Sokan még saját támogatói közül sem értik az amerikai elnök cselekedeteit. A közel egy éve folytatott vámháború nagyon megtépázta a nemzetközi kereskedelmet, és tőzsdék dőltek be. A hét végén az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága jogszerűtlennek ítélte Donald Trump tavalyi importvámnövelését. Az elnök pénteki sajtótájékoztatóján közölte, hogy alternatív lépeseket tesz a megszüntetett vámok pótlására. Első körben rendeletet írt alá egy 10 százalékos globális vámról, szombaton egy bejegyzésében már arról beszélt, hogy ezt 15 százalékra emelné. Természetesen teszi ezt a kampányban hangoztatott „America first” szlogen nevében. Paradox módon a megemelt importterhek közel 90 százalékát az amerikai vállalatok fizették meg, és részben, a költségáthárítás miatt a fogyasztók. Nem kis összegről van szó. Egyes becslések szerint háztartásonként ezer dollárnyi adóemeléssel ért fel a pluszvámok bevezetése. A pénzügyi szakemberek elemzése szerint több mint 175 milliárd dollárnyi vámbevétel folyt be illegálisan az államkasszába. Az még kérdéses, hogy milyen formában fogják ezt megtéríteni a károsult vállalatoknak, akik a kampányban ígért gazdasági fellendülésre alapozták számításaikat. De nem kell félni, Donald kiapadhatatlan az ötletekből, hogy megvalósítsa gazdasági és katonai világuralmi vágyait. A béketanácsi szereplésével egy időben rendkívül nagy katonai erőket, hadihajókat és harci repülőket mozgósított Irán megleckéztetésére. A Reuters hírügynökség által idézett magas rangú fehér házi tisztviselő szerint még a washingtoni adminisztráció sem támogatja egyöntetűen egy több hónapra elhúzódó, újabb közel-keleti háború elkezdését. Teherán megleckéztetése sokkal keményebb dió, mint a venezuelai diktátor eltávolítása volt. Ráadásul az USA-ban félidei törvényhozási választásokat tartanak az idén.
Az elnököt hatalomra juttató republikánusok az adók csökkentésével és az olcsóbb lakások építési programjával kampányolnak. A háború pedig pénzbe kerül. Nagyon sok pénzt vonhat el a szociális kiadásoktól. Trump a 2024-es elnökválasztási kampányában megígérte, hogy tartózkodni fog a költségvetést csapoló háborúskodásoktól. Eddig az ellenkezőjét cselekedte. Nem tanult elődei hibáiból. A csúfos vereséggel és felbecsülhetetlen emberáldozattal végződő vietnami háborúból vagy az afganisztáni fiaskóból. A közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak többsége nem támogatna egy iráni háborút, és még Trump is elismerte nemrég egy interjúban, hogy belpolitikai szempontból rizikós ez a közel-keleti „béketeremtő akció”. Ráadásul olyan ingatag indokkal, mint a máig bizonyítatlan iraki vegyifegyverek léte. Vagy akár a lezárhatatlan háború Ukrajna ellen, amelyet négy éve Putyin, a „vörös cár” népirtásra hivatkozva indított a szomszédunkban.
Béketeremtés harci drónok és visító rakéták ördögi zenéjére?!
