Hiánypótló projekt zárult

A nők többsége nem jár méhnyakrákszűrésre

Lezárult az az uniós alapokból finanszírozott átfogó méhnyakrákszűrési kampány, amelynek keretében a központi régió hat megyéjében mintegy 170 ezer nő vizsgálatát tűzték ki célul. A megvizsgált nők mintegy tíz százalékánál fedeztek fel gyanús elváltozásokat, ami miatt további vizsgálatokra, egyeseknek pedig kezelésre is szükségük volt – hangzott el december végén a Marosvásárhelyen tartott záróeseményen. 

Az emlőrák után a méhnyakrák a második leggyakoribb, nőket érintő daganatos megbetegedés. Románia európai viszonylatban élen jár a méhnyakrák előfordulása, valamint a betegség okozta elhalálozás tekintetében, hiszen többnyire előrehaladott stádiumban fedezik fel a rosszindulatú elváltozásokat. A Maros Megyei Sürgősségi Kórház közleményében szereplő adatok értelmében a méhnyakrákos elváltozások mintegy felét a 35–55 év közötti nőknél fedezik fel, ezért rendkívül fontos, hogy a fiatalabb nők is rendszeresen eljárjanak szűrővizsgálatra, amely életmentő lehet, ugyanis ha idejében felfedezik, a méhnyakrákot okozó elváltozások gyógyíthatók.

Az esetleges elváltozások időben való felfedezését tűzte ki célul az a komplex méhnyakrákszűrési projekt, amely a Maros, Hargita, Kovászna, Fehér, Szeben és Brassó megyét magába foglaló központi régióban zajlott. Az uniós alapokból finanszírozott projektet a Megyei Klinikai Sürgősségi Kórház a marosvásárhelyi orvosi egyetemmel partnerségben valósította meg, a cél az volt, hogy a 24–64 éves korosztályból több mint 170 ezer nő számára biztosítsanak felvilágosítást, ingyenes szűrővizsgálatot, és amennyiben szükséges, behatóbb vizsgálatokat és kezelést, beleértve azokat a hátrányos helyzetű nőket is, akik nem rendelkeznek egészségügyi biztosítással. A projekt esetében a szerződést 2020-ban írták alá, azonban a járványhelyzet hozta korlátozások késleltették a tevékenységek elindítását, csupán 2021-ben sikerült teljes gőzzel elkezdeni a munkát. A Maros megyét is magában foglaló központi régióban több mint harminc egészségügyi intézmény kapcsolódott be a szűrőhálózatba, emellett egy nőgyógyászati rendelővé alakított kisbusz folyamatosan a vidéket járta, hátrányos helyzetű településekre ment ki, hogy azon nőknek is lehetőséget biztosítson az ingyenes szűrésre, akik egyébként valószínűleg nem jutnának el ilyen vizsgálatra. Vidéken együttműködtek a helyi önkormányzatokkal, a családorvosokkal, a közösségi mediátorokkal, volt hónap, amikor mindennap úton volt a karaván, előfordult, hogy egy-egy helyszínen negyven–hatvan nő ment el a vizsgálatra, de arra is volt példa, hogy több mint 150-en jelentkeztek. Emellett több ízben nagyvállalatokhoz is eljutott a mobil szűrőközpont, ahol nagy számban dolgoznak hölgyek, de bevásárlóközpontok parkolóiban is állomásoztak hétvégente, hogy minél több nő számára tegyék elérhetővé a szűrést. A hat megyére kiterjedő szűrőprogram keretében megvizsgált nők mintegy tíz százalékánál fedeztek fel gyanús elváltozásokat, ők ugyancsak a projekt részeként további, behatóbb vizsgálatokban részesültek, mi több, szükség esetén a kezelés, illetve pszichológiai tanácsadás is ingyenesen biztosítva volt számukra.

 A vizsgálatok mellett a karaván csapata szórólapok, tájékoztató beszélgetések révén próbálta felhívni a vidékiek figyelmét a rendszeres szűrővizsgálatok, valamint a védőoltás jelentőségére. Az átfogó szűrőprogram záróeseményén dr. Szabó Béla professzor, a Maros Megyei Sürgősségi Kórház nőgyógyászati osztályának vezetője hangsúlyozta: a méhnyakrák kialakulása hosszas folyamat, hét év is eltelhet az első elváltozások megjelenésétől a rák kialakulásáig. Tehát ha időben felfedezik, az egyik leginkább gyógyítható ráktípus. A gond a szakember szerint az, hogy a nők nem járnak el a szűrővizsgálatokra, többségük sajnos csak akkor jelentkezik, amikor már túl késő, és nem tudnak segíteni rajta. Éppen ezért fontos a folyamatos tájékoztatás, az ingyenes szűrővizsgálatok elérhetővé tétele. Székely Edit, a megyei sürgősségi kórház orvosigazgatója kiemelte, a rendszeres szűrővizsgálat mellett a megelőzés fontos eleme a méhnyakrákot okozó HPV-vírus elleni védőoltás, amely Romániában ingyenesen elérhető a 18 év alatti lányok, december elejétől pedig a fiúk számára is, ugyanakkor a 40 év alatti hölgyek számára is ajánlott élni vele.

Dr. Cosmina Uzun projektvezető ismertette az eredményeket, kiemelve a pozitív teszteredmények magas számát, vagyis azokat az eseteket, amikor szövettani elváltozásokat találtak, és emiatt további vizsgálatokra, kezelésre küldték a megvizsgált nőket. A méhnyakrákszűrések pozitív esetszámainak aránya kétszer nagyobb, mint az európai átlag, és ez azzal magyarázható, hogy az erdélyi, romániai hölgyek még mindig nem járnak rendszeresen nőgyógyászhoz szűrővizsgálatra. 64 év felett nem végeznek ingyenes szűrést, mivel az irányelvek alapján ezen életkor felett a méhnyakrák kialakulásának kockázata rendkívül csekély. De fiatalok is vannak, akik a szülés óta nem jártak nőgyógyászati vizsgálaton, arra hivatkozva, hogy nem látják értelmét, mivel nincsenek panaszaik. A projektfelelős szerint azonban ez téves elgondolás, ugyanis a méhnyakrák lassan kialakuló, alattomos betegség, nem mindig produkál tüneteket, amikor már panaszok jelentkeznek, általában előrehaladott stádiumban van a betegség. Vannak esetek, amikor teljesen tünetmentes, ellenben a citológiai vizsgálat elváltozásokat mutat ki.

A 2021 és 2023 között zajló nagyszabású kampányt uniós pénzalapokból bonyolították le. A finanszírozás január 1-jétől megszűnt, ellenben a kezdeményezők azon dolgoznak, hogy más forrásokból szerezzenek pénzt a folytatásra, hiszen adott az infrastruktúra, a minták vizsgálatára alkalmas korszerű gépek, az átfogó hálózat szakemberekkel, a kisbuszban kialakított szűrőközpont, ugyanakkor egyre több nő szerzett tudomást a lehetőségről, tehát semmiképp nem kellene abbamaradjon.