Hanuka ünnepéről
A nyolcnapos hanuka vagy hanukka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, amelyen a hívők a jeruzsálemi Templom újbóli felszentelésére emlékeznek. Az örömünnep, a vallási és a fizikai szabadság, valamint a fény ünnepe a zsidó naptár szerint kiszlév hó 25-től tévét hó 2-ig tart, ez idén a Gergely-naptár szerint december 21. és 29. közé esik. Az első gyertyagyújtás december 20-án este lesz.
A nyolcnapos hanuka vagy hanukka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, amelyen a hívők a jeruzsálemi Templom újbóli felszentelésére emlékeznek. Az örömünnep, a vallási és a fizikai szabadság, valamint a fény ünnepe a zsidó naptár szerint kiszlév hó 25-től tévét hó 2-ig tart, ez idén a Gergely-naptár szerint december 21. és 29. közé esik. Az első gyertyagyújtás december 20-án este lesz.
A szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész i.e. 168-ban kiszlév hó 25-én vette be Jeruzsálemet, és a hagyomány szerint három évvel később, i.e. 165-ben ugyanezen a napon foglalta vissza a várost a Júdás Makkabeus vezette zsidó sereg. Amikor a megszentségtelenített Szentélyben meg akarták gyújtani az örökmécsest, csak egy kis korsónyi tiszta, megszentelt olajat találtak. Jóllehet ez alig egy napra lett volna elég, csodás módon mégis nyolc napig égett, amikorra elkészült a tiszta, megszentelt olaj és a Templomot újra felavathatták (erre utal az ünnep felavatás jelentésű elnevezése).
Az ünnepre (amelyet már Jeruzsálem felszabadítása után egy évvel megültek) mécses- vagy gyertyagyújtással emlékeznek. Kiszlév hó 24-én este egy lángot gyújtanak meg a nyolcágú gyertyatartón, a hanukián, majd minden este eggyel többet, mert a Talmud szerint „a szentség dolgában csak növekedni lehet”. (A gyújtólángot vagy szolgagyertyát – sameszt – a gyújtás után a hanukia kilencedik ágára teszik.) Az új gyertyát mindig balról teszik hozzá a többihez, és balról jobbra haladnak a gyújtással. A gyertyatartó a zsinagógában – miként a Szentélyben – a déli oldalon áll, keletről nyugatra fordítva. Otthon az ablak közelébe helyezik, hogy fénye kifelé is világítson, és hirdesse hanuka csodáját. A láng meggyújtásakor első alkalommal három, a többi napon két imát mondanak. A gyertyáknak legalább fél órát kell égniük, és nem szabad őket világításra használni.
Hanuka az öröm ünnepe, ilyenkor sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad. A család tagjai megajándékozzák egymást, játékkal, beszélgetéssel töltik együtt az estéket. A legkedveltebb játék a trendedli elnevezésű pörgettyű, amelynek négy oldalán négy héber betű áll. Bár a betűknek eredetileg az ünneppel kapcsolatos jelentésük volt, ma már átértelmezték őket, és a játék szabályait is jelentik: a játékosok pénzben vagy dióban, mogyoróban játszanak. Szokás ilyenkor a gyerekeknek pénzt – hanukageltet – és ajándékokat is adni. Az asztalra fánk és latkesz kerül, emlékezésül az olaj csodájára. A latkesz úgy készül, hogy a nyers reszelt krumplit liszttel, borssal, sóval összekeverik és olajos tepsiben, sütőben kisütik.
