Korábbi elődeitől Sorin Cîmpeanu volt tanügyminiszter sem akart lemaradni, és mint ismeretes, a vezetése alatt kidolgozott legújabb közoktatási törvénytervezettel búcsúzott. A valahányadikkal, hiszen számontartani is nehéz a rendszerváltás utáni miniszterek nevét és újabbnál újabb törvényeik sorát.
A plágiummal megvádolt leköszönő tárcavezető azt ígérte, hogy széles körű közvitára biztosít lehetőséget, hiszen ismert és nagyra becsült romániai csúcsértelmiségiek egy csoportja megjelenése után azonnal megtámadta a jogszabálytervezetet. A közvélemény pedig elsősorban azt kifogásolja, hogy az elit középiskoláknak biztosít lehetőséget, hogy felvételi vizsgával vegyék fel a diákokat. A miniszter bevallása szerint a tervezetre számos indítvány, hozzászólás érkezett, amelyeket ígérete ellenére nem adott át az utódjának. Így a miniszter asszony, aki az államfő Képzett Románia programjának a kidolgozásában vett részt, már nem is akar tudni a közvitáról. Annyit változtatott ugyan az eredeti tervezeten, hogy minden középiskola szervezhet felvételi vizsgát, de még nem lehet tudni, hogy a képességvizsga előtt vagy után. Módosította azt is, hogy testnevelésből, rajzból és zenéből nem minősítés lesz, hanem ötödik osztálytól jegyet kapnak a diákok, visszaállítva az említett területen dolgozó tanárok tekintélyét. Az ígért közvita helyett a kormányzó pártok vezetőiből és az általuk kijelölt szakértőkből álló bizottságok véleményét egyeztetve döntik el a tervezet sorsát. Ennek eredményét február 15-ig kell elfogadnia a kormánynak, és március 15-ig kell megszavaznia a parlamentnek.
Kérdés, hogy a szakértők véleménye alapján milyen további módosításokat eszközölnek a törvénytervezeten, amely az oktatásügyet felforgató változtatásokat tartalmaz. Eltörölte az iskolai év többször módosított felosztását, és az értékelésben a cikluszáró írásbeli tesztvizsgákra tette át a hangsúlyt. Ahogy egyébként az egyetemek esetében is történt. Csakhogy egy olyan országban, ahol a diákok nem kis hányada nincsen birtokában az értő olvasásnak, a vizsgán nemhogy a kérdésekre válaszolni, de megérteni sem képes a számára ismeretlen szövegeket, amelyekkel dolgoznia kell. Az érettségi vizsgán maradtak ugyan a szóbeli „vizsgák”, de a kapott (többnyire átment) minősítésnem befolyásolja a jegyátlagot. A képességvizsgán a diákoknak idéntől viszont nem számítják be a cikluszáró vizsga eredményébe az V-VIII. osztályban elért jegyátlagot, ami korántsem lesz ösztönző a folyamatos és rendszeres tanulásra.
A szóbeliség pedig mindjobban kimegy divatból, az osztály számára tanulságos tanórai felelést felváltja az írásbeli teszt. Ezáltal állítólag megvalósul a pártatlan értékelés, a fiatalok viszont egyre jobban eltávolodnak attól, hogy értelmes, helyes, kerek mondatokban tudjanak számot adni ismereteikről. Pedig alkalomadtán mennyire fontos érvelni, szabatosan, tisztán beszélni, megmagyarázni a szándékunkat. Nagyobb gondot kellene fordítani a szóbeliségre, ami egyre jobban csorbul a mobiltelefonok világában. Bár kezdetben úgy tűnt, hogy a maroktelefon mindennapi szövetségesünk, fokozatosan kiderül az ellenkezője is.
Ki nem látott már egymás mellett haladó, vagy buszon, vonaton, padon egymás mellett ülő fiatalokat, barátokat vagy szerelmes párokat, akik beszéd helyett mobiltelefonon üzengettek egymásnak? De nemcsak ők, a lecsupaszított, elemi hibákkal tarkított nyelven küldött üzenetek az átlaglakosság körében is átveszik a beszéd szerepét.
Ha így haladunk, akkor eljöhet az idő, hogy a jelenléti oktatás keretében a diák is mobiltelefonon válaszol majd a tanárnak. Egy rajzfilmben láttam, ahogy a szerelmes pár búcsúzáskor egymás felé cuppantott, és közben összeérintette a két mobiltelefont. El kell ismernünk, hogy steril ügy, hisz egy csók alatt sok millió baktérium cserél gazdát. Járványterhes időkben különösen.
