Híres erdélyi magyarok
2015-08-13 13:38:02
- Kuti Márta
Augusztusi évfordulók, 2015
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
Farnos Dezső (Kolozsvár, 1860. aug. 5 – Nagyenyed, 1922): tanár. A kolozsvári egy.-en szerzett tanári oklevelet, majd hosszabb külföldi tanulmányutat tett. 1884-től a nagyenyedi ref. gimn. tanára. 1890-től a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban tanított. A Petőfi-irodalom egyik úttörője. Zenével is foglalkozott. M: Aesthetikai tanúságok Petőfi költészetéből (Lugos, 1884); Petőfiana (évkönyv, Kolozsvár, 1889); Kritikai észrevételek Petőfi eltűnésének irodalmához (Kolozsvár, 1889); A Rákóczi-korszak művelődéstörténeti fellángolása (Nagyenyed, 1903).
Bodola Lajos (Kézdimarkosfalva, 1825. aug. 10. – Kézdimarkosfalva, 1897. ápr. 2.): bányamérnök, ~ Lajos (1859-1936) apja. 1848-49-ben részt vett a Bem hadserege számára készített ágyúk öntésében mint Gábor Áron műszaki munkatársa, majd a székely tüzérség egyik vezetője és oktatója volt. A szabadságharc bukása után Itáliába emigrált. 1852 végén visszavonult a politikától és Génuában, valamint más olasz városokban mérnökként különböző út-, vasút-, híd- és vízépítési munkákban vett részt. 1879-ben hazatérve tapasztalatait a dél-magyarországi vízgazdálkodási munkálatoknál hasznosította s különösen jelentős eredményeket ért el a rizstermelés meghonosítása, ill. fellendítése terén. E tárgykörbe vágó tanulmányai főleg a Gazdasági Mérnök c. lapban jelentek meg. 1892-ben nyugalomba vonult. F. m.: A rizs meghonosítása Magyarországon (Bp., 1889).
Ferencz József (Alparét, 1835. aug. 10 – Kolozsvár, 1928. febr. 19.): unitárius püspök, egyházi író. A kolozsvári unitáriusok főisk.-ján végzett 1855-ben, segédlelkész lett Kolozsvárott. 1857-ben ösztöndíjjal Németo.-ban, Göttingenben és Berlinben tanult, majd nagyobb körutat tett Belgiumban, Franciao.-ban és Angliában. Hazatérése után a kolozsvári unitárius egyház papja és az unitárius főisk. tanára lett. 1876-ban püspökké választották. 1884-ben a torockói kerületet képviselte az ogy.-en. 1905-ben a főrendiház tagja lett. Több társával együtt alapította (1861) és több éven át szerk. a Keresztény Magvető folyóiratot. 1921-től a román szenátus tagja volt. Sokat tett az erdélyi magyarok kulturális érdekei szolgálatában. Számos vallásos jellegű munkát fordított magyarra. F. m.: Unitárius káté (Kolozsvár, 1864); A vallás külformáinak befolyása a hitéletre (Kecskemét, 1876); Unitárius kis tükör (Kolozsvár, 1881); Emlékeimből (Cluj-Kolozsvár, 1925). – Irod. Gál Kelemen: F. J. unit. püspök élete és kora (Cluj, 1936).
Wallandt Ernő (Máriaradna, 1845. aug. 10 – Orsova, 1912. szept. 27.): mérnök, a Vaskapu szabályozásának egyik tervezője és a munkálatok vezetője. Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte. 1867-ben állami szolgálatba lépett. Számos folyószabályozó, ármentesítő és vízrendező munkában vett részt. 1883-tól 1889-ig a Műszaki Tanács tagjaként a közmunka- és közlekedésügyi min.-ban dolgozott főmérnöki, majd középítészeti felügyelői s 1885-től min. osztálytanácsosi minőségben. 1889-től a Vaskapu szabályozási művezetőség főnöke volt. F. m.: Adatok a Vaskapu szabályozásának történetéhez (Bp., 1903). Irod.: W. E. (Műszaki Hetilap, 1897); Brunswick Gy.: W. E. (Magy. Mérnök- és Építész Egyl. Közl. 1912); Magyar műszaki alkotók (Bp., 1964).
Hunyady Sándor (Kolozsvár, 1890. aug. 15 – Bp., 1942. okt. 12.): regény- és drámaíró. Bródy Sándor és ~ Margit színésznő fia. Kolozsvárott, majd Bp.-en volt újságíró. A Nyugat-nemzedék utáni írógeneráció egyik kiváló novellaírója, a vidék és a főváros polgárságának éles szemű ábrázolója. Elbeszéléseit a részletek szépsége, a stílus, a nyelv közvetlensége, a felszíni anekdotikus könnyedség mögött rejlő gondolkodó komolyság jellemzi. Számos film forgatókönyvét írta, több novellájából és színművéből film készült Mo.-on, Londonban, és Hollywoodban (Három sárkány 1936; Lovagias ügy, 1937; Bors István, 1939; Havasi napsütés, 1941; Bakaruhában, 1957). A Feketeszárú cseresznye c. drámájával tűnt fel (1930). F. m.: Diadalmas katona (novellák, Kolozsvár, 1930); A pusztai szél (színmű, 1931); Lovagias ügy (színmű, 1931); Erdélyi kastély (színmű, 1931); Téli sport (prózai írások, Bp., 1934); A három sárkány (színmű, 1935); Az ötpengős leány (elb., Bp., 1935); A vígszínház negyven éve (Bp., 1936); A vöröslámpás ház (novellák, Bp., 1937); Géza és Dusán (r., Bp., 1937); Nemes fém (r., Bp., 1938); A tigriscsíkos kutya (elb., Bp., 1938); Kártyabotrány asszonyok között (r., Bp., 1939); Jancsi és Juliska (r., Bp., 1939); Havasi napsütés (színjáték, 1939); A fattyú (r., Bp., 1941); Nyári zápor (vígjáték, 1941); Magyarországi kaland (elb., Bp., 1942); Egy sötét királyi család (elb., Bp., 1944); A hajó királynője (r., Bp., 1944); Olasz vendéglő (elbeszélésválogatás, Bp., 1956); Razzia az „Arany Sas”-ban (elb., Bp., 1965). – Irod. Illés Endre: Krétarajzok (Bp., 1957); Antal Gábor: H. S. emlékére (Magy. Nemzet, 1965. 193. sz.). – Szi. Illés Endre: A Bodeni-tó jegén (Gellérthegyi éjszakák, Bp., 1965); Zelk Zoltán: H. S. (vers).
Raiss Izabella Lucia (Craiova, Románia, 1880. aug. 16. – Gönyü?, 1944. nov.): műfordító, pedagógus. Gábor Ignác felesége, Gábor György anyja. Magyar szülők Romániában nevelkedett leánya, férjével együtt vezette a bp.-i Gábor-féle nevelőintézetet és a baldóci gyermekvárost. Német nyelvű tárcáin kívül fordításaival m. írók munkáit közvetítette németül a Pester Lloyd hasábjain és a bécsi napisajtóban. A nyilasok 1944. nov.-ben elhurcolták és – valószínűleg Gönyünél – a Dunába ölték.
Zoltán Ákos (Magyarigen, 1865. aug. 18. – Nagybánya, 1916. szept. 11.): kertész. Vincellériskola után állami szolgálatba lépett. 1893-ban kertésztanítói kinevezést kapott a Temes vm-i csákóvári földmívesiskolához. 1909-ben mega-lapította az országban az első Gyümölcsfa-védekezési Kísérleti Állomást Nagybányán. Irod.: Nekrológ (Kertészet, 1916).
(Folytatjuk)
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.