Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
A gyermekkorban, a pubertás előtti időszakban – mozgásszervi betegségek tekintetében – a népesség 5 ezrelékét érinti a gerincferdülésnek valamilyen fajtája. A lányoknál hétszer-nyolcszor gyakrabban jelentkezik, mint a fiúknál.
De mi is ez az elváltozás? A gerincoszlop torzulásáról, „ferdüléséről” beszélünk, amikor a görbületei, alakja nem az egészséges formát mutatja.
Hogy alakulhat ki ez a betegség? Egy részük csak funkcionális eltérést jelent, ami rendszeres testmozgással jól korrigálódik, illetve tartós gondot sem okoz. Ilyenkor a növekedés dinamikája, a magasság, testalkat nincs arányban az izomzat tömegével, fejlettségével, illetve testmozgás hiánya is fellelhető okként, de a csigolyákon durva eltérés nem figyelhető meg. Ezek az esetek könnyebben kezelhetők. A súlyosabb forma az, amit a szakemberek „idiopáthiás scoliosis”-nak hívnak, vagyis amikor a pontos ok nem ismert, bár egyre inkább genetikai, hormonális okokat vélnek mögötte. A betegség már jelentősen érinti a gerincoszlopot, mellkast, izomzatot. Ez egy háromdimenziós deformitás, vagyis a tér három síkjában látható eltérés a normál alakzattól. Ezekből eredően egy sokkal nehezebben uralható elváltozással állunk szemben.
Miért is baj ez? Természetesen nem csak a kozmetikai szempontok mérvadóak (aszimmetrikus mellkas, ferde gerincoszlop, bordapúp), ami esteleges pszichés gondot is okoz, hanem lényegesebbek a fizikai terhelhetőség csökkenésével járó panaszok. A légzési, keringési zavarok orvosi szempontból fontosabb negatív következmények (pl. nehézlégzés, asztma, magas vérnyomás).
Miképpen vehetjük észre, hogy gyermekünkkel baj lehet? Először is gondolnunk kell rá, ha a serdülő csemeténk fáradékonyságról, hátfájásról panaszkodik. Maga az életkor is lényeges, mivel kb. 12-13 éves korban kezdődnek a tünetek. Pont abban az életkorban, amikor már szégyenlős, nem engedi „vizsgálgatni” magát a fiatal. Hasznos lehet ilyenkor a testnevelő, edző jelzése, vagy ha közös strandolás kapcsán kissé ráfigyelünk testtartására, mozgására. Ilyenkor láthatjuk, hogy a gerincoszlop nem egyenes, a törzs-könyök közti háromszög nem egyforma, hajláskor a lapocka területén púp jelenhet meg, s gyakran a mellkas is aszimmetrikus.
Mit is kell tennünk? Ha ilyen gyanús jeleket látunk, akkor vigyük el ortopédiai szakrendelésre gyermekünket és kérjük szakember tanácsát. Ott a vizsgálatok (rtg, biomechanikai vizsgálat) tisztázhatják kételyeinket.
Milyen kezelések jönnek szóba? Elsődleges és alapkezelés az irányított gyógytorna és gyógyúszás. Támogassuk azokat a sportokat, amelyek nem járnak durva és nagy erőbehatással. (Úszás, lovaglás, vívás, táncművészetek, távol-keleti küzdősportok.) Bizonyos torzulás felett már fűző tartós viselése is szükségessé válik. Ekkor gipszminta alapján korrigáló „mellvért” kerül a gyermekre, amit egész nap viselnie kell. Célja a görbületek korrigálása. Szerencsére ritkábban, s csak igen súlyos esetben műtéti tengelykorrigálás is szükségessé válik.
Nagyon fontos tanács, hogy semmi esetre se piszkáljuk, fenyegessük gyermekünket a testtartása miatt, mert csak az ellenszegülését növeljük minden kezeléssel szemben. Mindenképpen erősítsük meg abban, hogy szeretjük és támogatni fogjuk. Mert bizony hosszú évek munkája és jó együttműködés kell ahhoz, hogy sikert tudjunk elérni, s panaszmentes, jó fizikumú felnőtt váljék belőle.
Dr. Nagy Mihály MSc ortopéd szakorvos