Gyors elsősegély esetén háromszorosára nő a túlélés esélye

Rendkívül fontos, hogy a laikusok, azaz azok is elsajátítsák az elsősegélynyújtás alaplépéseit, akik nem az egészségügyben dolgoznak, hiszen bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy ezzel megmentheti egy embertársa életét. A statisztikák szerint ugyanis megduplázódik, sőt akár megtriplázódik a túlélés esélye azoknál a betegeknél, akiknél a szívleállást követően azonnal elkezdik a szívmasszázst és lélegeztetést, amíg a mentő a helyszínre ér – hívta fel a figyelmet dr. Turucz Emília, a marosvásárhelyi SMURD sürgősségi szakorvosa, aki a Védem Egyesület meghívására az elsősegélynyújtási eljárásokról tartott igen hasznos és gyakorlatias előadást a zsúfolásig telt Bernády Házban.

Az agy hat percen belül elhal, de lehet, hogy a mentő tíz percen belül érkezik

Dr. Turucz Emília sürgősségi szakorvos, az Európai Újraélesztési Társaság akkreditált kiképző tanára már az elején hangsúlyozta: az információk, amelyeket megoszt a hallgatósággal, megfelelnek a társaság ajánlásának. Előfordulhat, hogy a világhálón különféle variánsok látnak napvilágot, viszont Európában ez a protokollum.

– Nagyon fontos a mi szakmánk számára, hogy az elsősegélynyújtás alapjait minél többen elsajátítsák, minél több laikus ember, aki nem egészségügyi közegben dolgozik, tudjon szükség esetén elsősegélyt nyújtani. Sokéves kutatás támasztja alá ennek a jelentőségét, elsősorban azt vizsgálták, hogyan lehetne azoknak a túlélési esélyét növelni, akiknek éppen szív-légzési stopja van. Az egyik legfontosabb mérföldköve, eleme a túlélési esélynek az, hogy aki megtalálja az eszmélet nélküli felnőttet vagy gyereket, minél hamarabb felismerje, hogy annak az embernek leállt a szíve, és minél előbb segítséget hívjon, és amíg a szakképzett segítség megérkezik, addig szívmasszázst végezzen. Hiszen megduplázódik, sőt, vannak olyan kutatási eredmények, amelyek szerint megtriplázódik a túlélési esélye annak, akit egy nem szakképzett személy időben elkezd újraéleszteni a mentő érkezéséig – mutatott rá a szakorvos. 

Dr. Turucz Emília szerint városon belül az átlagidő, amíg a mentő a riasztás helyszínére ér, újabban 5–7 perc, ez azonban ideális körülmények között történik, azaz amikor nem kerülnek az útjába felelőtlen gépkocsivezetők, akik nem adnak elsőbbséget a szirénázó mentőkocsinak. Sajnos ezek miatt gyakran tíz percbe is beletelik, amíg eljutnak a riasztás helyszínére. Az emberi agy – felnőtté, gyereké egyaránt– azonban hatpercnyi oxigénhiány után elhal. Ezért rendkívül fontos, hogy az első személy, aki megtalálja a rosszul lett beteget, tudjon megfelelőképpen szívmasszázst alkalmazni. Ez ugyanis biztosít egy minimális keringést, egy minimális „levegőztetést” az agynak. Tulajdonképpen átvesszük a szív funkcióját azzal, hogy megfelelőképpen nyomogatjuk a mellkast, és ez életben tartja a beteget, amíg a szakember megérkezik. 

Nagyon fontos az idő, az, hogy gyorsan cselekedjünk – figyelmeztetett a szakember. 

Ártani nem tudunk, de életet menthetünk

A szakorvos elsősegélynyújtási tanfolyamokon használt bábukkal illusztrálta, hogy miként is kell helyesen szívmasszázst és lélegeztetést végezni egy olyan felnőttön vagy gyereken, aki nem lélegzik, és leállt a szíve. 

Mint mondta, egyszerű lépésekről van szó, amelyekkel ártani nem tudunk, de életet menthetünk. A protokollum szerint a legelső lépés, amikor összeesve találunk valakit, és úgy tűnik, hogy nincs eszméleténél, az, hogy megnézem, biztonságban vagyok-e. Ha fennáll a veszélye, hogy én magam is sérülök, nem tudok segíteni. Ugyanakkor azt is megnézem, hogy az egyén biztonságban van-e. Mindez pár másodpercet vesz igénybe. Ha meggyőződtem, hogy nincs külső veszély, közeledek az eszméletlenül fekvő beteghez, kiáltok egyet, és megrázom. Ha erre a kétféle stimulációra nem reagál, akkor két lehetőség áll fenn: vagy mély kómában van, vagy pedig leállt a szíve, a légzése, ami még nagyobb bajt jelent. Ha az illető egy mozdulattal vagy hanggal reagál, esetleg kinyitja a szemét, vagy felemeli a kezét, akár kiejt egy szót, az azt jelenti, hogy ugyan valami gond van vele, de biztos nincs leállva a szíve, és nincs kómában. Ilyenkor megkérdezem, tudok-e segíteni, hívom a mentőket, és mellette maradok, amíg megérkezik a segítség. Ellenben ha rászóltam, megráztam, de semmi reakció nincs, akkor minden bizonnyal mély kómában van, vagy le van állva a szíve. Úgy tudom megállapítani, hogy le van-e állva a szíve vagy sem, hogy megnézem, lélegzik-e. Ha leáll a légzés, másodperceken belül leáll a szív, ha leáll a szív, másodperceken belül leáll a légzés. Még az orvosok számára is könnyebb a légzést keresni, mint a pulzust. 

Ehhez az első lépés az, hogy mindig fel kell tárni a légutakat: a fejet és az állkapcsot megemelem, finoman hátranyomom, és kinyitom a száját. Kiegyenesítem a légutakat, az arcommal közelítek a szájához, és figyelem, érzem-e az arcomon, hallom-e a lélegzetét. Ugyanakkor figyelem a mellkasát, hogy emelkedik-e vagy sem. Tehát tulajdonképpen három érzékemmel próbálom kideríteni, hogy lélegzik-e. Teszem ezt tíz másodpercig, nem több ideig. Ha a beteg nem reagált, de lélegzik, akkor több mint valószínű, hogy mély kómában van, de nincs leállva a szíve. Epilepsziás krízis után, időseknél agyvérzés esetén, cukorbetegeknél, ha leesik a vércukorszintjük, előfordulhat, hogy mély kómába esnek. 

Ez esetben nem kell elkezdeni a újraélesztési manővereket, viszont oldalt kell fektetni az illetőt, hogy ha véletlenül hányik, ne fulladjon meg: felemelni az egyik karját, a másikat betenni a feje alá és így oldalra fordítani. 

Ha viszont nem lélegzik az előttünk fekvő egyén, azt jelenti, hogy megállt a szíve. Ez esetben két fontos teendő van: a lehető leggyorsabban segítséget kell hívni, a 112 segélyhívó számon válaszoló diszpécsernek el kell mondani, hogy az egyén nem lélegzik. Ez kulcsszó, amiből tudni fogják, hogy nagyon gyorsan intenzív terápiás mentőre van szükség. Dr. Turucz Emília megjegyezte, nem kell felháborodni amiatt, hogy a diszpécser kérdezősködik, kéri a telefonáló adatait, ezzel nem veszítenek drága perceket, ugyanis ők ezzel párhuzamosan már küldik a mentőt. Ha nem vagyunk biztosak, hogy mit kell tennünk a mentő érkezéséig, a diszpécser ebben is segíteni fog – jegyezte meg a sürgősségi szakorvos. 

Amíg a szakember személyében a segítség a helyszínre ér, fontos, hogy a szív funkcióját átvegyük azáltal, hogy külső mellkaskompressziót, szívmasszázst végzünk, így biztosítva egy minimális keringést, minimális oxigénhez juttatva az agyat, ami nagyon fontos, hiszen ellenkező esetben hat percen belül elhal. 

A legfontosabb tudnivaló, hogy 30 mellkasi nyomást követően kétszer fújunk be levegőt az eszméletlen állapotban található beteg szájába, és ezt addig próbáljuk csinálni, amíg megérkezik a szakképzett segítség.

Ha felnőtt a bajbajutott, akkor a tenyerem csontos részét ráteszem a mellkas közepére, a szegycsontra, a másik kezem rá, a páciens fölé hajolok, és próbálom minél erőteljesebben nyomni, 4-5 cm-t összenyomni a mellkast. Ahhoz, hogy értelme legyen a lélegeztetésnek, a levegőbefújásnak, fontos, hogy kiegyenesítsem a légutakat, kinyitom a száját, az orrát becsippentem, veszek egy mély lélegzetet, és befújok. 

A szakorvos hozzátette, ha tegyük fel egy hajléktalan szorul újraélesztésre, aki koszos, szagos, nem muszáj lélegeztetni, elegendő a mellkasi nyomás, mert ezáltal is megduplázhatom a túlélési esélyét. Újraélesztésnél lehet zsebkendőt vagy kis zacskót használni, aminek kilyukasztjuk a közepét, így nem érintkezünk az illető szekréciójával. Oda kell figyelni, hogy ha például érezzük, hogy valamilyen bűzös kémiai anyag van az illető körül, vagy látszik, hogy sérülései vannak a szája körül, akkor nem lélegeztetünk, nehogy sérüljünk. 

Az újraélesztéssel akkor állunk le, ha érezzük, hogy már nagyon nem bírjuk, vagy amikor megjött a mentő, illetve ha a beteg elkezd köhögni, mozogni, rendes légzésszámmal szuszogni. Ha csupán egyet-egyet pislog, vagy elvétve szuszog, ne álljunk le, nem jelenti azt, hogy helyrejött, hanem, hogy jól tesszük a dolgunkat. Ha megállunk, egy-két percen belül újra leáll a légzése. 

Dr. Turucz Emília rámutatott, a felnőtteknél a szívmegállás leggyakoribb oka valamilyen szívprobléma, valamiféle ritmuszavar. A gyerekeknél viszont az esetek nagy részében a légzés leállása miatt áll le a szív, és azért lesz szükség újraélesztésre. Ha a páciens gyerek, akkor tizenötöt nyomok a mellkasára, kettőt fújok, azaz gyakrabban adok neki oxigént, mert nagyobb szüksége van rá, ugyanis természetes állapotban is gyorsabban lélegeznek, mint a felnőttek. De az sem gond, ha valaki a harminc mellkasi nyomás, két levegőbefújás módszert alkalmazza gyerekeknél is. 

Mint mondta, gyakran, ha a gyereknek adok öt levegőbefújást, már ettől helyrejön. Ha mégsem kezdett el szuszogni, akkor következik a 15 szívmasszázs – 2 lélegeztetés módszer. Egy másik különbség, annak függvényében, hogy felnőtt-e vagy gyerek a beteg, hogy a felnőtt esetében két kezemmel, teljes erőmmel ránehezedek, és nyomom a mellkasát. Gyereknél, ha kevesebb mint 45 kiló a testsúlya, csak egy kézzel végzem az újraélesztést, hogy ne legyen túl nagy az erő, amivel nyomom a mellkasát. Egy év alatti babáknál a mellkast két ujjal nyomom, a lélegeztetés pedig ugyanúgy zajlik. A szakorvos figyelmeztetett, ne tartsunk attól, hogy összetörjük a csontokat, előfordulhat, hogy tegyük fel, a kilencvenéves betegnek eltörjük néhány bordáját, de a fontosabb az, hogy keringést biztosítsunk, és életben maradjon, a borda majd meggyógyul. Nem kell félni, az újraélesztéssel rosszat nem tudunk tenni – hangsúlyozta a szakember.

Elsősorban időseknél, gyerekeknél elég gyakori, hogy félrenyelnek, vagy idegen test kerül a légutakba, és fulladozni kezdenek. Hogy ezen esetekben mi a teendő, arra is kitért előadása során dr. Turucz Emília. 

– Amíg a gyerek vagy a felnőtt magánál van, és erőteljesen köhög, nem teszünk semmit, mert amúgy is nagyon agitált, erős halálfélelme van, és emiatt még több oxigént fogyaszt. Ezért próbáljuk nyugtatni, bátorítani, hogy köhögjön erőből, próbálja kiköhögni az idegen testet a légutakból. Abban a pillanatban lépünk közbe, amikor látjuk, hogy a köhögése már nem erőteljes, már erőtlen, kezd kékülni, de még magánál van. Ekkor van helye a következő módszernek: ötször megütöm a hátát, majd ötször megnyomom a hasát, és megpróbálom kilökni az idegen testet a légutaiból. Előrehajtom az illetőt, és a kezemmel erőteljesen a két lapocka közé ütök, ha nem jött ki, öt nyomás az öklömmel a gyomorszájba. A rekeszizmot megütöm, és ezáltal egy pozitív nyomást fogok létrehozni a mellkasban, és ez próbálja majd kilökni az idegen testet. Addig csinálom, amíg kiköpi, vagy magánkívüli állapotba kerül, és akkor elkezdem az újraélesztést. Amikor még magánál van, és még köhög, már akkor hívom a mentőt, ha időközben kiköpi, szólok, hogy már nem aktuális a riasztás, de inkább időben érkezzen a segítség – hangzott a jó tanács. 

Lázgörcs, a szülők rémálma

A sürgősségi szakorvos az édesanyák kérésére a szülők „rémálmáról”, a lázgörcsről is szólt; mint mondta, ha a láz 39 fok fölé szökik, és a gyereknek valamelyik végtagja furcsán rángatózik, akkor feltételezhetjük, hogy görcs áll fenn. Tipikus lázgörcs esetén nincs eszméleténél a gyerek, nyitva van a szeme, de nem reagál, és rángatózik. Amíg a görcs tart, nemigen van mit tenni a szülőnek, arra kell vigyázni, hogy rángatózás közben ne üsse meg magát, ne sérüljön a gyerek, így ajánlott, hogy ne legyen a földön, hanem lehetőleg ágyra, egy puha paplanra kell helyezni. 

– A lázat minél előbb csillapítani kell, de nem akkor, amikor rángatózik, és legfennebb kúppal vagy hideg vizes borogatással; a szájába semmit ne tegyünk, mert megfulladhat. Egy tipikus lázgörcs nem tart tovább egy percnél, ha tovább tart, az már egy komolyabb komplikáció – mutatott rá a szakorvos, aki szerint a lázgörcs után általában mélyen elalszik a gyerek, és ajánlott oldalt fektetni, nehogy hányjon. Mint mondta, gyakran a második, harmadik lázgörcsnél már nem riasztják a mentőt a szülők, mégis ajánlott bemenni a kórházba, hogy lássa szakember, és megbizonyosodhassanak róla, hogy valóban csak egy egyszerű lázgörcsről volt szó.