Hány van még hátra?
2022-07-18 14:34:06
- Kuszálik Péter
Ébredés után kitártam az ablakot, a játszótéren munkászubbonyos emberke javította az egyik padot. Tamás bátya is nyugger, abban különbözik tőlem, hogy ő még reménykedik az emberek nevelhetőségében, és abban, hogy kitartó, türelmes munkával rendet lehet csinálni ebben a rossz útra tévedt városban. A padlécek kapupántcsavarjait megritkító tolvajt szidta: „Gyűjtögetés helyett miért nem barkácsol magának kistestvért az ilyen tetű…”
Hagytam, hadd zsummogjon, visszatértem a magam dolgaihoz. Elsétáltam a várhoz, hadd lám, milyen nyomai maradtak az Awake fesztiválnak. Július 10-én éjjel zárult a buli, s másnap – kevéssel a déli harangszó előtt – már csend, rend és tisztaság volt a vár falain belül. Ez egy kisebb közösséget megmozgató buli volt (nem akkora, mint a Vibe), de az, hogy a dübögés nem hallatszott el a Novi 7. negyedig, még nem jelenti azt, hogy minden rendben van.
Az Awake-et a városháza és a megyeháza ajándékozta a város fiataljainak, merő hatalmi érdekből: a Hivatal így próbálja megszerettetni magát a tinédzserekkel (a „célközönséggel”, ahogy a fesztiválszervezők szótárában áll). A gazdagodás ezúttal kimaradt a motivációk sorából, ugyanis a fesztivál ingyenes volt. A buli három estén át tartott, a célközönség szerette, a környékbeliek már kevésbé (vagy egyáltalán). Erről a Vár sétány egyik lakójával beszélgettem, akinek évek óta megkeserítik a víkendjeit az efféle zenés mulatságok: „Még a téli korcsolyázást sem tudták zenebona nélkül megoldani… A vásárok másféle traumákkal járnak, az égett olaj szaga néha vastag rétegben terül a környékre; a bódék telepítése és bontása sem csöndes munka, az iddogáló és szemetelő közönség által okozott kellemetlenséget már nem is említem. A majdnem minden víkendre kijutó zajongás, lárma, zsúfoltság és közlekedési bonyodalmak nem képezhetik panasz tárgyát, mert az ifjak szórakozása – közérdek. Ezek után csak azt kérdezem a polgármester úrtól: ilyen körülmények között miért vetnek ki megnövelt ingatlanadót a Vár sétány lakóira? Ha a lárma és zsúfoltság helyett csend és nyugalom lenne, akkor szívesebben adnánk a ’luxusjárulékot’, de így csak a keserűséggel maradunk. Akik engedélyezik és szervezik ezeket a banzájokat, azok nem ismerik a keresztény etika és etikett egyik alaptételét, Krisztus urunk mondását: »Úgy bánjatok az emberekkel, ahogy akarjátok, hogy veletek is bánjanak.« [Lk 6,31]” – A csendhez való alkotmányos jogunk rögtön ezután következik…
Remélem, hogy a város- és megyeházán is elolvassák, amit írok, s talán megfontolás tárgyává teszik a költségvetés jövőbeni újragondolását. Nem csupán a spórlásról beszélek (épp a július 13-i Népújság címlapján olvashattuk: „Közel 820 ezer lejjel lesz több a megye kiadása”, mert az ilyen-olyan válságok miatt a néprajzi múzeum felújítása ennyivel többe kerül majd), hanem a járulékos kellemetlenségekről is. Példának okáért azt szeretném megtudni, hogy – csupán az idén, az eddigi fesztiválok és bulik idején/nyomán – hány emberkét kellett sürgősségi ellátásban részesíteni (alkoholos vagy narkós kóma), hány és milyen súlyú, típusú kihágást jegyeztek föl a rendvédelmi szervek? (Bár, ha jól meggondolom, még fesztivál sem kell ahhoz – csupán egy fékevesztett érettségi bankett –, hogy egy-két kótyagos gyermek a Turbina-árok vizében fejezze be az életét.)
Kérdezem ezt azért, mert a Balaton partján mostanság tartott gigafesztivál nyomán a tó vizében a kábítószerek olyan magas koncentrációját mutatták ki, amely már aggodalommal töltötte el a közegészségügyi felelősöket.
Egyúttal azt is megkérdem az „illetékes elvtárstól”: hány és milyen fesztiválra számítsunk még az idén nyáron és ősszel?
Végezetül azt ajánlom városunk lakóinak: nézzék meg a Duna tévében a Szent István-ünnepi tűzijátékot, mert előfordulhat, hogy az itthoni szilveszteri röppentyűzés elmarad.
