytatni kell Oroszország megfigyelését.
Frunda György a Népújságnak elmondta: 2010 áprilisában nevezték ki oroszországi jelentéstevőnek, és most fogadták el a jelentést. Ezt azért tekinti fontosnak, mert bár az Európa Tanács szabályai szerint kétévente kellene jelentést tenni a megfigyelt országokról, Oroszországról legutóbb 2005-ben mutattak be jelentést. Ezért is nehezedett nagy nyomás a két raportőrre. Többször voltak Oroszországban – nem csak Moszkvában – felmérni az ottani helyzetet az emberi és kisebbségi jogok betartása, a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége, börtönviszonyok stb. szempontjából.
– Kiegyensúlyozott jelentésről van szó, amely egyrészt bemutatja az Oroszország által 2005-től máig megtett pozitív lépéseket, ugyanakkor azonban ismerteti azokat a negatívumokat is, amelyek sajnos felismerhetők Oroszországban mind a jogállamiság, mind a demokratikus berendezkedés, mind az emberi jogok biztosítása terén.
– Melyek azok a pozitív lépések, amelyeket Oroszország az utóbbi hét évben tett a jogállamiság felé?
– Pozitívum, hogy Oroszország a tavaly novemberi parlamenti választások után, a bejutási küszöböt hétről öt százalékra csökkentette. Az is előrelépés, hogy 40 ezerről 500-ra csökkentette egy politikai párt bejegyzéséhez szükséges aláírások számát, annál is inkább, mivel a választások előtt az oroszok néhány ellenzéki alakulatot töröltek a politikai pártok listájáról, amelyek így nem indulhattak a választásokon. Csökkentették az államelnök-jelöltséghez szükséges aláírások számát is, és alkotmánybírósági döntéssel befagyasztották a halálbüntetést.
– Negatívumok?
– Nagyon sok van: a legfontosabb az, hogy az igazságszolgáltatás nem független, politikai nyomás alatt van. Sokszor előfordult Oroszországban, hogy emberjogvédőket megöltek. Még mindig vannak politikai elítéltek, mint például M. Hodorkovszkij, de közismert Anna Politovszkaja, a Putyint élesen bíráló újságírónő esete, akinek a gyilkosait máig sem ítélték el.
Vannak komoly politikai kérdések, mint például a külföldön tartózkodó orosz haderők visszavonása, a második világháború idején eltulajdonított kulturális értékek visszaszolgáltatása, vagy a Pussy Riotorosz punkegyüttes tagjainak bebörtönzése, mert Putyin ellen tüntettek a templomban, holott nem követtek el bűncselekményt. Kértem, hogy az orosz hatóságok maradéktalanul helyezzék őket szabadlábra. A fellebbezés tárgyalását jövő hétre tűzték ki.
A szenátor a továbbiakban elmondta, a jelentés végén konkrét javaslatot tettek, hogy folytatni kell Oroszország megfigyelését, és ajánlásokat fogalmaztak meg az orosz hatóságok felé. A jelentéstevők ugyanakkor javasolták, hogy a Miniszteri Bizottság is folytassa a monitorizálást. A javaslat elfogadásához kétharmados többségre lett volna szükség, és mindössze hat szavazaton bukott meg. Frunda szerint saját csoportja, a néppárti csoport kilenc tagja is „félreszavazott”.
– Véleményem szerint a közgyűlés határozata nagyon fontos, egyrészt azért, mert Oroszország egyszerre két kontinenst képvisel, azért is, mert nagyhatalom, de azért is, mert be akartuk bizonyítani, hogy az Európa Tanács egy mércével méri a tagországokat, és ugyanazt várja el Oroszországtól, mint Magyarországtól, Romániától, vagy akár Luxemburgtól. Örülök, hogy kollégáim bizalmat szavaztak a jelentésnek és kb. nyolc-tíz órai vita után elfogadták. Azt hiszem, ez nagyon fontos – a nemzetközi sajtóban címoldalon hozták le a hírt, olyan politikai súlya van. Ha az Isten is megsegít, és a marosvásárhelyiek megszavaznak, akkor januárban újra Oroszországba megyünk, és megpróbáljuk orvosolni az orosz–grúz háború következményeit – mondta befejezésül Frunda György.
