Híres erdélyi magyarok
2013-12-20 15:54:36
- Kuti Márta
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
Decemberi évfordulók, 2013
Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában.
TOMPA SÁNDOR (Kézdivásárhely, 1903. dec. 22 – Bp., 1969. dec. 18.): színész, Kossuth-díjas (1956), érdemes művész (1953). Kolozsvárott a tudományegyetem orvosi karán tanult, ezzel egy időben Izsó Miklós színiiskoláját is elvégezte. Janovics Jenő szerződtette a Kolozsvári Magyar Színház társulatába (1923), ahol huszonegy évig játszott karakterszerepeket: Öreg legény (Tamási Á.: Énekes madár); Samu bácsi (Tamási Á.: Csalóka szivárvány); Bese Tamás (Kós K.: Budai Nagy Antal); Sírásó (Shakespeare: Hamlet). 1945-ben lett a bp.-i Nemzeti Színház tagja. Alakításaiból humor és drámai erő áradt. A Magyar Rádióban is gyakran foglalkoztatták, a Kincses Kalendárium c. műsorsorozat állandó szereplője volt. 1938-tól filmezett. Fontosabb szerepei: Csörgheő Csuli (Móricz Zs.: Úri muri); Böffen Tóbiás (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Tóth Mihály (Mikszáth K.–Benedek A.: A Noszthy fiú esete Tóth Marival); Bobcsinszkij (Gogol: Revizor); Strázsamester (Illyés Gy.: Az ozorai példa). – I. f. Uz Bence (1938); Semmelweis (1939); Fűszer és csemege (1940); A beszélő köntös (1941); Fráter Loránd (1942); Kerek Ferkó (1943); A színház szerelmese (1944); Hazugság nélkül (1945); Forró mezők (1948); Úri muri (1949); Dalolva szép az élet (1950); Különös házasság (1951); Képzelt beteg (1952, rövid játékfilm); Föltámadott a tenger (I–II., 1953); Fel a fejjel (1954); Rokonok (1954); Gábor diák 955); Dollár papa (1956); Csigalépcső (1957); Razzia (1958); Pár lépés a határ (1959); Próbaút (1960); Háry János (1964); Aranysárkány (1966); Imposztorok (1969).
MOLNÁR ÁDÁM (Jákfalva, 1713. dec. 23 – Brassó, 1780. nov. 8.): orvos, természettudós. Jogi tanulmányokat folytatott a hallei egyetemen. 1738-tól ügyvéd volt Kolozsvárt. 1740-től botanikát, orvostant hallgatott a hallei egyetemen, ahol 1747-ben orvosdoktorrá avatták. 1748-ban rövid ideig Kolozsvárt, majd Brassóban folytatott orvosi tevékenységet, 1748 végétől 1768-ig Bukarestben udvari orvos, majd Havasalföld főorvosa. Ottani működése a román egészségügy és botanika történetében nagyon jelentős. Az 1768-ban kitört orosz–török háború miatt Bukarestet hirtelen el kellett hagynia, s ezután haláláig Brassóban működött. Munkájában a latin és magyar elnevezések mellett a növények román nevét is közölte. – Műve: Nomina vegetabilium (Magy. Könyvház, Pozsony, 1783. II. rész).
*A Magyar életrajzi lexikon 1000–1990 nyomán. Főszerkesztő Kenyeres Ágnes. Bp.
