2022. december 4., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A múlt rendszer sikerpropagandáját elkövető kommunikációs szakértők sárgulhatnak az irigységtől annak láttán, ahogyan a mostani kormányzat sikerként adja el azt a tényt, hogy az államkassza degeszre keresi magát a hétköznapi adófizetőt megnyomorító pénzromlás és általános drágulás nyomán. Arról viszont, ami a következő generációt is nyomorba döntheti, már kevesebbet dalolnak.

Minap tették közzé a második harmadév végi államháztartási adatokat, amivel kapcsolatban az kapta a legnagyobb hangsúlyt, hogy kisebb a költségvetési hiány, mint a tavaly ilyenkor. A pénzügyminisztérium lelkesen hátba is veregeti önmagát, különösképp a héabevételek alakulásának kapcsán. Végül is ez az adónem az idén augusztusig közel 61 milliárd lejt fialt a büdzsének, ez csaknem 23 százalékos bővülés tavalyhoz képest. Ennek a bevételnek a növekedését kommünikényelven a „kedvező makroökonómiai fejlődés” befolyásolta. Vagyis az nekik a siker, hogy az egekbe szállt 

energiaárakra és az azokat lassabban, de biztosan követő egyéb árakra is kivetett, 5-től 19 százalékig terjedő sarcból tízmilliárdokat kaszálnak. Ez az adó az állami bevételek egyik legfőbb forrása. Csak egy apróság a pofátlan és korrekt kormányok összehasonlítására, hogy miközben nálunk ilyesmivel kérkednek, a brüsszeliták által másnaponként körbepofozott lengyel kormány például eltörölte ideiglenesen az energiaárakra kivetett áfát, de mások is jelentősen csökkentették ezt az adófajtát, hogy segítsenek a polgáraikon. Miközben az is segített itt a költségvetési adatok szépre mázolásában, hogy a kormány továbbra is késlelteti a héa-visszatérítést – ennek az összege feleannyit sem nőtt, mint a bevétel –, hogy jusson a törődésből a cégeknek is, ha már van képük dolgozni.

Azt sem felejtették el ezúttal sem hangsúlyozni, de egyébként is szinte naponta látni ilyen vívmánybeszámolót, hogy annyi beruházást végeznek vezetőink, hogy lassan euróbankóknak kellene szivárogni a vízcsapokból is. Az adatok szerint 9,6 százalékkal költöttek többet beruházásokra, mint a tavalyi esztendő első nyolc hónapjában. Csakhogy ennél a legoptimistább számítások szerint is jóval magasabb volt az infláció, vagyis reálértékben szó sincs több beruházásról, sőt visszaesés volt.

De van ennél nagyobb növekedési mutató is az adathalmazban, amelynek kapcsán már szemérmesen hallgatnak. Az államadósság hitelkamatainak költsége 61 százalékkal, az inflációt jócskán meghaladó mértékben növekedett tavalyhoz képest nyolc hónapos összevetésben, és ezzel a dinamikával hamarosan többet fizet majd szép hazánk hitelkamatra, mint beruházásokra fog. És ezért nem csak mi, hanem legalább egy utánunk következő generáció is „hálaimába” foglalhatja majd az utóbbi huszonév kormányosainak névsorát a törlesztéskor.