Híres erdélyi magyarok
Szeptemberi évfordulók, 2015
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
KEMÉNY JÓZSEF, GRÓF (Gerend, 1795. szept. 11 – Gerend, 1855. szept. 12.): történetíró, az MTA tagja (l. 1831, t. 1844). Kisebb tisztségeket viselt a nagyszebeni kincstári hivatalnál. Állásáról lemondva (1835) az erdélyi nemzeti ellenzék tagjaként részt vett a reformogy.-eken. 1846-ban a közéleti szerepléstől visszavonult, és kizárólag tudományos munkásságot folytatott. Erdély történetét és régészeti emlékeit tanulmányozta. Nagy könyvtárát, kézirat- és oklevélgyűjteményét 1841-ben a megalapítandó Erdélyi Múz.-ra hagyta; ma is Kolozsváron őrzik. F. m.: Notitia historico-diplomatica archivi et literalium capituli Albensis Transsilvaniae (I–II. Cibinii, 1836); Deutsche Fundgruben der Geschichte Siegenbürgens (I–II. Kolozsvár, 1839); Erdélyország történetei tára (I–II, Kolozsvár, 1837–1845); Történelmi és irodalmi kalászatok (kiadta Toldy Ferenc Pest, 1861).
CSEH ANDOR (Marosludas, 1895. szept. 12 – Kerkhoflaan, Hollandia, 1979. márc. 9.): eszperantónyelvész. R. k. pap volt, 1919-ben szentelték pappá. 1920-ban Nagyszebenben kidolgozta a később róla elnevezett eszperantó nyelvoktatási rendszert („Cseh-metodo”), mellyel az audiovizuális módszerek úttörője volt. Több tanfolyamot rendezett Marosvásárhelyen, továbbá 1921-1923 között Kolozsvárt, 1921-ben Ploeşti-en, 1922-től Bukarestben. 1924-ben az Eszperantó Világszövetség genfi központja meghívta titkárának. Oktatási módszeréről 1926-ban Edinburgh-ban tartott előadás-sorozatot a nemzetközi eszperantó egy.-en; 1927-ben Danzigban (Gdańsk), 1928-ban Svédo.-ban, 1929-ben Bp.-en, 1930-ban Arnhemben (Hollandia), 1931-ben Krakkóban rendezett eszperantó tanfolyamot. 1932-ben megalapította a La Praktiko (A gyakorlat) c. eszperantó nyelvű folyóiratot.
(Folytatjuk)
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.
Kuti Márta
