Gyerekkori álmok és műemlékek miniatűrben

Kicsinyített múzeumhoz hasonlít a marosvásárhelyi László Ödön Romulus Guga utcai háromszobás otthona.

Kicsinyített múzeumhoz hasonlít a marosvásárhelyi László Ödön Romulus Guga utcai háromszobás otthona. A tiszta lakásban a betérő számtalan faragott miniatúrával találkozik, melyeket a házigazda egyszerű felszereléssel, de rengeteg munkával alkotott meg. Miniatúráinak nagy híre ment, városunkat felkereső turisták is jártak már nála számos alkalommal szuvenírért, de eredménytelenül – a házigazda nem volt hajlandó megválni sok-sok óra aprólékos munkájával testet öltött faragványaitól.

László Ödön 1945-ben egy keresztpataki négygyerekes, módos parasztcsaládban jött világra, és gyerekkorában sokat segített a családnak a mezei munkában. Kiskorában az ebéd és az uzsonna mezőre való kihordása volt a feladata egy könnyű kétkerekű kézikocsival. Nagyobb testvérei igencsak irigyelték, mert igen ügyesen tudott mindig felkapaszkodni út közben a szekerekre vagy a hintókra, már kiskorától nagyon kedvelt mindenféle, keréken gördülő fogatot. 17 évesen adta városi életre a fejét, rövid ideig taxisofőrként dolgozott, majd tehergépkocsira váltott, és 1998-as nyugdíjazásáig hosszú, külföldi utakra járt. Rengeteg látványossággal találkozott Európa-szerte, és az érdekes épületeket, de fogatokat és mezőgazdasági gépeket is lerajzolta pihenőidejében, hogy majd alkalomadtán kifaragja őket.

A végső indíttatást egyévi nyugdíjas élet után egy parasztszekér út közbeni megpillantása adta. Ekkortól kezdett faragni, először madárketreceket, virág- és újságtartó állványokat készített, majd fokozatosan egyre igényesebb miniatúrák kerültek ki egyszerű szerszámai alól: főleg hintók, és lovas szekerek, de legutóbbi munkái közt találkozni a fogarasi vidéken elterjedt bivalyfogatú parasztszekérrel is, vagy váltóekével.

Ezek mellett nevezetes, egykori vagy még álló marosvásárhelyi épületek kicsinyített másait is kifaragta fából, szép kivitelezésben. Ezek egyike az 1822-re a városközpontban felépített zenélő Bodor-kút, melynek víz hajtotta szerkezete a feljegyzések szerint napi négy alkalommal népszerű dallamokat játszott 1836-ig, amikor a zenélő szerkezet tönkrement. A XX. század elején lebontott nevezetesség – másolatát a Margitszigeten építették fel a 30-as években – visszaállítását a marosvásárhelyi tanács is napirendre vette. Mint ismert, 2007-ben meg is szavazták, hogy a kút ismét a Rózsák terén álljon, amennyiben erre az anyagi fedezet is meglesz.

Legutóbb a Bernády-féle Városháza miniatűr másolatát készítette el Ödön. Tavaly szeptembertől kezdve négy hónapi munkával, melynek során az amatőr faragász egy kis fűrésszel, fúróval, bicskával, és csiszolópapírral „építette fel” a város nevezetességének számító épület apró mását, gyerekkora óta tartó szenvedéllyel, amihez sok türelem, az alkotás élvezete, és vitathatatlanul tehetség is társult. Ez olyan tárgyak megformálásához vezetett, melyeket akár egy kiállításon is érdemes lenne a nyilvánosság elé tárni.

Lejegyezte: Gh. Botezan