2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok (1000–1990)*

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.

Bözödi György, Jakab (Bözöd, 1913. márc. 9 – Bp., 1989. nov. 25.): író, szociográfus, történész. A kolozsvári unitárius kollégiumban érettségizett (1931), utána két évig teológus. 1933-tól a kolozsvári egyetemen jogot és bölcseletet hallgatott. Versei, novellái jelentek meg az Ellenzék és a Keleti Újság c. napilapokban. Folyóiratot szerkesztett Marosvásárhelyen (Székely Szó). 1935-től 1957-ig Kolozsvárott élt, a Hitel c. folyóirat munkatársa, 1940-től az Egyetemi Könyvtár tisztviselője. Folyóiratok cikkírója (Pásztortűz, Ellenzék, Erdélyi Helikon, Korunk). A falukutatási mozgalomhoz kapcsolódott történeti és szociográfiai munkája (Székely bánja, 1938). Mo.-on a Kelet Népe közölte írásait (1941). Kolozsvárott a Termés c. évnegyedes folyóirat egyik alapítója (1942), szerkesztője (1944-ig). 1945 után részt vett az 1848–1849-es Történelmi Ereklye Múzeum rendbehozásában és vezetésében. Az 1950-es években egy ideig szövetkezeti könyvelő, majd büntetőszázadban a Duna-deltai építkezéseken dolgozott. 1957-től Marosvásárhelyen akadémiai kutató volt nyugdíjaztatásáig (1975). Mint nyugdíjas részt vett az Akadémia kiadásában megjelent Revoluţia de la 1848–1849 din Transilvania c. sorozat (I. 1977., II. 1979) munkálataiban. Bp.-en 1939-ben Baumgarten-jutalomban részesült. Művei: Székely emberek, zsidó istenek (Jegyzetek a székely szombatosokról) (Kolozsvár, 1935); Székely bánja (szociográfia, Kolozsvár, 1938, Bp., 1939, Bp., 1985); Romlás (r., I-II. Bp., 1940); Nyugtalan pásztorok (r., és elb., Bp., 1942., Bukarest, 1968); A tréfás farkas (Bágyi János meséi, Bp., 1943); Repedt csupor (elb., Bp., 1944); Erdély szabadságharca (1848-1849) a hivatalos iratok, levelek és hírlapok tükrében (bev. Balogh Edgár; Kolozsvár, 1945); Rebi néni feltámadása (nov., Kolozsvár, 1945); Eladó temető (elb., Sepsiszentgyörgy, 1945); Hazafelé (vál. elb., Marosvásárhely, 1958); Az eszös gyermök (Bágyi János meséi, Bp., 1958); Nap és árnyék (versek, Izsák József utószavával, Bukarest, 1979).

Fáskerthy György, Fáskerti (Arad, 1923. márc. 9 – Bukarest, 1977. dec. 2.): író, műfordító, szerkesztő. Középiskoláit Bp.-en kezdte, de szüleinek Mo.-ról való kiutasítása miatt nem tudta befejezni. Aradon munkásként dolgozott, majd bekapcsolódott az illegális pártmunkába. 1947-től 1954-ig kiadói szerkesztő. 1955–57-ben az ő szerkesztésében jelent meg a Sţiinţa şi Tehnica Tudományos fantasztikus elbeszélések c. m. melléklete. Sokat fordított románról magyarra. Művei: Az ember, aki bükkfa volt (elb., Bukarest, 1968); Légszomj (r., Bukarest, 1970).

Remetei Filep Ferenc (Nagyszeben, 1898. márc. 11 – Körmend, 1977. ápr. 3.): orvos. Középiskoláit Kolozsvárott, orvosi tanulmányait 1917–1922 között Bp.-en végezte. 1922–23-ban Mezőhegyesen, 1923-1926 között a pestújhelyi kórházban sebész, 1926–1929 között Szegeden a sebészeti klinikán tanársegéd, 1929–1931 között Gyulán magánszanatóriumi főorvos. 1931–68 között a körmendi kórház igazgatója. Közel száz tanulmányt közölt. 1958–1964 között a Nyugat-dunántúli Sebész Szakcsoport elnöke, később díszelnöke. – Fő műve Körmend egészségügyének története (Kapronczay Károllyal, Körmend, 1983).

(Folytatjuk)

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató