Az Azomureș már teljesítette az Európai Unió célját, hogy 2025-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának értékét 1990-hez viszonyítva 55%-kal csökkenteni kell. Azért, hogy a gyár megfeleljen az EU Green Deal (Zöldegyezmény) programjának, újabb 150 millió eurós beruházást tervez. A Marosvásárhelyen előállított műtrágyát leginkább a romániai mezőgazdaságban használják fel, ugyanakkor az Azomureș jelentős mennyiségű terméket exportál. Az Azomureș Románia fontos pillére, amely hat különböző ágazatot köt össze, s ha valamelyikük sérülékennyé válik, akkor ez mindegyikre kihat. Fontos, hogy Románia világos stratégiát alakítson ki a mezőgazdasági alapanyagok hozzáférhetőségéről.* Az utóbbi években az Azomureș befektetései meghaladták a 250 millió eurót.* A délkelet-európai földgázhálózat fejlesztése fontos lépés abban, hogy a termelőknek elérhető áron biztosítsák a földgázt. Interjú Harri Kiiskivel, az Azomureș Rt. vezérigazgatójával.
Riporter: Milyennek találja az Azomureș Rt. tevékenységét a vírusjárvány idején?
Harri Kiiski: Remek emberekkel dolgozunk. E nehéz – a gazdasági tevékenységre, az egészségünkre, a munkahelyünkre kiható – megpróbáltatásokkal teli évben folytathattuk a munkát a szükségállapot idején is. Kollégáink megértették, hogy fontos tevékenységet végeznek. Mi, felelős beosztásban levők megtettünk mindent azért, hogy egészséges körülmények között, biztonságban dolgozhassanak a koronavírus-járvány alatt. A marosvásárhelyi gyártelepen 2500-an dolgoznak, és eddig (az interjú készítéséig) mindössze nyolcan fertőződtek meg koronavírussal azok közül, akik folyamatosan munkában álltak vagy visszatértek a nyári szabadságról.
Románia déli, keleti és nyugati részeiben szárazság sújtotta a mezőgazdaságot, nehéz helyzetbe hozta a gazdákat akkor, amikor műtrágyázni kellett volna, s ez ránk is kihatott. Alkalmazkodtunk az új kihívásokhoz, és olyan megoldásokat kerestünk – mind a cégnek, mind a gazdáknak –, amelyekkel továbbra is hozzájárulhattunk a román mezőgazdaság fenntartásához. Az Azomureș által előállított műtrágya nagy részét a hazai mezőgazdaságban használják fel, ugyanakkor jelentős mennyiséget exportálunk.
Riporter: Melyek voltak a legnagyobb gondok? Miként érintette a gyárat a 114-es kormányrendelet?
Harri Kiiski: A 2018-ban kibocsátott 114-es kormányrendelet felborította a 2019-es terveinket, még most, 2020 októberében is érezzük drámai hatását. Tekintettel arra, hogy kétszer többet fizetünk a földgázért, mint más európai hasonló termelőegység, az Azomureș történetében először veszteségesen zártuk a gazdasági évet. Felelősséget vállalva az alkalmazottakért, 2019-ben folytattuk a tevékenységünket. Ugyanakkor működtetni kellett a gyártelep berendezéseit, hiszen a korszerű rendszert nem lehet egyik napról a másikra leállítani. Mindezek ellenére kiszolgálhattuk ügyfeleinket a tavaszi mezőgazdasági kampányban. Az eredmény: 96 millió lej veszteség 2019-ben. De ezáltal is bizonyítottuk, hogy a cégcsaládban milyen génekkel rendelkezünk. (Az Ameropa cégcsoport egy svájci család tulajdonában van.) Választhattunk aközött, hogy vállaljuk a veszteségeket, de megőrizzük az ügyfeleket és a beszállítókat, vagy hagyjuk összeomlani a román mezőgazdaságot, és kockáztatjuk az Azomureșnél a munkahelyeket és az üzemben a stabilitást. Felvállaltuk az anyagi áldozatot abban a reményben, hogy közösen utólag majd helyrehozzuk a dolgokat.
A földgáz árát illetően 2020 sem kezdődött jobban. A legfontosabb alapanyagunkat továbbra is drágán vásárolhattuk meg. Nyáron egy kicsit helyreállt a helyzet, viszont, mivel Románia elég nagy mezőgazdasági területét érintette a szárazság, nincsenek nagy elvárásaink így az év vége felé. A koronavírus-járvány előre nem volt látható, a szárazság és a 114-es kormányrendelet hatásait azonban el lehetett volna kerülni.
Harri Kiiski
Riporter: Mit tehetnek a hatóságok az Azomureș gazdasági életének ösztönzéséért?
Harri Kiiski: Nagyon fontos, hogy a politikusok és a helyhatóságok képviselői világos, közös álláspontot alakítsanak ki arról, hogy miként működik a rendszer, milyen kapcsolatok alakulnak ki, és tiszta jövőképük legyen arról is, hogy Románia gazdasági helyzetére való tekintettel milyen stratégiákat alkalmaznak.
Az Azomureș mezőgazdasági, logisztikai és kereskedelmi tevékenységet folytat. Ugyanakkor az energetikai ágazatra is jelentős hatást gyakorol, és hozzájárul a régió fejlesztéséhez és az oktatás fejlesztéséhez is. Az Azomureș tehát Románia fontos pillére, amely hat különböző ágazatot köt össze, s ha valamelyikük sérülékennyé válik, akkor az mindegyikre kihat. Mindezeket egybevetve – az Azomureș által generált pénzügyi hatástól eltekintve – a cég jelentősen hozzájárul az ország költségvetéséhez, ugyanakkor Marosvásárhelynek is jelentős jövedelemforrást biztosít. Nagyon sok ember sorsa függ cégünk életképességétől, folyamatos működésétől.
Minden gazdasági egységnek, így nekünk is fontos az előre látható törvénykezés. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályok egyeznek az európai uniós előírásokkal. A gazdasági siker fontos tényezője a humán erőforrás, a minőségi oktatás, amely biztosítja a jól felkészült munkaerőt.
Nagyon fontos, hogy Romániának a mezőgazdasági alapanyag-ellátásról világosan követhető stratégiája legyen (sz. m.: inputok biztosítása). Ez a stratégia biztosíthatja a helyi mezőgazdaság versenyképességét, több millió ember élelmiszer-ellátását. Mit jelent a versenyképes alapanyagokhoz való hozzáférés biztosítása? A gazdáknak szükségük van öntözőberendezésekre, számunkra pedig azt jelenti, hogy megfelelő áron vásárolhatjuk meg a nyersanyagot, a földgázt. Ilyen értelemben fontos egy olyan agrárpolitika kialakítása, amelynek köszönhetően Románia megfelelően biztosítani tudja a termelést egy olyan értékesítési lánc mentén, amely követi a terméket az előállítótól, a farmtól a fogyasztó tányérjáig, az állampolgárig. Mit tehet az állam? Regionális és nemzetközi szinten aktívan képviselje Románia érdekeit a felek önkényeskedésével szemben. Tudom, hogy Románia ilyen téren lépéseket tesz. Kapcsolatban állunk a szakminisztériumokkal, és más hasonló európai cégekkel az Azomureș is megpróbál segíteni, hogy Európa védje meg érdekeit az európai közösség határain kívüli illojális versenyhelyzettel szemben.
Riporter: Pályáztak-e állami segélyre?
Harri Kiiski: A legtöbb állami gazdasági támogatást kis- és középvállalkozásoknak nyújtották. A nagy cégek – mint amilyen az Azomureș is – csak az európai uniós elvárásoknak megfelelő állami segélyben részesülhetnek.
Riporter: Jelenleg hányan dolgoznak az Azomureșnél?
Harri Kiiski: A gyártelepen hozzávetőlegesen 2500-an dolgoznak. Az utóbbi években az Azomureș szolgáltatásainak egy részét kiszervezte, így ezeknél a cégeknél jelenleg még mintegy 1400-an vannak. A munkatársaink közül a legtöbben Marosvásárhelyen és a környékbeli településeken laknak.
Riporter: Milyen mértékben exportál az Azomureș? Szüksége van Romániának műtrágyára? Mi a véleménye a romániai mezőgazdaság fejlődéséről?
Harri Kiiski: Az Azomureș létrejöttekor elsősorban exportra dolgozott, termékei minőségét világszerte elismerték. Miután az Ameropa cégcsoport 2012-ben átvette a kombinátot, megváltozott a stratégia, elsősorban a hazai piacra termelünk. Ma az itt gyártott műtrágya 20%-át exportáljuk, a többi a romániai gazdákhoz jut. Jól fejlődik a helyi mezőgazdaság. Ezt igazolja az is, hogy a megrendelők odafigyelnek arra, hogy több és jó minőségű terméket igényeljenek.
Természetesen a területek tagosításával, nagyobb parcellák művelésével hatékonyabbá lehetne tenni a mezőgazdaságot, hiszen ez bővebb terméshozamot jelentene. Ezen a téren jó hatással lesz a romániai mezőgazdaságra a világon egyre jobban elterjedő digitalizálás. Eddig csak egyesek alkalmazhattak bizonyos műszaki megoldásokat, azonban – a működtetési költség vonzata miatt – a közeljövőben szakterületünkön alkalmazott technológiát szélesebb körben alkalmazzuk. Ezen a téren Romániában az Ameropa cégcsoport, amelyhez az Azomureș tartozik, bővíti kínálatát, integrált szolgáltatást ajánlva a gazdáknak.
Riporter: Milyen tervei vannak az Azomureș Rt.-nek?
Harri Kiiski: Az Azomureș, az Ameropa cégcsoport aktív, kulcsfontosságú egysége Romániában és a térségben egyaránt. Ezért növeljük a termelékenységet. Hosszú távon szeretnénk elérni azt, hogy évente 1,8 millió tonna műtrágyát gyártsunk. Jelenleg a hazai mezőgazdaság évente 2,5 millió tonnát használ fel. Ez nem azt jelenti, hogy az össztermelésünket kizárólag hazai piacra szánjuk. Amint korábban említettem, a román mezőgazdaság saját útját járja, mi készen állunk a gazdák igényeinek eleget tenni. Minden többlettermelés külföldre jut, így minőségi exportőrökként megerősíthetjük Románia versenyhelyzetét a térségben. Az érdekelt feleknek gondolniuk kell az ökoszisztémára is, ugyanis az utóbbi események, mint a szárazság is, arra sarkallnak, hogy sürgős megoldásokat találjunk, azonban ezek néha környezetkárosítók lehetnek.
Riporter: Mennyit ruháztak be az utóbbi években? Milyen fejlesztési terveik vannak? Milyen környezetkímélő befektetéseket sikerült megvalósítani? Pályáztak-e uniós támogatásra?
Harri Kiiski: Az utóbbi években 250 millió eurót fektettünk be. A 2012-től kezdődő korszerűsítési programunk során modernizáltuk a termelést, elértük azt, hogy jelenleg az Európában használt legjobb technológiát alkalmazzuk, amelynek köszönhetően csökkentettük a környezetkárosító hatásokat. A beruházási terveket 2016-ban teljesítettük. Az Azomureș már teljesítette az EU által kitűzött célt, amely szerint 2025-ig csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának arányát az 1990-ben mértekhez viszonyítva 55%-kal. Azért, hogy elérjük az EU Green Deal programjába foglalt egyéb célokat, újabb 150 millió eurót fektetünk be. Tanulmányozzuk az energetikai hatékonyságunk növelésének lehetőségét, erre valószínűleg európai uniós támogatásra pályázunk. Többek között azt tervezzük, hogy a meglévő világítótesteket kicseréljük LED-es égőkkel, hatékonyabb motorokat üzemeltessünk, kapcsolt energiatermelésre és persze egyebekre is gondoltunk.
Riporter: Miként lehet újjáéleszteni a hazai vegyipart?
Harri Kiiski: Földgáztartalékai szerint Románia a harmadik helyen áll az Európai Unióban. A vegyipart támogató hazai gazdaságpolitika növelné ezt az értéket. Például azáltal, hogy az Azomureș műtrágyát termel a mezőgazdaságnak, az elfogyasztott földgáz értékét 700-900 millióról 1,6 milliárd euróra növeli. Fontos, hogy a természeti kincsek felhasználásával értéket teremtünk, ugyanakkor munkahelyeket létesítünk, és hozzájárulunk ahhoz, hogy az ország kereskedelmi mérlege pozitívan alakuljon.
Riporter: A hatóságok a Fekete-tengerből származó földgáz feldolgozására egy vegyi kombinátot építenének – önök részt vennének egy ilyen projektben?
Harri Kiiski: Vonzó az ilyen lehetőség, de mindenekelőtt biztosítani kell a méltányos versenyhelyzetet a gazdasági ágazatban. Természetesen, amennyiben a dolgok rendjén haladnak, akkor ideális lenne összefogni azért, hogy visszaszerezzük Románia vezető pozícióját a petrokémiai ágazatban.
Riporter: Mennyire érintette a gyárat az idei földgázár csökkentése?
Harri Kiiski: A földgáz árának szabályozása jelentősen érintette végtermékünket és cégünk működését, de továbbra is érezzük a 2018. évi 114-es sürgősségi kormányrendelet hatását. Szeretnénk, ha az év végéig nem érnének meglepetések, de tekintettel arra, hogy választások lesznek, ezzel kapcsolatosan még megjelenhetnek különböző nyilatkozatok. Amint korábban említettem, ha a feltételek jók, és nem éri sokkhatás a rendszert, akkor mi az Azomureșnél, vagy az iparban tevékenykedők elemezhetjük azt, hogy milyen befektetéseket eszközölhetünk szolgáltatásaink, termékeink hozzáadott értékének növeléséért, a munkahelyek fenntartásáért, ezzel hozzájárulva az ország költségvetéséhez, amelyből minden állampolgár részesül.
Riporter: Hozzájárulhat-e az önök tevékenységéhez, ha ebben a hónapban befejezik a BRUA nemzetközi gázvezetéket? Segíti-e a gyárat, ha a Transgaz a Cental European Gas Hubbal közösen létrehozza a Romanian Gas Hub Servicest? Részt vesznek-e ebben a projektben?
Harri Kiiski: A délkelet-európai földgázhub (gázpiaci központ) létrehozása jelentős lépés azért, hogy a termelőegységeknek megfelelő áron biztosítsák a földgázt. Korszerűsíteni kell a romániai földgázvezetékeket, mert alacsony a nyomás, és ez befolyásolja a termelékenység hatékonyságát is. Nem a mi tisztünk kommentálni Románia energetikai politikáját, részvételét egy ilyen projektben. Azt viszont elmondhatom, segíthet abban, hogy hatékonyabban szállítsuk termékeinket ügyfeleinknek, amennyiben növelik a gáznyomást, és számunkra kedvezően igazítják a földgáz árát.
Riporter: Honnan vásárolja a földgázt az Azomureș?
Harri Kiiski: Több helyről vásároljuk, és mivel több szempontról (kereskedelmi és szerződésekre vonatkozóakról) van szó, nem szolgálhatok részletekkel.
Riporter: Bejelentették, hogy leállítják a 4-es ammóniarészleget, mivel egy külföldi földgázbeszállítónak nem sikerült biztosítania a megfelelő minőségi paramétereket. Ki ez a külföldi beszállító? Tárgyaltak-e vele? Melyek az optimális paraméterek? Mennyire érintette a gyárat a leállás?
Harri Kiiski: Az Azomureș gyártelepen két ammónia-előállító egység működik, mivel ez a műtrágyagyártás köztes terméke. A 4-es ammóniarészleg leállításának gazdasági hatása van. Az olyan nagyfogyasztó, mint az Azomureș, nehezen vásárol a piacon nagyobb mennyiségben földgázt, ha sürgősen szüksége van rá, ha a beszállítónak nem sikerül biztosítania a szerződésben rögzített mennyiséget, ugyanis ilyenkor mesterségesen növelik az árát. Számunkra kellemetlen helyzet volt. Mindezek ellenére sikerült biztosítanunk egész évre a földgázellátást, és tárgyaltunk a beszállítóval, hogy mindkét fél számára megfelelő megoldást találjunk. Ugyancsak a kereskedelmi titoktartás miatt nem mondhatok többet erről.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
