2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok (1000–1990)

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000-1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)

Sámuel Aladár (Nagyenyed, 1869. márc. 1. – Balavásár, 1926. febr. 27.): ref. pap, történetíró. Nagyenyeden tanult. 1892-től segédlelkész Kiskenden, 1896-tól lelkész Nyárádselyén, 1901-től haláláig Balavásáron. Sok történeti, irodalomtörténeti tanulmányt közölt a Fővárosi Lapokban, az Erdélyi Protestáns Közlönyben, a Református Szemlében. Bod Péterről írt pozitivista monográfiája ma is jól használható. F. m.: Felsőcsernátoni Bod Péter élete és művei (Bp., 1899); Egy kép a múltból (Bp., 1904); A vallásoktatás (Kolozsvár, 190). 

Gámán Zsigmond (Kolozsvár, 1829. márc. 2. – 1887 után ?): közgazdasági író. Iskoláit Kolozsvárott végezte. 1849-ben beállt a honvédhadseregbe. A zsibói fegyverletétel után besorozták az osztrák hadseregbe. Rövid idő múlva leszerelték, hazatért Kolozsvárra, ahol az abban az időben alakult kereskedelmi és iparkamara titkárává választották (1855). 1857-ben a Kamara megbízásából megrendezte az első erdélyi iparkiállítást Kolozsvárott. Az erdélyi vasút egyik szószólója volt. Cikkeit az erdélyi napilapok és folyóiratok közölték. Szerkesztője volt a kolozsvári Heti Lapnak és a Hivatalos Értesítőnek. 1863-ban megindította és szerkesztette az Erdélyi Posta, majd az Unió c. politikai és közgazdasági lapot. Németből és franciából több színdarabot fordított magyarra. F. m.: Helység-névtár (Kolozsvár, 1861)

Mártonffi Mór Antal (Csíksomlyó, 1739. márc. 3. – Istensegíts, 1794. dec. 22.): minorita plébános. Tanult Csíksomlyón, Kantában, Egerben. Az 1764-es madéfalvi veszedelem után Moldvába kibujdosott székelyek papja. Az általa gondozott csoport az ő vezetésével alapította 1776 őszén a bukovinai Istensegíts falut, amelyet ő nevezett el így. Iskolát létesített saját faluján kívül négy más bukovinai magyar faluban is. Iskolai tankönyveket Erdélyből vitetett. Megalapítója a bukovinai szőlőtermelésnek. Erdély és Moldva szőlőtermő vidékeiről szőlőoltványokat hozatott. 

Dénes István (Szászváros, 1889. márc. 3. – Bp., 1963. jún. 17.): politikus, gazdasági és politikai író. A kolozsvári egyetemen jogi doktori oklevelet szerzett. 1918-ban Tordán a Nemzeti Tanács elnöke. 1919-től szászvárosi, majd 1920-tól bp.-i ügyvéd. 1921-ben a kormány támogatásával megalapította a Nemzeti v. Magyarországi Munkáspártot, amelynek elnöke és 1922-ben egyetlen parlamenti képviselője lett. Nagy demagógiával támadta a Bethlen-kormányt; újabb mérsékelt földreformot követelt. Miután az 1926-i választásokon megbukott, mint ügyvéd tevékenykedett tovább. M.: Harc a föld népéért (Bp., 1928); Végzetes szanálás (Bp., 1930); A deszki parcellázás (Bp., 1938); A Magyarországi Földműves és Munkáspárt gazdasági programmjának alapelvei (Bp., 1940). 

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató