2024. november 27., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Csonttollú (Bombycilla garrulus)

Csonttollú (Bombycilla garrulus)


Csonttollú (Bombycilla garrulus)
18 cm. Selymes, gesztenyebarna bóbitájáról és élénksárgán szegélyezett farkáról könnyen felismerhető. Szemsávja és torokfoltja fekete. A hátoldala gesztenyebarna, farcsíkja szürke. Testalja vörhenyes fahéjszínű, alsó farkfedői gesztenyebarnák. Sötét szárnyán sárga és fehér foltok láthatók. A karevezők hegyén apró élénkpiros lemezkék díszlenek. A fiatalok torka nem fekete. E madár röpte erőteljes. A bogyók csipegetése közben gyakran fejjel lefele kapaszkodik az ágban. Élelemszerzés közben csapatosan jár.
Sajátos hívó hangon szól, magasan ejti a „szriii” madárszót. A tajgák és a ritkás erdős tundrák költő madara, Észak-Amerikában, illetve Eurázsiában a Lappföldtől Kamcsatkáig. Fenyők csúcsán, a lápokon nyírfákon építi csésze alakú fészkét növényi rostokból, zuzmókból, tollakból és fenyőtűkből. Tojásai kékesszürkék, 4-7 tojást rak a fészkébe. Két hétig kotol, ezalatt a hím eteti a tojót, a fiókákat mindkettő táplálja.
Nyáron röptében rovarokra vadászik, a szúnyogokat szorgalmasan irtja. Télen fő tápláléka a bogyó, ebből hihetetlen mennyiséget tud megenni. Ilyen bogyó a fagyöngy, a bodza, a berkenye és a labdarózsa termése.
Ha valamely évben a költőhelyén kevés a bogyótermés, akkor ősz végén a csonttollúakat kivételes nyugtalanság szállja meg, és ilyenkor csapatokban elindulnak a délebbre fekvő országok felé.
Személyesen is tapasztaltam, tapasztaltuk, hogy tél elején hozzánk is eljutottak. 1990 novemberében, december 8-án és 1991. január 13-án több mint 40 lepte el az előttünk lévő park madárberkenyéit. A ritka látvány hatására áthívtam Németh János biológus barátomat, és 6-8 méter távolságról figyeltük viselkedésüket, fényképeztük színpompás „öltözetüket”. Mifelénk több parkban is fürtösen csüngenek a berkenye korallpiros termései. Ezeken kívül 4-5 méter magas berkenyefákat láttam a Szováta és a Sebes hegyi patak mentén.
A hegyvidéki madarak sorozatának zárómozzanataként bemutatom a csonttollúak kedvenc eledeleit.
„Fagyöngy (Viscum album L.) A fakinfélék családjába tartozó lombos fákon: akácon, nyárfán, hársfán, elhanyagolt alma- és körtefán stb. élő, fél élősködő, kétlaki gömb alakú cserje. Levelei átellenesek, zöldek vagy zöldessárgák, bőrneműek, 3-6 cm hosszúak, tompa csúcsúak, ép szélűek, kopaszok, áttelelők. Termése borsónyi, éretten fehér színű, áttetsző, sűrű, ragadós nedvű, kétmagvú bogyó. A drogja vérnyomáscsökkentő, görcsoldó, tüdő-, gyomor-, méh-, bélvérzéseket megszüntető, szívműködést serkentő hatású. Csak a bogyó tartalmaz viszcint, ragadós, lágy gyantát.”
(Rápóti–Romváry: Gyógyító növények)
A bogyóját fogyasztja a léprigó és a csonttollú madár.
 
Lírai rajz: FAGYÖNGY
 
Almafának egyik ágán fagyöngy ágaskodik.
Januári hidegben is zölden gömbölyödik.
Húsos levelei faggyal dacolnak,
Fehér termései soha meg nem fagynak.
 
Látogatja csonttollú is, léprigó is,
Kedvelik a gyöngyét,
Csipegetik, ízlelgetik
Gyöngyházas termését.
(M. B.)
„Madárberkenye (Sorbus aucuparia L.) A rózsafélék családjába tartozó, hegyvidékeinken, tölgyesekben, fenyvesekben, bükkösökben, cserjésekben, tisztásokon élő cserje vagy fa. Sokfelé dísznövényként és utak szegélyezésére is ültetik. Levelei szárnyaltak; a levélkék lándzsásak, 5-6 cm hosszúak, hegyesek, a lemez közepéig sűrűn fűrészesek. Termése bogyószerű csontár, kb. 1 cm átmérőjű, sárgásvörös színű, fanyar, édeskés-savanykás ízű. Termése ősz felé érik be. 
A drog (Sorbi fructus) szorbinsavat, szorbitot, almasavat, cseranyagot, pektint, karotint, C-vitamint tartalmaz.”
(Rápóti–Romváry: Gyógyító növények)
A csonttollúak lappföldi fenyőerdőkből, nyíresekből a nagy hó és erős hideg hatására dél és délnyugat felé indulnak. Vonulás közben pihenést is jelent a berkenyefák, bodzafák meglátogatása és bogyóik fogyasztása. Eljutnak a Kárpát-medence középvonaláig, néha délebbre is. Csak február végén indulnak vissza, Lappföld felé.
 
„Bodza, fekete bodza (Sambucus nigra L.) A bodzafélék családjába tartozó, mindenhol elterjedt cserje vagy fa. Levele páratlanul szárnyasan összetett, rendszerint 5 levélből áll. A levélkék hosszas tojásdadok, kb. 10 cm hosszúak, kihegyezettek, fűrészes fogúak. A virágai májusban, júniusban nyílnak. Termése 5-8 mm átmérőjű, gömbölyű feketés lila színű, lilásvörös vagy zöld nedvű, három csontáru bogyó.
A drog (Sambucus fructus v. bacca) gyümölcssavat, C-, C2-, A-vitamint, cukrot, cseranyagot, gyantát, sambunigrin kéksavat, valamint A provitamint tartalmaz.”
(Rápóti–Romváry: Gyógyító növények)
Ez a bogyó is a csonttollúak kedvenc eledele.
 
 
 
Összeállította: Márton Béla

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató