Ha menni kell a „bölcsibe”

Minden anyukának összeszorul a szíve, amikor bölcsődébe kell adnia csemetéjét, amikor becsukódik az ajtó, és ottmarad a síró kisgyerek. Mennyire fogja megviselni a kicsit? Úgy érzi majd, hogy elhagyta az anyukája? – ehhez hasonló kérdések vetődnek fel az édesanyák gondolataiban, és persze erős lelkiismeret-furdalás gyötri őket. A szeptemberi tanévkezdés előtt dr. Ferencz Emőkével, a marosvásárhelyi bölcsődék igazgatójával beszélgettünk az anyukák számára hasznos tudnivalókról. A Munka utcai 5-ös számú bölcsődében családias a hangulat, az ajtók mögül énekhang és vidám gyerekzsivaj szűrődött ki. Amikor betoppantunk, az egyik teremben szülinapot ünnepeltek, önfeledten táncoltak az apróságok, a szomszédban körbe állva énekeltek, a legkisebbek pedig színes kockákkal játszottak. A szomorúságnak, sírásnak, anya utáni vágyakozásnak nyoma sincs. Talán az anyukákat jobban megviseli az elválás…

 

– Hogyan zajlik a gyerekek beíratása?

– Amikor az anyuka eldönti, hogy vissza szeretne menni dolgozni, bejön és megbeszéljük, mikortól szeretné beíratni a gyerekét. Fontos tudni, hogy 2012 óta, a bölcsődékre vonatkozó kormányrendelet értelmében, a tanév szeptember 15-én kezdődik, akárcsak az óvodánál és az iskolánál. Bármikor hozhatják a gyereket, de a beiratkozást a tanév kezdete előtt kell megejteni. Június folyamán zajlik a beiratkozás, július–augusztusban a szülők behozzák a szükséges iratokat, szeptember elején kifüggesztjük a névsort. Tegyük fel, ha a kismama jövő februárban szeretne visszamenni dolgozni, idén júniusban be kellett írassa a gyereket. Abban az esetben, ha helyek üresednek meg, év közben is elfogadjuk a beiratkozókat. Az iratcsomók elemzésekor figyelembe vesszük az időpontot, amikortól az anyukának szüksége van a gyerekfelügyeletre, és természetesen előnye van annak, aki szeptembertől menne vissza dolgozni, ahhoz képest, aki februártól állna újra munkába. 

– Külföldön az első időszakban az anyuka ott maradhat a gyerekkel. Nálunk hogyan történik a beszoktatás?

– Törvény szerint a szülők tizenöt napig jöhetnének a gyerekkel. Még ez előtt a kormányrendelet előtt úgy képzeltük el, hogy ez a fokozatos beszoktatás nagyon fontos a gyereknek. Az 5-ös bölcsődénél megpróbáltuk régebb, akkor nem volt ilyen sok gyerek, így külön terem állt a rendelkezésünkre, de azt tapasztaltuk, hogy a gyerekeknek pontosan olyan nehéz az elválás, amikor végül magukra maradnak. Erre a célra minden bölcsődében külön helyiségre lenne szükség, ami jelenleg nincs, mivel túljelentkezés van. A másik, hogy nem volt igény erre, az anyukák azt mondták, egy nap úgyis itt kell maradjon a gyerek. A fokozatos beszoktatás jelenleg úgy zajlik, hogy az első napokban legtöbb két órát marad a gyerek, és ha gond van, azonnal hívjuk a szülőket, esetleg megkérjük, maradjanak a környéken. Annyi időt hagyunk, amennyire a gyereknek szüksége van. Ha három nap után megszokja, akkor fokozatosan délig hagyjuk. Ha látjuk, hogy jól étkezik, jól érzi magát, tovább hosszabbítjuk a programot. A fokozatos beszoktatás tehát szülők nélkül történik, mivel nem tudjuk az anyukát bevinni a csoportba, ahol a tevékenység zajlik, ugyanis a többi gyereket hátrányosan érintené, felmerülne bennük, hogy az ő anyukájuk miért nincs ott. 

– Van egy alsó korhatár a gyerekek felvételénél?

– Van hat hónapos gyerekünk is, hét-nyolc hónapos is. Amint elkezdődik a hozzátáplálási időszak, már tudjuk fogadni a gyerekeket. A szülőkkel leülünk, és megbeszélünk minden részletet a gyerek fejlődésével, a táplálkozásával kapcsolatosan. 

– Van-e különbség a beilleszkedés terén a féléves és kétéves között? 

– Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy minél kisebb a gyerek, annál könnyebben illeszkedik be a környezetbe. Az elválás is sokkal egyszerűbb, hamarabb megismerjük egymást, úgymond velünk nő fel, nem éli meg traumaként az elválást, valójában nem is érti pontosan, hogy itt most történt valami. Volt olyan kétéves is, aki könnyen beilleszkedett, de ha összességében nézzük az eddigi tapasztalatokat, az lenne a következtetés, hogy a kétéves sokkal nehezebben illeszkedik be. Már tudatosul benne, hogy anya elmegy, hogy nem az otthoni környezetében van. És az óvónők visszajelzései alapján elmondhatom, hogy később majd más közösségekbe is könnyebben beilleszkednek azok, akik bölcsődébe jártak. Nem óvodában szembesülnek először egy idegen közösséggel, már tudják, hogy más gyerekekkel kell kommunikálni, megosztani a játékokat. Szép baráti kapcsolatok alakulnak ki, már egyévesen keresik egymás társaságát, és sok esetben bölcsőde után is tartanak a barátságok. 

– Említetted a túljelentkezést. Városszerte hány bölcsőde van, és hány gyereket tudtok fogadni?

– Városszerte hat bölcsőde van, az Egyesülés negyedben, az orvosi egyetemmel szemben, a Kövesdombon, Meggyesfalván és a Tudor negyedben kettő: a Munka, valamint a Tisztás utcában. Összesen 330 hely van a hat bölcsődében, az elmúlt évben több mint négyszáz gyerekünk volt. De fontos hozzátenni, hogy sok szülő beíratja a gyereket, de ha az nem bírja, tegyük fel egészségi okokból, vagy téli időszakban nem akarják hozni, elviszik nagymamához vagy falura, ezek a helyek megürülnek. Több gyereket is tudunk fogadni, mert nem minden gyerek jár egész évben. Nem utasítottunk el szülőket, az fordult elő, hogy meg kellett várni azt a pillanatot, amikor ürült hely, vagy arra is volt példa, hogy délig fogadtuk a gyereket. Körzet szerint lehet iratkozni, de olyan helyzet is volt, hogy egyik bölcsődébe szerette volna az édesanya beíratni a gyereket, ám ott nem volt hely, így befogadtuk egy másikba, és amikor lehetőség volt, áthelyeztük. 

– Mi a napi program a bölcsődében?

– Reggel fél hattól du. hat óráig működnek a vásárhelyi bölcsődék, de ha igény van rá, meg tudjuk hosszabbítani 7-ig. A szülők igényei alapján alakult így a program, hiszen vannak, akik reggel hatra járnak dolgozni. Reggel 8-tól kezdődik a tulajdonképpeni program. Először reggel egészségügyi szűrésre kerül sor, fontos, hogy a gyereket ne betegen hozza a szülő, mert állapota súlyosbodhat, másrészt meg, gyerekközösségről lévén szó, veszélyes lehet. Nyolckor reggeliznek, azután kezdődik a program, az adott korosztálynak megfelelően. Van kiscsoport, középső és nagycsoport, a hat hónapos nincsen együtt a kétévessel. A kisgyerekeknél játékos foglalkozások vannak, a nagyobbakkal már tanítási program is, énekeket, mondókákat, verseket, számokat tanulnak, rajzolnak, festenek, az udvaron tornagyakorlatokat végeznek, labdáznak. Ebben a korban más igényeik vannak, mint az óvodában, van két és fél évesünk, aki tíz percnél többet nem képes odafigyelni a tanítási programra, ezért a fejlettségi szintjüknek megfelelően, rugalmasan próbáljuk megközelíteni őket. A hat bölcsődében 70-80 fős személyzet foglalkozik a kicsikkel, minden csoportban van csecsemőgondozó, asszisztens és kisegítő személyzet. 

Közösen étkeznek, reggeliznek, tízóraira gyümölcsöt kapnak, délben ebédelnek, levest, második fogást, majd délután uzsonnáznak. A gyerek étrendjét az egészségügyi normatíváknak megfelelően alakítjuk ki, mindig egy hétre előre összeállítjuk a fehérje-, zsír-, szénhidrát-, és kalóriaszükségletnek megfelelő étrendet. Minden bölcsődénél van saját konyha, mindennap frissen készül az étel. Nagyon figyelnek egymásra, sok esetben a gyerek otthon nem eszi meg a levest, de itt jóízűen elfogyasztja. Látja, hogy a társai fogják a kanalat, és esznek, és ez őt is ösztönzi, hogy egyedül próbálja. 

– Mennyibe kerül a gyerek napi ellátása?

– A szülők által fizetendő hozzájárulást minden évben tanácsi határozat szabja meg. Az összeg a szülő jövedelmétől függ. A következő tanévre szóló határozat szerint, ha a szülő bruttó jövedelme meghaladja a havi 700 lejt, 6 lejbe kerül a napi ellátás, ha a családban két vagy több gyerek van, ez az összeg 3 lejre csökken. Amennyiben a jövedelem 225-699 lej között van, 3 lej a napi hozzájárulás, két- vagy többgyerekes családok pedig 1,5 lejt fizetnek. 

– Meg lehet határozni, hogy mikor bölcsődeérett egy gyermek? 

– Valójában ezt gyermeke válogatja, pontos választ nem tudnék adni. Volt olyan gyerek, aki nyolc hónapos korában kiválóan beilleszkedett, nagyon jól érezte magát, de akadt olyan kétéves, aki nem tudta elfogadni, hogy otthonról elhozták. Ha egymás mellett van öt kétéves gyerek, mindenikük teljesen másképp éli meg az elválást, bár ugyanaz a korosztály. 

– Mit ajánlasz az édesanyáknak, hogy úgymond megkönnyítsék az elválást, a beszoktatást? 

– Sok kismama nincs felkészülve az elválásra, és ha az anya így érez, a gyerek sem lesz soha készen erre. Ez az első elválás a szülőtől egy rendkívül szoros kapcsolat után, ezért közösen kell megtaláljuk azt a pillanatot, amikor a gyerek erre készen áll. 

Az édesanya is fel kell készüljön arra, hogy a gyerekét itt hagyja, arra, hogy ha elmegy dolgozni, ott nyugodtan végezze a dolgát, azzal a tudattal, hogy a gyereke biztonságban van. Ha nehéz is, érdemes kitartani, mert előfordul, hogy hónapokig tart a beszoktatás. Volt olyan gyerek, aki három nap alatt megszokta a bölcsődét, elfogadott minket, de akadt olyan is, akinél egy-két hónapba telt. A szülő bízhat abban, hogy mi mindent elmondunk neki, ha aznap kedvetlen volt a gyerek, ha sírt, ha nem akarta elfogadni az ételt.