2024. november 24., Sunday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Híres erdélyi magyarok

  • 2013-02-15 13:30:49

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.

Februári évfordulók

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.

9. SZENTIVÁNYI LAJOS (Tamásd, 1883. febr. 25 – Bp., 1956. aug. 29.): ügyvéd, köztisztviselő, kisgazdapárti politikus. Középbirtokos családból származott. Kolozsváron tanult, majd Bp.-en szerzett jogi diplomát. 1904-től Hunyad vm. közigazgatási gyakornoka, vm.-i aljegyző, majd főispáni titkár. 1918-ban a Károlyi-kormány idején a vm. utolsó magyar főispánja. 1921-ben költözött át Bp.-re. 1922-től a Nagyatádi-féle kisgazdapárt tagja. A 30-as évek elején csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz, a párt titkára, majd 1935-től igazgatója. 1939-től képviselő. 1941. febr. 4-én harmadmagával ellene szavazott a fasiszta államokat tömörítő ún. háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásnak. 1944. márc. 26-án a Gestapo letartóztatta. Mauthausenba hurcolták, 1945. aug.-ban tért haza. Távollétében, 1945. jún. 24-én beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945. aug. 20-tól az FKgP alelnöke, majd a párt társelnöke. 1945. nov. 4-től képviselő. 1945-1948. febr. 1-ig a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. 1948. okt. 2-től haláláig az Országos Vízgazdálkodási Hivatal elnöke volt.

10. TAVASZY SÁNDOR (Póka, 1888. febr. 25 – Kolozsvár, 1951. dec. 8.): filozófiai író, ref. teológiai akadémiai ig. A kolozsvári református teológián tanult, majd két évig a berlini és a jénai egyetemen. 1910-től a kolozsvári ref. teológián előbb tanár, később igazgató. 1913-tól püspöki titkár, 1935-től püspökhelyettes. Számos folyóirat (Református Szemle, Pásztortűz stb.) szerkesztésében vett részt. Főmunkatársa volt az Erdélyi Helikonnak. 1923-tól szerkeszti Az út könyvtára c. sorozatot. Művei Az ismeretelmélet és a megismerés pszichológiája (Kolozsvár, 1914); Schleiermacher philosophiája (Kolozsvár, 1918); Kálvin János élete (Cluj-Kolozsvár, 1924); Kierkegaard személyisége és gondolkozása (Cluj-Kolozsvár, 1930); Erdélyi tetők. Úti élmények és természeti képek (Cluj, 1938); Erdélyi személyiségek (Bp., 1942); A két Apafi fejedelem (Kolozsvár, 1943); A szenvedés titka (Kolozsvár, 1947).

Összeállította Kuti Márta

(Folytatjuk)

*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.   

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató