Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
Kerti poszáta (Sylvia borin)
Testhossza 14 cm. A hátoldala egyszínű barnásszürke. A hasi oldala világosszürke. A tollazatán nincs feltűnő jel; legbiztosabban szép énekéről ismerhető fel. Hasonlít a barátposzátához; annak tojójától és fiataljaitól egyszínű barnás feje különbözteti meg.
Hívóhangja – „csek, csek” – lágyabb, mint a barátposzátáé. Rendszerint a sűrű bokrokban énekel.
Élőhelye: bozótosok, szederindás területek. Ősszel a bogyós bokrokat keresi fel. A bodzatermést különösen kedveli.
Szovátán vannak szederindás hegyoldalak, legelők, kökénybokrok, rubinbogyós galagonyabokrok, vadrózsamezsgyék. Ilyen helyeken láttam megvillanni. 2015 júniusában a közelemben szállt le egy diófa alá, és az eső utáni tócsából ivott.
Barátposzáta (Sylvia atricapilla)
14 cm. A hím fényes fekete sapkája a szemig ér. A hátoldala szürkésbarna, fejoldala és testalja hamuszürke. A tojó sapkája rozsdabarna. A fiatalok háta rozsdás árnyalatú, a fiatal hímek sapkája barna, de nem fénylik. Csettegő hangot hallat. Az éneke lágy, s mégis messze csengő. Változatos dallamai egyik legkedveltebb énekesünkké teszik.
Kedveli az erdei tisztásokat, a sűrű aljnövényzetet. Fészket rak a parkokban, kertekben, sűrű sövényekben.
Szovátán válogathat a természetes rejtekhelyekben. Tudunk jelenlétéről, de hosszan figyelni szinte lehetetlen, mert mozgékony kis énekesmadár, a fakó tollruhája is rejti.
Zöldike (Carduelis chloris)
15 cm. A hím tollazata olívzöld. Farcsíkja zöldessárga. A szárnyán és farkán élénksárga foltok láthatók. Erős csőrű madár. A tojó színei tompábbak. A fiatalok fakóbarnák, rajtuk a sávozás sötét. Azonosításában segít a hullámos röpte. Hívó hangja: „jikk, gyikk”. Béldi Miklós megfigyelte a hosszan elnyújtott strije-t, majd egyenlő közökben elismételt „tyüj” vagy „tyű” színű melankolikus füttyét. Jellemző éneke: „gyürrürürü, gyürrürü”.
Szovátán minden életfeltétele és fészkelési lehetősége megvan: erdők, bokrosok, mezőgazdasági területek, kertek, örökzöld díszfák bőven találhatók. Ez az alapja a sok személytől származó megfigyelésnek.
Íme két vallomás: Bartus Imre és Annuska (Restád utca 6.) kertje, háza a rét és a patak közelében található. Virágoskertjük, konyhakertjük vonzza az énekesmadarakat. Szinte naponta látják, figyelhetik a zöldikéket. Gyakran szálltak a kék nefelejcs és a sóska virágjára, termésére. Az üveges ajtón át látták, amint hosszú ideig szedegették a magokat. Azt is látták, amint a zöldike „zsírozta a tollát”. Ők tudják, hogy a faránál zsírtermelő mirigy van, a csőrével gyakran odanyúl, zsír tapad reá, és ezt a nyakához, szárnyához, hasoldalához keni. Azt is látták, ahogy a madár a tollait megfésüli. Tollain kampók vannak, azok visszaakadnak a helyükre, és akkor a tollruhája kisimul.
Mátyás Endre tanártársam (Forrás utca 4.) arról tájékoztatott, hogy 2013 telén szinte naponta 30-40 zöldike szállt az udvarára. Hosszú deszkából vízszintes etetőt alakított ki, arra napraforgómagot, máskor dióbelet szórt. A zöldikék mindkét eledelt nagyon kedvelték; csoportosan mentek, szedegették. Hosszan figyelte őket közelről. A következő teleken már nem ment olyan sok. 2015 januárjában és februárjában jóval ritkábban látogatták meg az etetőjét.
Összeállította: Márton Béla