A havasok és hegyvidékek madarai (32.)

Fürj (Coturnix coturnix)

17 cm. Hasonlít a fogolyhoz, de kisebb. A kakas „pitypalatty” hangja árulja el tartózkodási helyét. A tollazata sárgásbarna, a hátoldalán sűrű sárgásfehér és fekete sávozás látható. A testalja világosabb, az oldalán sötét és világos hosszanti foltok. Fejének teteje sötétbarna, a szemöldöksávja sárga. A kakas torkán sötét sávok húzódnak. A tyúk torka sárgás. Lassabban és alacsonyabban repül, mint a fogoly. Költési időben nehéz felriasztani. 

Sokféle hangja közül legismertebb a kakas „pitypalatty” hangsora. A tyúk hangja más. Ő a „pribrű-prübrű” hangsort ejti. Éjszaka is gyakran szól. Mezőgazdasági területek, vetett növények között, legelőkön, füves pusztákon él. A Kárpát-medencében mindenütt fészkel. 

Herman Ottó polihisztor Arany, Tompa és Petőfi madárismeretét vizsgálta. Mind a három klasszikus költő jellemezte ezt a madarat. Íme:

Arany Buda halála című elbeszélő költeményében:

„S mint fürjike apró lábait a fűben

Szaporázza…”

Az első lopás című költeményében a madár futását jellemzi:

„Messze futhat benne fürjek pitypalatyja.”

Tompa Mihály ismerte a fürj lippenő/libbenő mozdulatát, amely nagy hőségben jól látható:

„Tátott szájjal lippent meg a rétek fűrje, 

Hogy a nagy hőséget könyebben eltűrje.”

A halász és az aranyhal c. költeményében az éjszakai énekéről is szól: 

„S a suta fűrjnek pitypalatyinál

Féléjszakán a szája be nem áll.”

Petőfi Az őrültben idézi a fürjkakas jellegzetes hangsorát, mellyel azt jelöli madárhangon, hogy párjával együtt „ez az ő birtokuk”. 

Azt is tudjuk, hogy az Atlanti-óceántól Japánig Eurázsia nagy részén honos. Tibetben 3000 méter magasságban is él a napos hegyoldalakon. Hozzánk április végén, májusban érkezik, és szeptemberben elvonul. Ázsia hatalmas térségeiről az ott felnövő fiatalok nagy csapatokban érik el Indiát. Ebben a keleti országban a konyhára hizlalják. Japánban azért védik, hogy a tojáshoz jussanak. A szakkönyvek 30-féle díszfürjet tartanak nyilván. Legismertebb közülük a rulrul (Rollulus roulroul), amely Hátsó-Indiában, Borneóban és Szumátrán él. A hím pompás azúrkék-olajbarna, fekete-fehér-piros, a tojó mélyzöld, olajbarna, kárminpiros színével gyönyörködteti az embert. 

Szovátai tapasztalatok: Számos ismerősöm arról tájékoztatott, hogy a fürj „pitypalatty” hangját több ízben hallotta. Példaként említhetem Fülöp Gábor (Sport u. 2.) tapasztalt szovátai lakost, aki Jánosmezőben kis fürjet is talált, a pettyes, csíkos tojását megismerte, a fürj énekét munka közben sokszor hallotta. 

A nagy terjedelmű legelőkön a pásztorok is sokszor hallották a pitypalatty hangsort. 

 

Havasi pityer (Anthus spinoletta)

17 cm. Nagyobb és karcsúbb, mint a réti vagy erdei pityer. A csőre viszonylag hosszú. A hegyvidéki alfaj (A. s. spinoletta) szélső farktollai fehérek, szemöldöksávja fehéres, a hátoldala szürkés, a testalja fehéres. A tengeri alfajok (A. s. petrosus) sötétebbek. 

Vékony „pszüb-pszüb” hangot hallat. Éneke egyhangúbb, mint az erdei és réti pityeré. Hegyvidéken és tengerpartok közelében fészkel. Folyók, tavak, mocsarak mentén, körében és tengerpartokon telel át. 

Költésre az északi sziklás tengerpartot keresi fel, de költ a magas hegyekben is, a felső erdőhatár és az örök hó alsó határa között. Ez a költési területe szomszédos a fülespacsirta és a havasi szürkebegy fészkelési helyével. Otthonosan mozog a dél-európai magas hegységekben, a Kaukázusban, Északkelet-Szibériában, Észak-Amerikában, Grönlandon és Kanada nyugati részén. Egyik rokona, az Anthus antarcticus Dél-Georgia déli részén él, ez az egyetlen énekesmadár, amely még az Antarktiszon is költ. 

Összeállította: Márton Béla