2024. november 25., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000-1990. Főszerkesztő:  Kenyeres Ágnes) 

KŐVÁRY LÁSZLÓ, Kővári (Torda, 1819. júl. 17. – Kolozsvár, 1907. szept. 25.): író, történetíró, statisztikus, az MTA l. tagja (1883). Jogi tanulmányait a kolozsvári ref. jogakadémián végezte. Szemere Bertalan 1848-ban kinevezte az orsz. statisztikai hivatal titkárává, 1849-ben az erdélyi hadsereg haditudósítója. A fegyverletétel után Szentdemeteren rejtőzködött, elfogták, de később szabadon bocsátották. Pesten a Pesti Napló munkatársa lett, mivel azonban a Habsburgok ellen szervezkedő Makk József szökését segítette, 1851-ben őt is elfogták, és Kolozsvárra internálták. 1862-67-ben szerk. a Korunk c. Deák-párti politikai lapot. Számos munkájában foglalkozott Erdély történetével, művelődéstörténetével, statisztikájával, természeti ritkaságaival stb. A kiegyezés után a kolozsvári Victoria Biztosítótársaság igazgatójaként a biztosítási szakirodalmat is művelte. F. m.: Erdélyország statistikája (Kolozsvár, 1847); Erdély régiségei (Pest, 1852); Száz történelmi rege (Kolozsvár, 1857); Erdély történelme (I-VI. Pest, 1859-66); Erdély története 1848-49-ben (Pest, 1861). 

RÉTI JÁNOS (Csongrád, 1849. júl. 17. – Kolozsvár, 1910. aug. 26.): mezőgazdasági szakíró. Tanulmányait a debreceni, keszthelyi, a magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézetben végezte. Ezután egy évig a hallei és a heidelbergi egyetemen folytatta tanulmányait. 1874-től különböző iskolákban tanított. 1876-ban a debreceni gazdasági tanintézet növénytermelési és üzlettani tanára, 1882-től pedig Kolozsmonostoron volt tanár. Főként búza- és burgonyatermesztési, trágyázási kísérleteket végzett. A növénytermesztési szakismeretek széles körű népszerűsítője volt. Legtöbb munkáját többször is kiadták. F. m.: Miként emelhetjük gazdaságunk jövedelmét (Bp., 1875); A trágyáról, a trágyázásról és a trágyakezelésről... (Kolozsvár, 1888); A szántás és vetésről (Bp., 1889); A burgonya és cukorrépa termelésről (Bp., 1890); A komlótermelésről (Kolozsvár 1894); A kisgazda tanácsadója a gazdasági növénytermesztésben és a rétek, legelők ápolásában (Bp., 1900); A vetőmagtermesztés nemesítéstől. (Kolozsvár, 1900).

BERECZ EDE (Boldog, 1839. júl. 19. – Temesvár, 1910. máj. r.): zenetanár, Kolozsvárott volt orgonista. 1867-ben a kolozsvári zenekör igazgatója lett. 1868-tól Kalocsán székesegyházi karnagy. 1879-ben Bp.-en felső leányiskolai tanár. 1884-ben a Zenetanárok Orsz. Egyesületének elnökévé választották. M.: zongoradarabok, vegyes kar orgonakísérettel, népies műdalok zongorára, dalgyűjtemények. Írása: A zene alapelmélete (Bp., 1883).

 TURNOWSKY SÁNDOR (Marosvásárhely, 1889. júl. 21. – Marosvásárhely, 1958. máj.): jogi író, egyetemi tanár. Hazai és külföldi jogi tanulmányokat végzett, 1912-ben Bp.-en a Galilei-kör egyik titkára, 1915-től ügyvéd Marosvásárhelyen, 1929-től Nagyváradon, 1920-1940 között újságírással is foglalkozott. 1945-től egyetemi tanár Kolozsváron. F. m.: Die Zukunft des Völkerrechts (Berlin, 1910); Három tanulmány a háborúról (Bp., 1915).


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató