Harc a Hradzsinért
Kilencen indulnak a hétvégi cseh államfőválasztáson. A voksolás hagyományosan kétnapos. Pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig lehet választani.
Kilencen indulnak a hétvégi cseh államfőválasztáson. A voksolás hagyományosan kétnapos. Pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig lehet választani.
A cseh köztársasági elnököt ezúttal első ízben nem a parlament, hanem közvetlenül a lakosság fogja megválasztani. Miután az első körben a győzelemhez valamelyik jelöltnek meg kell szereznie a leadott voksok több mint ötven százalékát, nem valószínű, hogy már most ismertté válna az új cseh köztársasági elnök személye. Szinte biztosra vehető, hogy szükség lesz a második fordulóra is, amelyre két hét múlva, január 25-én és 26-án kerül sor. A második körbe az első forduló két legsikeresebb jelöltje jut, s végül az nyer, aki megszerzi a szavazatok egyszerű többségét.
Helyi megfigyelők és a sajtó szerint Jan Fischer és Milos Zeman jut be a választások második, döntő fordulójába.
Két évtizedes társadalmi-politikai vita és négy sikertelen kísérlet után tavaly februárban döntött úgy a cseh parlament, hogy módosítja az ország alkotmányát, s ezentúl nem a parlament két háza, hanem közvetlenül a lakosság választja meg a köztársasági elnököt.
Csehország ezzel az Európai Unió 27 tagállamának 20 köztársasága közül a tizenharmadik, amelyben közvetlen államfőválasztás van. Hét köztársaságban a parlamenté ez a jog, míg további hét tagállam monarchia.
Nagy viták voltak arról, hogy milyen legyen a közvetlenül megválasztott elnök jogköre. Ezek végül is lényegesen nem módosultak. Nyilvánvaló, hogy Csehország továbbra is parlamenti demokrácia marad, s nem lesz elnöki köztársaság, ahogy azt néhányan tudni vélték. Egyes körök az elnökválasztás kapcsán a szenátus jogosítványait is megerősítették volna, de ez végül nem került napirendre.
Az alkotmánymódosítás bővítette azon okok körét, amelyek miatt az elnök visszahívható. Amennyiben például az alkotmánybíróság arra a következtetésre jutna, hogy az elnök durván megsértette az alkotmányt, az elnököt megfoszthatják hivatalától. Az elnök elleni eljárást az alkotmánybíróságon a képviselőház és a szenátus is kezdeményezheti alkotmányos többséggel. Korábban ilyen jogköre csak a szenátusnak volt, s az államfő csak hazaárulásért volt felelősségre vonható.
Módosult az elnöki jogkör is. A kegyelmi kérvényekről az elnök korábban egyedül döntött, most döntését a kormányfőnek vagy az általa megbízott miniszternek is alá kell írnia.
Az államfő korábban életfogytig tartó mentességet élvezett a hivatali ideje alatt elkövetett esetleges bűncselekményekért, ez a jövőben kizárólag a mandátum idejére korlátozódik.
