2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Izgalommal teli várakozás után június 12-én este végleges eredményt hirdettek az idei érettségi vizsgán. Az óvások után országszerte 63,78-ról 69 százalékra, megyénkben 60,73-ról 62,39-re nőtt a sikeresen érettségizők aránya. Országos viszonylatban egy híján 48.000-en kifogásolták egy vagy több tantárgyból az elért eredményt. Megyénkben 1.379 óvást nyújtottak be, közülük 731-en jártak sikerrel, 95 érettségizőnek nem változott, 552-nek kisebb lett a kifogásolt jegye. Voltak látványos meglepetések, román nyelvből például a 3,95-ről 7,9-re (!), a 8,25-ről 9,20-ra, a 8,30-ról 9,30-ra javult egyeseknek az eredménye. Remélhetőleg olyan esetekben, ahol egy vagy több jegy volt a különbség, a javító tanárok megkapják a méltó „elismerést”, mert ekkora tévedést nem tudni, milyen szakma esetében néznének el, a bukást átélő diák lelkiállapotáról nem is beszélve. 

Ha az augusztusi pótvizsgán nem jár sikerrel, megyénkben 1.410 frissen végzett fiatal marad a pálya szélén, míg a 62,39 százalékuk dúskálhat az egyetemi helyekben. A különleges tehetséget, adottságokat igénylő, valamint az orvosi egyetemek, egyes mérnöki szakok stb. kivételével felsőoktatási intézmények egész sora egy szándéklevél és az érettségi általános alapján veszi fel a hallgatókat. A megszokott és ismert szakok mellett új képzési lehetőségek garmadáját kínálják, csak legyen, aki az érettségi által megtizedelt diákok közül betöltse azokat. 

Hogy jó-e, rossz-e a mai helyzet, amikor az érettségi vált sok egyetemen „mindenhatóvá”? Ha visszagondolunk a rendszerváltozás előtti időkre, kiderül, minden korszaknak voltak sajátos nehézségei. Az ötvenes, hatvanas években a származásuk miatt kerültek hátrányba sokan, és nem tanulhattak vagy csak évek múltán nyertek felvételt az elképzelt szakra. A hatvanas évektől a túlbonyolított felvételi vizsgák nehezítették meg a főiskolára, egyetemre készülő diákok életét. Az érettségit megelőzően, de a vizsga után sem lehetett lazítani, hiszen két-három tantárgyból kellett a felvételi vizsgára készülni, és a kisszámú egyetemi helyre nagy volt a versengés. Különleges kegyelmi pillanatnak számított, amikor az egy helyre öten, sőt tízen felvételizők közül a bejutottak névsorában látta meg nevét a diák. Attól kezdve sínen érezhette magát, és szó sem volt arról, hogy ne kapjon állást, csakhogy nem ott, azon a vidéken, ahol szerette volna, az erdélyi végzősöket ugyanis jobbára a Kárpátokon túlra „száműzték”, onnan pedig olyan nehéz volt mozdulni, hogy sokan az országból való távozást találták az egyetlen megoldásnak. Manapság a sok egyetemet végzettnek nehéz munkahelyet találni, s ha akad is valami csábító, hamar kiderül, hogy minimálbérrel fizetnek, ami nem elég például az idegen városban, településen való megélhetéshez. Ezért a fiatalok egy része, akik nem számíthatnak szülői segítségre, a jobb megélhetés délibábját kergetve szintén a határokon túl képzeli el a Kánaánt.


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató