Harminc éve halt meg Szent-Györgyi Albert

Harminc esztendeje, 1986. október 22-én, 93 évesen hunyt el Szent-Györgyi Albert magyar orvos, biokémikus. Akiről tömören azt szokás mondani, hogy a C-vitamin felfedezője, az aszkorbinsav izolálója a szegedi paprikából. Azt már kevésbé tudja róla a közvélemény, hogy az izomműködés biokémiájának megértésében is nagyot alkotott. Ő a „kakukktojás” a magyar vagy ma-gyar származású Nobel-díjas tudósok között, mivel az elismerés odaítélésekor Szegeden élt és dolgozott. A városba hozta a nyugatias szellemet, itt végezte kísérleteit, az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. A többi – tucatnál több – Nobel-díjas társától eltérően még odahaza megkapta a kitüntetést. Igaz, a sors úgy hozta, hogy évekkel később, a második világháború után körvonalazódó szovjet világ beköszönte előtt ő is emigrált. Nem önszántából hagyta el Magyarországot, hanem politikai okokból. 

Magyarországon a legutóbbi felső-oktatási reform előtt, amikor az orvosképzés még nem a nagy általános tudományegyetemek keretében valósult meg, a valamikori négy orvosegyetem közül kettő nevesített volt. A budapestit az „anyák megmentőjéről”, Semmelweisról nevezték el, míg a szegedit Szent-Györgyi Albertről, aki éveken át itt tevékenykedett és kivételesen itteni munkálkodása idején érdemelte ki az orvosi és élettani Nobel-díjat. Tragikus sorsú névadó orvostársához képest ő már szerencsésebbnek bizonyult. Megélte a tisztes öregkort, és még életében megkapta az elismerést szülőhazájától. A megbecsülés csúcspontja volt, amikor Cyrus Vance amerikai külügyminiszter társaságában második hazájából hazahozta Budapestre a Szent Koronát. Anno Domini 1978-ban. De vajon hogyan alakult volna Szent-Györgyi Albert életpályája, ha Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nem intézkedik Cambridge-ből hazahívni a tehetségét éppen kibontakoztató fiatal tudóst? És mi lett volna, ha angolbarát ténykedése miatt nem rejtegetik a nyilasok elől a svéd nagykövetségen, majd titkos lakhelyen? És ameny- nyiben nem emigrál, a kommunisták milyen sorsot szántak volna neki? Megannyi megválaszolatlan kérdés. Tény viszont, hogy Szent-Györgyi Amerikában már nem volt olyan sikeres. A szabadság és az agyelszívás országában ugyanis éreztették vele: a C-vitamin felfedezését az őt plagizáló, de mégiscsak amerikai állampolgár Kingnek tulajdonítják. Magánélete is ellentmondásosan alakult.

És vajon ki kapta volna meg helyette a legmagasabb tudományos elismerést, ha az első világháborúban besorozott orvostanhallgató-katonaorvos Szent-Györgyi Albert számos társa sorsát követve nem éli túl a keleti front lövészárkait?